Említhetjük von der Leyen elnökasszony gyanús SMS-eit, amelyeket a közös vakcinabeszerzés előtt a Pfizer vezérigazgatójával váltott, és amelyek kiperelhetetlenek a Bizottságból. Úgy tűnik, hogy az EU-ban a jog a korrupciót védi, nem a közérdeket – leplezi le a brüsszeli korrupt szélsőséget Kovács Attila.
Magyarország nem kér az illegális migrációból, az iskolák ajtaján kopogtató genderpropagandából és a háborúból. Békét, mielőbbi fegyvernyugvást és az európai gazdaság stabilizálását szeretnénk – hangsúlyozta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója Budapesten. Őt kérdezte a Gondola.
– Romlott az európai uniós intézményekbe vetett állampolgári bizalom a brüsszeli vezetőket érintő korrupciós botrány miatt, amelyben “a balliberális többség valamennyi pártcsaládja érintett.” Ezt a korrupt elitet azonban a közbizalom léte vagy nem léte nem érdekli, és zavartalanul veszik fel havi javadalmazásukat az uniós polgárok adóbefizetéseiből. Mi kellene ahhoz, hogy a bűnözővé vált EU-politikusok kénytelenek legyenek szembenézni a törvénnyel?
– Az EU-nak sokkal szigorúbb átláthatósági és korrupcióellenes szabályokkal kellene rendelkeznie ahhoz, hogy érdemben javuljon a helyzet. Jelenleg a brüsszeli döntéshozókat szinte lehetetlen ellenőrizni, nagyon kevés derül ki a munkájukról. Az Európai Parlament képviselőinek például nem szükséges beszámolniuk arról, milyen érdekeket képviselő lobbistákkal találkoztak zárt ajtók mögött. A nagy értékű ajándékok esetén ugyan van bejelentési kötelezettség, de amikor az EP elnöke 140-nél is több alkalommal „elfelejtette” ezt megtenni, semmi következménye nem lett a mulasztásának.
A Brüsszelgate botrány kapcsán láthattuk azt, hogy ezek a képviselők milliós luxusutakon vettek részt teljesen ingyen (Panzeri például egész családjával eltöltött egy hetet Marokkóban a fogadó állam pénzén), de a botrány kirobbanásáig ezt senki se firtatta. Nem véletlen tehát, hogy egész hálózatok szerveződtek arra EP képviselőkből és hozzájuk kötődő NGO-kból, hogy befolyásuk kiárusításából szerezzenek pluszbevételt az egyébként sem sovány bérezésük mellé. De említhetjük von der Leyen elnökasszony gyanús SMS-eit, amelyeket a közös vakcinabeszerzés előtt a Pfizer vezérigazgatójával váltott, és amelyek kiperelhetetlenek a Bizottságból.
Úgy tűnik, hogy az EU-ban a jog a korrupciót védi, nem a közérdeket. Miközben Brüsszel a tagállamokat fegyelmezi, az Európai Ügyészséggel és más eszközökkel is fellép a tagállami korrupció ellen, aközben magukra nézve ezeket a szabályokat negligálják. Ők az érinthetetlenek brüsszeli kasztja. A változást aligha várhatjuk belülről, hiszen az egész felépítmény ezen a korrupción alapul. Csak akkor lehet előrelépést tenni, ha a választói akarat kisöpöri azokat a helyükről, akiknek alapvető egzisztenciális érdeke ennek a korrupt rendszernek a működtetése.
– Brüsszel kettős mércét alkalmaz: míg egy, a valóban háború elől menekülő, Ukrajnából érkező menekült 200 eurót ér az európai uniós intézmények számára, addig egy illegális migráns 22 ezer eurót ér az Európai Bizottság által letett és azóta több politikai jogalkotási fórumon is támogatott javaslat szerint. Ez a kettős mérce jól mutatja, hogy a brüsszeli bürokrata vezetés mennyire szeretné megváltoztatni Európa etnikai, politikai térképét. Kiktől kaphatta a megbízást a brüsszeli bürokrácia, mivel ellentételezik szolgálatukat?
– Az új javaslat és annak elképesztő sebességű előrehaladása mögött alighanem a Soros-birodalomban végrehajtott öröklés áll, hogy Alex Soros átvette apja gondosan kiépített királyságát. Alex Soros egy politikailag nagyon elkötelezett személy, ő ténylegesen hisz is azokban a szélsőségesen baloldali elvekben, amelyeket apja is hirdetett. Az idősebb Soros leginkább egy szemérmetlen spekuláns volt, aki be is vallotta, hogy kizárólag saját lelkiismerete miatt képvisel bizonyos ügyeket. Ezzel szemben az aranyifjú Alex már nagyon is komolyan veszi őket, ez pedig meg is mutatkozott a váltással: amit az apja évekig csak tervezgetett – a kötelező kényszerbetelepítést -, ő pár hónap alatt keresztül is akarja verni az Unió intézményrendszerén.
Mondani se kell, hogy ez a hozzáállás Brüsszel részéről micsoda cinizmus: a tényleges menekültek segítésére nagyon kevés uniós forrás jut, ám eközben a legújabb, 100 milliárd eurós költségvetési kiigazítás is részben arra menne el, hogy azt a migránsok integrálására és befogadó táborokra költsék. Ahelyett, hogy a határőrizetet erősítenék, a kötelező kvóta intézményének tervével meghívólevelet küldenek sok százmillió gazdasági migráns számára. A magyar kormány 2 milliárd eurót költött 2015 óta a határőrizetre, ebből az EU mindössze 1%-ot térített meg. Pedig lassan szinte mindenben a magyar kormánynak lesz igaza: ma már nem támadják azt, aki határkerítést épít, a legújabb migrációs paktum pedig tartalmazza a migránsok „előszűrését” a határon (tranzitzónák), valamint a biztonságos harmadik országba történő visszaküldést. Vagyis, mindazt, amely kapcsán Magyarországot pellengérre állították, és amikről az EU Bírósága kimondta, hogy ellentétesek az uniós joggal. Úgy tűnik, az sem mindegy Brüsszelben, hogy ki áll elő a javaslattal.
– Sokszor épp magyar állampolgárok “a motorjai” a Magyarországot elítélő állásfoglalásoknak, a határon túli magyar kisebbség jogait semmibe vevő brüsszeli megnyilatkozásoknak. Ha ugyanezt Romániával szemben román képviselők tennék, nehézségekkel találnák szemben magukat. A magyar állampolgárságú EU-politikusok miért rombolhatják az őket Brüsszelbe küldő ország elemi érdekeit?
– A magyarországi dollárbaloldal azért teheti meg mindezt, mert ők nem a saját választópolgáraiktól függnek, hanem a nekik juttatott külföldi pénzektől. Az ő megbízójuk nem a magyar nép, hanem külföldi érdekkörök: az amerikai baloldal, a Soros-birodalom és az ő hű európai kiszolgálójuk, Brüsszel. Éppen ezért sem számít nekik az, hogy a magyar nép mennyire ért egyet, vagy mennyire nem ért egyet azzal a politikával, amelyet aktuálisan képviselnek. Jól látszik ez a háborúpárti hozzáállásukon, mert bár a magyar társadalom több mint 90 százaléka békét szeretne, mégis azt követelik, hogy fegyvereket küldjünk, sőt miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter egyenesen katonákat is küldött volna. Mivel immáron sorban negyedszer mondtak megsemmisítő véleményt a választók az általuk kínált alternatíváról, hatalmat demokratikus úton nem remélhetnek. Attól jobbat ugyanis nem tudnak kínálni, hogy „nem a migrációra, nem a genderre és nem a háborúra”, sőt ezek teljesen ellentétét képviselik, de ezt a magyarok óriási többsége elutasítja. Ezért is dolgoznak azon, hogy a nekünk jog szerint járó brüsszeli forrásokat visszatartsák, abban bízva, hogy az ebből eredő gazdasági nehézségek megbuktatják a demokratikusan megválasztott nemzeti magyar kormányt vagy ha a kormánybuktatás nem sikerül, akkor a politikája megváltoztatására kényszeríthetik. A magyar választókat szerencsére nem könnyű megtéveszteni, pontosan átlátnak azon, hogy a dollárbaloldal mit és milyen céllal machinál; az is világos a magyarok számára, hogy milliárdnyi dollárt azért kapott a magyarországi baloldal, hogy feltétlenül kiszolgálja a nyugati háborús pszichózist, amely nem az azonnali tűzszünet követelésében, majd a béke megteremtésében, hanem a konfliktus elnyújtásában látja az orosz-ukrán háború jövőjét.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu