Az Egyesült Államok a dízel exportjának átmeneti tilalmát fontolgatja. Az Európai Unió számára drasztikus következményei lennének egy ilyen lépésnek.

Az uniós tisztviselők csütörtökön arra figyelmeztettek, hogy jelentős hatással lehet az európai piacokra a legújabb amerikai terv, amely 90 napra megtiltaná a dízel exportját. Az Európai Unió egyeztetéseket folytat a Trump-kormányzattal annak érdekében, hogy tegyen le a tilalom bevezetéséről.

„Az Európai Unió aggodalommal értesült azokról a hírekről, amelyek szerint az Amerikai Egyesült Államok a dízelexport betiltását tervezi, beleértve az Európai Unióba irányuló kivitelt is. Bármilyen fennakadás mindkét félre nézve kedvezőtlen következményekkel járhat” – mondta Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője a Politico kérdésére válaszolva.

Hozzátette, hogy folyamatosak a magas szintű egyeztetések az Európai Unió és az amerikai kormányzat között, és az EU elvárja, hogy a partnerek konzultáljanak egymással, mielőtt a közös piacokat érintő intézkedéseket hoznak. Gill nem kívánt részleteket elárulni a diplomáciai tárgyalások tartalmáról, azt azonban elárulta, hogy a tengerentúlon is komoly hangok képviselik azt az álláspontot, hogy egy ilyen jellegű tilalom bevezetése valóban nagyon rossz ötlet lenne.

Európa az elsőszámú beszállítóját bukhatja el

Az EU az elmúlt hónapokban növelte az Egyesült Államokból származó dízel behozatalát, hogy pótolja a közel-keleti konfliktus miatt kieső importot, és a blokk jelenleg dízelimportjának több mint felét Amerikából szerzi be. Az árakra és az ellátásra további nyomást gyakoroltak az orosz olajfinomítók elleni csapások.

A ClearView Energy szerint az Amerikai Egyesült Államok mára a világ legnagyobb dízelexportőrévé vált, és az idén újabb és újabb kiviteli rekordokat dönt. Ennek a kínálatnak a kivonása a világpiacról drasztikus következményekkel járna mind az európai, mind a globális gazdaságra nézve.

„Tekintettel arra a bizonytalan helyzetre, amelyben Európa jelenleg van, az EU számára elérhető üzemanyagok bármilyen további korlátozása ebben a szakaszban nagyon gyorsan súlyos helyzetet idézhet elő” – mondta egy, a piaci helyzetet szorosan követő iparági forrás, aki a kényes téma miatt név nélkül nyilatkozott a Politiconak.

A lap által ismertetett tervezett tilalom 90 napig lenne érvényben, miközben az Amerikai Egyesült Államokban egyre nagyobb aggodalmat keltenek az emelkedő üzemanyagárak. A lépés ugyanakkor heves ellenállást váltott ki az amerikai olajipar részéről is, amely arra figyelmeztetett, hogy a tilalom jelentősen szűkítené a globális kínálatot. Chris Wright, Donald Trump energiaügyi minisztere szintén ellenzi az intézkedést.

Ezért fontos az energiafüggőség csökkentése

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője hozzátette, hogy Brüsszel „nagyon-nagyon szorosan figyelemmel kíséri a piacokat és az ellátásbiztonságot a tagállamokkal együtt”. Hozzátette, hogy az EU jelentős importőre az amerikai dízelnek, és továbbra is stabil és vonzó piacot jelent az Egyesült Államok számára.

Miközben az EU növelni kívánja a megújuló energiaforrások részarányát, azt a vállalását is hangsúlyozta, hogy az amerikai–uniós kereskedelmi megállapodás keretében 2028-ig 750 milliárd dollárt fordít amerikai energiatermékek vásárlására. Arra a kérdésre, hogy az EU felülvizsgálná-e ezt a kötelezettségvállalást – és tágabb értelemben az amerikai üzemanyagimport növelését –, Itkonen azt mondta, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió energiakereskedelem kölcsönösen előnyös, ugyanakkor kiemelte az EU hosszabb távú célját, hogy teljesen megszüntesse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

A finn politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy az import növekedésének jelentős részéért magánvállalatok felelősek.

„Természetesen nem titok, hogy az Amerikai Egyesült Államok a dízelolaj, valamint a cseppfolyósított földgáz tekintetében is az egyik legfontosabb beszállítónk. Ez egyértelműen része a 2022 óta követett diverzifikációs stratégiánknak. Ugyanakkor ezek nagyon gyakran vállalatok közötti szerződések, így ezek teljes körű bontásával semmiképpen sem rendelkezünk, és azt nem is tudnánk megosztani” – foglalta össze Anna-Kaisa Itkonen.