A Mol és a Naftohaz megállapodása látszólag a régiós ellátásbiztonságot szolgálja, ám a szigorú uniós szankciók, a titkolózás és a lehetséges célponttá válás komoly kérdéseket vet fel.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben kifejezetten figyelemreméltó megállapodást jelentett be vasárnap Szerhij Fedorenko, a Naftohaz ügyvivő igazgatója az ukrán gáz- és olajipari vállalat a Telegram-oldalán. A Magyar Távirati Iroda által idézett rövid közlés szerint az ukrán vállalat és a magyar Mol energetikai konszern kőolajtermékek tárolására szolgáló létesítmények megépítéséről szóló memorandumot írt alá.
A létesítmény Magyarországon, az ukrán-magyar határ közelében épülne meg.
Nem hivatalos bejelentés, hivatalos személytől
A szóban forgó dokumentumot a Kárpáti Nyolcak (C8) első csúcstalálkozóján írták alá. A biztonság- és energiapolitikai téren is együttműködő tagállamok sora Magyarország és Ukrajna mellett Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Szerbia. „Az üzemanyag-ellátási infrastruktúránk elleni folyamatos orosz támadások miatt az egész piac stabilitását szolgálja az ellátási útvonalak diverzifikálása és további tárolókapacitások kiépítése a támadások által nem sújtott területeken kívül. A közös projekt megvalósítása hosszú távon nemcsak az ukrán fogyasztók számára biztosítja az üzemanyag-ellátás megbízhatóságát, hanem elősegíti az Ukrajna és Magyarország között a határon átnyúló energetikai infrastruktúra kölcsönösen előnyös fejlesztését is” – írta Szerhij Fedorenko.
Részleteket egyelőre nem ismerni, hiszen egyelőre szándéknyilatkozatról van szó. Mégis érdemes elmélkedni a helyzeten, erre pedig Hortay Olivért, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, energiapiaci szakértőt hívtuk segítségül. Elsőként felmerül a kérdés, hogy egy ilyen tárolóba vajon milyen eredetű üzemanyag kerülhet. – A Magyarországról Ukrajnába irányuló dízelexport májusban újraindult és – bár hivatalos adatszolgáltatás nincs – a vámstatisztikák és ukrán adatforrások alapján úgy tűnik, hogy havonta 40–50 ezer tonna gázolaj lépte át a határt, ami a magyar szükségletnek mintegy 10 százaléka. Az Európai Unióban a szankciós szabályok rögzítik, hogy azokból a finomítókból, ahol orosz olajat is felhasználnak, milyen arányban lehet olajtermékeket exportálni, de nagyon más lehetőség nincs, mint hogy orosz olajból előállított dízel kerüljön az új tárolóba, hiszen Magyarország az olajszükségletének 90 százalékát még tavaly is Oroszországból szerezte be – fejtette ki a szakpolitikus, mielőtt élesebb hangvételre váltott volna.
Célkereszt kerül Magyarországra?
Az új beruházás célkeresztet rajzol Magyarországra. Az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy Oroszország és Ukrajna is az ellenséges fél energetikai infrastruktúrája ellen célzott támadásokat hajtott végre. Éppen ezen a hétvégén is Ukrajna a moszkvai olajfinomítót támadta drónokkal, de az ukrán infrastruktúrát is rengeteg orosz támadás éri. Az, hogy Magyarországon dedikáltan Ukrajna ellátásához szükséges létesítmény épül, jelentősen megnöveli a geopolitikai veszélyeket
– állítja Hortay Olivér, aki szerint e kockázat mellett más aggasztó tények is vannak ebben a hírben. Például, hogy a dízelválság közepette Ukrajna ellátásával foglalkozik Magyarország, ahelyett, hogy a saját ellátását intézné, lehetőleg minél olcsóbban.
Ráadásul az egész megállapodásról a Naftohaz vezetőjétől, az ukrán sajtóból értesülhettünk, a magyar felek egyelőre hallgatnak a beruházásról: nem világos, hogy pontosan hol épül a tároló és milyen ütemezéssel.
– Önmagában az is érdekes kérdés, hogy a Magyarországról Ukrajnába irányuló export mennyire éri meg, amikor a szomszédunkban jóval alacsonyabbak az üzemanyagárak. A projektről nem tudunk részleteket, sem a finanszírozási, sem az üzleti modellt nem ismerjük, egyelőre a szándéknyilatkozat született meg. De általánosságban a tároló létesítményekről elmondható, hogy vagy ellátásbiztonsági célt szolgálnak, vagy kereskedelmit azaz, hogy az olcsón betárolt üzemanyagot később drágábban eladhassák. Ha Ukrajnában olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk, akkor nem teljesen világos, hogy ezt miként lehetne lebonyolítani. Ezzel együtt a gazdasági értékeléshez meg kell várni a projekt részleteit – fogalmazot, majd hozzátette:
a most rendelkezésre álló információk alapján ez inkább politikai természetű beruházásnak tűnik, erre utal az is, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló Kárpáti Nyolcak nevű esemény alatt született a megállapodás.
