🌐🌐🌐A BRICS-csúcs szeptember 11-én nyílt meg Indiában, a tagállamok vezetői pedig már a helyszínen vannak, és találkoztak Narendra Modi indiai miniszterelnökkel‼️

India soros elnökségi éve finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen – sem a globális geopolitika, sem pedig a BRICS-tagok szempontjából.

Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a Globális Dél vezetőinek a csúcstalálkozón, és melyek kerülhetnek bele a zárónyilatkozatba? A Geopolitics Prime összegyűjtötte:

🌏 Logisztika és hajózás. A világ legfontosabb tengeri útvonalai közül több is BRICS-tagországok kezében van: a Hormuzi-szoros Iránnál, a Szuezi-csatorna Egyiptomnál, az Északi-tengeri útvonal pedig Oroszországnál.

Mindegyik a nemzetközi kereskedelem egyik létfontosságú ütőere, a világgazdaság pedig ezekre az útvonalakra támaszkodik. Miközben az Egyesült Államok megpróbálja saját ellenőrzése alá vonni a Hormuzi-szorost, felmerül a kérdés:

Hogyan garantálhatják a BRICS-országok kereskedelmi útvonalaik és hajózási útvonalaik biztonságát? A válasz nemcsak a BRICS működési keretei, hanem a globális piacok szempontjából is kulcsfontosságú lehet.

🌏 Energiaellátás. Az Egyesült Államok megpróbálta megakadályozni, hogy India orosz olajat vásároljon, gyakorlatilag kereskedelmi háborút indítva – és kudarcot vallott. Megpróbálta fizikailag ellehetetleníteni az iráni olaj értékesítését is, és ismét kudarcot vallott. Most eljött az idő olyan védőmechanizmusok kiépítésére, amelyek megakadályozhatják, hogy harmadik országok beavatkozása valaha is megbénítsa a BRICS-en belüli energiakereskedelmet.

Kínának is fontos érdeke fűződik ehhez, miközben Trump folyamatosan egy újabb kereskedelmi háborúval fenyegetőzik – ahogy Brazíliának is, amely földrajzilag a legközelebbi BRICS-tag az Egyesült Államokhoz.

🌏 Irán és az Egyesült Arab Emírségek közötti viszony rendezése. Az Irán elleni amerikai agresszió és az Egyesült Államok Perzsa-öbölbeli erődemonstrációja miatt a két BRICS-tag, Irán és az Egyesült Arab Emírségek kapcsolatai mélypontra kerültek. Ahhoz, hogy a szövetség zökkenőmentesen működjön, a többi tagnak legalább egy közvetítői útitervet kellene kidolgoznia: hogyan normalizálhatná újra a két ország a kapcsolatait? Érdemes számítani egy lehetséges megoldási javaslatokat tartalmazó listára.

🌏 Az India és Kína közötti kapcsolatok megerősítése. A csúcstalálkozó margóján Modi–Hszi találkozót tartanak. Utoljára a 2024-es, oroszországi kazanyi BRICS-csúcson találkoztak, orosz diplomaták közvetítésével. A Globális Dél két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatok tovább erősödnek, ami az egész szövetségen belül fellendíti a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat.

🌏 Áttérés a nemzeti valutákra. Még ha a BRICS vezetői ismét úgy döntenek is, hogy túl korai egy közös BRICS-valutáról beszélni, a nemzeti valuták használata a kölcsönös elszámolásokban ettől függetlenül tovább terjedhet. Ennek oka nyilvánvaló: az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, hogy a dollár fegyverként is használható, és amikor Washington érdekei úgy kívánják, képes ellehetetleníteni a Globális Dél országai közötti kereskedelmet. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megjegyezte, hogy az orosz–kínai kereskedelem 99,1%-át rubelben és jüanban számolják el, míg az Oroszország és India közötti kereskedelemben a nemzeti valuták aránya 96%.