A következő évtizedben az orosz Távol-Keletnek az ország egyik legfontosabb gazdasági növekedési központjává kell válnia – lényegében ezt az üzenetet fogalmazta meg Vlagyimir Putyin a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén. Az orosz elnök új kedvezményrendszert, nagy infrastrukturális beruházásokat, a helyi feldolgozóipar fejlesztését és az ázsiai gazdasági kapcsolatok további erősítését helyezte kilátásba. A fórum gazdasági súlyát jelzi, hogy három nap alatt már több mint 6 ezermilliárd rubel értékű megállapodást írtak alá.

Huszonötezermilliárd rubel tizenegy év alatt

Putyin szerint az elmúlt tizenegy évben mintegy 25 ezermilliárd rubelnyi tőkebefektetés érkezett az orosz Távol-Keletre, miközben a régió gazdasági teljesítménye több mint háromszorosára nőtt. Az elnök szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy a térség „felemelkedőben van”, és a következő lépés már nem egyszerűen új projektek támogatása, hanem egy hosszabb távú gazdasági modell kialakítása.

Ennek egyik legfontosabb elemeként 2027. január 1-jétől egységes preferenciális rendszer lépne életbe a Távol-Keleten és az orosz sarkvidéki területeken. A jelenlegi, különböző fejlesztési övezetekhez kötött kedvezmények helyett a beruházók tevékenységük alapján választhatnának egyfajta kedvezményes „menüből”. Putyin egyúttal arra figyelmeztetett, hogy nincs sok értelme adókedvezményeket adni, ha azokat túlzott ellenőrzéssel és bürokráciával ellensúlyozza az állam.

Nemcsak kitermelni, feldolgozni is

Az elnök külön hangsúlyt helyezett arra, hogy a Távol-Kelet és az Arktisz hatalmas nyersanyagkincséből egyre nagyobb részt helyben kell feldolgozni. Ez egyszerre teremtene új munkahelyeket, növelné a regionális bevételeket és hosszabb értékláncokat hozna létre.

Ez fontos hangsúlyváltás: Moszkva a régiót nem pusztán nyersanyagforrásként és exportkapuként akarja fejleszteni, hanem ipari, technológiai és logisztikai központként is. A fórumon ennek megfelelően az energetika, a közlekedés, a bányászat mellett a digitális gazdaság, a pénzügyi infrastruktúra és a technológiai együttműködés is kiemelt témává vált.

Kína, drónok és az új ázsiai logisztika

Az egyik látványos kezdeményezés egy orosz–kínai autonóm teherszállítási projekt, amelyben polgári drónokkal tesztelnék a határokon átnyúló szállítás új formáit. Putyin szerint a Távol-Kelet hatalmas távolságai különösen alkalmasak az ilyen technológiák kipróbálására, és már most ki kell dolgozni az úgynevezett alacsony magasságú logisztika szabványait.

Közben a fórumon jelentették be azt is, hogy a korábban Szibéria Ereje–2 néven ismert, Kínába vezető tervezett gázvezeték a Bajkál Ereje nevet kapja. Szergej Civiljov energiaügyi miniszter szerint a projekt a kivitelezési szakasz előtti utolsó fázisban van. A tervezett vezeték Nyugat-Szibériát kötné össze Kínával Mongólián keresztül, évi mintegy 50 milliárd köbméteres kapacitással.

A sarkvidéki útvonal egész évben működne

Putyin ismét stratégiai célnak nevezte, hogy az Északi-tengeri útvonalon egész éves hajózás váljon lehetővé. Ehhez Oroszország új jégtörőket és jégosztályú hajókat épít, fejleszti a kikötőket, a mentési infrastruktúrát és a műholdas rendszereket.

A hosszabb távú elképzelés azonban ennél is nagyobb: az arktiszi tengeri kikötőket vasúti és folyami útvonalakkal kapcsolnák össze Szibériával, az Urállal és Oroszország európai részével. Így az Északi-tengeri útvonal nem egyszerűen Európa és Ázsia közötti hajózási folyosó, hanem az orosz belső közlekedési rendszer egyik fő tengelye lehetne.

Moszkva nem akarja túlhűteni a gazdaságot

A plenáris ülésen az orosz gazdaság aktuális problémái is szóba kerültek. Putyin szerint az infláció éves üteme 6,3 százalékra mérséklődött, vagyis a kormány és a jegybank szigorú politikája eredményeket hozott. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az infláció elleni harc közben nem szabad „túlhűteni” a gazdaságot és tartósan visszafogni a beruházásokat.

Ez a dilemma több fórumon felszólaló gazdaságpolitikusnál is megjelent: Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter szerint a jelenlegi lassulás részben a korábbi gyors növekedés természetes korrekciója, ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy a hűtési periódus elhúzódjon.

Egyre inkább Ázsia felé néz Vlagyivosztok

A szeptember 1. és 4. között zajló XI. Keleti Gazdasági Fórumon mintegy 80 ország képviselői jelentek meg, a legnagyobb külföldi delegációk pedig többek között Kínából, Indonéziából, Japánból, Vietnámból, Dél-Koreából, Indiából és Mianmarból érkeztek. A több mint hetven üzleti rendezvényt felvonultató fórum központi témája idén „A Távol-Kelet – fejlődés az emberek javára”.

A vlagyivosztoki találkozó így ismét jóval több volt regionális befektetési konferenciánál. Moszkva ezen a fórumon mutatja meg a legvilágosabban, hogyan képzeli el Oroszország gazdasági keleti orientációját: ázsiai piacokkal, új energetikai és közlekedési folyosókkal, technológiai együttműködéssel, valamint egy olyan Távol-Kelettel, amely a Kreml tervei szerint már nem az ország perifériája, hanem az orosz gazdaság egyik központja lesz.