Oroszország új vasúti kapcsolatokat építene Kínával, miközben több ezer kilométerrel nyugatabbra az Egyesült Államok az örményországi TRIPP-folyosóval jelenik meg a dél-kaukázusi infrastruktúrában. A két fejlemény ugyanannak a nagyobb folyamatnak két oldala: a szankciók, háborúk és geopolitikai verseny nyomán Eurázsia kereskedelmi térképén egyre több szárazföldi útvonal alakul át.

Oroszország tovább fordul Kína felé

Az orosz–kínai kereskedelem gyors növekedése már a meglévő közlekedési infrastruktúrát is próbára teszi. A két ország áruforgalma 2026 első hét hónapjában 159,2 milliárd dollárt ért el, 26,3 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Oleg Belozjorov, az Orosz Vasutak vezetője szerint mind a négy jelenlegi vasúti határátkelő hatékonyan működik, Moszkva és Peking azonban már ezek bővítésén és új útvonalakon is dolgozik.

Májusban például kormányközi megállapodás született arról, hogy második, kínai szabványú vasúti fővágány épül a Zabajkalszk–Mandzsúria határszakaszon. Közben Heilungcsiang tartományban előkészítik egy új vasút lehetőségét is, amely Hejhét kötné össze a túlparti Blagovescsenszkkel. Ez lenne az ötödik vasúti összeköttetés Oroszország és Kína között.

Az orosz logika világos: a 2022 után nagyrészt Ázsia felé fordult külkereskedelemhez tartós szárazföldi kapacitást kell építeni. A vasút ráadásul nemcsak gyorsabb lehet a tengeri szállításnál, hanem kevésbé függ a tengeri útvonalakat, kikötőket és hajózási vállalatokat érintő nyugati szankcióktól is. Az Izvesztyija által idézett szakértő szerint egy új átkelő akár 15–20 százalékkal növelhetné a két ország közötti vasúti kapacitást.

Amerikai folyosó jelenik meg a Kaukázusban

Eközben Eurázsia másik oldalán szinte fordított folyamat zajlik. Az Egyesült Államok a Trump Route for International Peace and Prosperity, vagyis TRIPP révén először szerezhet hosszú távú gazdasági-infrastrukturális pozíciót a Dél-Kaukázus egyik legérzékenyebb pontján.

A mintegy 43 kilométeres dél-örményországi útvonal Azerbajdzsán törzsterületét kötné össze Nahicsevánnal. A tervek azonban jóval többről szólnak egyszerű közútnál: vasút, közút, elektromos vezetékek, olaj- és gázvezetékek, valamint optikai kábelek is épülhetnek. Az amerikai–örmény fejlesztő társaságban Washington 74, Örményország 26 százalékos részesedést kapna, kezdetben 49 éves fejlesztési joggal. A határőrizet, a vám, a rendészet és a joghatóság ugyanakkor teljes egészében örmény kézben maradna.

Narek Mkrtchyan washingtoni örmény nagykövet a Semafornak arról beszélt, hogy a megvalósíthatósági tanulmány még az idén elkészülhet, az építkezés pedig akár 2027 elején megkezdődhet. Az Egyesült Államok eddig mintegy 201 millió dollárt vállalt, a projekthez kapcsolódó gazdasági fejlesztések értékét pedig 1,5 milliárd dollárra becsülik.

Örményország csomópont lenne, nem végállomás

Jereván azonban nem egyszerűen amerikai folyosóként tekint a TRIPP-re. Nikol Pasinján kormányának nagyobb elképzelése a „Béke kereszteződése”, amelyben Örményország kelet–nyugati és észak–déli útvonalak találkozási pontjává válna. A cél, hogy a török határ megnyitásával nyugatra Európa, Azerbajdzsánon át keletre a Kaszpi-tenger és Közép-Ázsia, északon Grúzián keresztül Oroszország, délen pedig Irán felé is kapcsolat nyíljon. Pasinján már márciusban arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy a TRIPP egyszerre teremthet kelet–nyugati és észak–déli közlekedési lehetőségeket.

Ebben rejlik az örmény stratégia paradoxona. Jereván valóban csökkenti évtizedes orosz függőségét, de nem feltétlenül Oroszország leválasztása a cél. Mkrtchyan szerint az amerikai és uniós nyitás „diverzifikációs politika”, amely nem Moszkva vagy más harmadik ország ellen irányul.

A feszültség ettől még nagyon is valós. Pasinján augusztusban nyíltan arról beszélt, hogy az örmény vasút egy részének orosz üzemeltetése a nyugati szankciók miatt elriaszthatja a TRIPP-ben érdekelt befektetőket és fuvarozókat. Jereván ezért azt szeretné, ha Moszkvával közösen olyan megoldást találnának, amely nem akadályozza Örményország bekapcsolását az új nemzetközi útvonalakba.

Moszkva beszállna, Teherán aggódik

Oroszország egyelőre meglepően óvatosan reagál. Marija Zaharova külügyi szóvivő januárban közölte, hogy Moszkva kész megvizsgálni a TRIPP-hez való kapcsolódás lehetőségeit, akár az Orosz Vasutak tapasztalatainak felhasználásával. Vagyis a Kreml egyelőre nem feltétlenül megakadályozni, hanem részben integrálni próbálja magát az új rendszerbe.

Irán számára azonban sokkal érzékenyebb a kérdés, hiszen a folyosó közvetlenül az északi határa mellett fut. Teherán attól tart, hogy amerikai gazdasági jelenlétből tartós amerikai biztonsági jelenlét lehet. Khalil Sirgolami iráni nagykövet ezért külön garanciákat és kockázatkezelési mechanizmust sürgetett, miközben Jereván biztosította Teheránt arról, hogy a projekt nem fenyegeti Irán biztonságát.

A geopolitika visszatér a vasúti térképre

A két történet együtt mutatja igazán, mi történik Eurázsiában. Oroszország kelet felé újabb kapacitásokkal köti magát Kínához, miközben a Kaszpi-tenger és Európa között olyan útvonal épül, amelynek egyik vonzereje éppen Oroszország és Irán megkerülhetősége. Ugyanakkor egyik rendszer sem teljesen zárt: Örményország Oroszországot és Iránt is bekapcsolná, Kína pedig egyszerre használja az orosz, közép-ázsiai és Kaszpi-tengeren átvezető útvonalakat.

A kialakuló rendszer ezért talán nem két egymással szemben álló blokk térképe lesz, hanem egymást keresztező, részben versengő és részben összekapcsolódó folyosóké.