Az izlandiaknak volt eszük és nemmel szavaztak az Európai Unióra és az EU-csatlakozási tárgyalások újra indítására!

Az izlandiak szűk többsége elutasította, hogy az ország újraindítsa az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokat. A szombati népszavazás végleges eredménye szerint 52,8 százalék szavazott a tárgyalások folytatása ellen, míg 47,2 százalék támogatta azt. A részvétel rendkívül magas, 82,5 százalékos volt.

Fontos, hogy a referendum nem magáról az uniós csatlakozásról döntött. A kérdés az volt, hogy Reykjavík kapjon-e felhatalmazást a több mint egy évtizede befagyasztott csatlakozási tárgyalások újranyitására. Egy igen szavazat esetén is egy későbbi, külön népszavazáson kellett volna dönteni a tényleges EU-tagságról.

Az eredmény mögött elsősorban Izland szuverenitásának megőrzése és a halászati ágazat védelme állt.

A halászat az ország gazdaságának és exportjának egyik meghatározó pillére, miközben sok izlandi attól tart, hogy az EU közös halászati politikája korlátozná Reykjavík ellenőrzését saját vizei és halászati kvótái felett.

Érdekes földrajzi törésvonal is kirajzolódott: Reykjavík mindkét választókerületében többségben voltak a tárgyalások újraindításának támogatói, míg az ország többi választókerületében a „nem” győzött. Az északnyugati, északkeleti és déli régiókban a támogatás elutasítása meghaladta a 60 százalékot.

Izland ezzel továbbra is az Európai Unión kívül marad, miközben az Európai Gazdasági Térségen keresztül szorosan integrálódik az európai gazdaságba és a schengeni térségnek is tagja.

A mostani döntés annak elutasítása, hogy az ország a következő lépést is megtegye a teljes politikai integráció felé.

A döntés egyben politikai visszaesés Brüsszel számára, hiszen Izlandot az EU egyik potenciálisan könnyen integrálható és stratégiailag fontos északi országaként tartották számon. A mindössze 5,6 százalékpontos különbség ugyanakkor azt is mutatja, hogy az izlandi társadalom rendkívül megosztott a kérdésben.