325-ben fontos krisztológiai döntés született. Jelentőségét még az olyan zsenik sem értették meg, mint Madách Imre. Az Ember tragédiája hetedik színében Ádám így fogalmaz: „Hát egy i miatt is mehetni ily elszántan halálba?” De mi is ez az i?

Homoousziosz vagy homoiousziosz?

A két kifejezés egy alapvető kérdést vet fel: Jézus Krisztus egylényegű (homoousziosz) vagy hasonló lényegű (homoiousziosz) az Atyával? Egyszerűbben megfogalmazva: Jézus Isten-e? A kereszténység válasza egyértelmű: igen, Jézus Isten. Ő nem csupán isteni, hanem maga az Isten.

Ez a különbség rendkívül fontos, hiszen a szentmisében, az átváltoztatás után a kenyér (ostya formájában) valóban Krisztus testévé válik. Ez azt jelenti, hogy Isten jelenik meg a kenyér színe alatt.

A Szentháromságban is csak akkor tudunk hinni, ha Jézus Krisztus valóban Isten volt. Ha Jézus nem valóságos Isten, csak isteni ember, akkor nem lehet a második isteni személy, és nincs Szentháromság. Ha pedig nincs Szentháromság, akkor nem lehet a keresztséget sem az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében kiszolgáltatni.

Ezért alapvető, hogy Jézus Isten, és nem csupán isteni. Ez a tanítás a niceai zsinaton született, amelynek történelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

A Szentlélek és a döntések

Egy női szerzetesrend elöljárója mondta egyszer egy választókáptalan előtt, hogy a Szentlélek működése érdekes: más, ha egy vezető választja ki utódját, és más, ha közösségi szavazással döntenek. Egy vezető hosszú időn át imádkozhat a Szentlélek sugallatáért, míg a közösségi döntések esetében előfordulhat, hogy a sugdolózások nem Istentől merítik mondanivalójukat.

Mégis, az egyházban a közösségi döntések éppoly fontosak, hiszen az első egyetemes zsinat is példát mutatott arra, hogy nagy teológiai kérdésekben az egész egyháznak részt kell vennie a döntéshozatalban. Ez nem azt jelenti, hogy az egyház tanítása szavazati százalékok függvénye lenne. A Szentlélek minden döntésben jelen van: vagy úgy, hogy megvilágosítja a többséget, vagy úgy, hogy engedi tévedni őket.

Miért születhetnek keresztény felekezetekben is rossz döntések?

Isten megengedi a rossz dolgokat, beleértve a hibás döntéseket is. Egy egész nép szavazhat hibásan. Isten hosszútávú gondolkodó, de ez nem jelenti azt, hogy soha nem hoz ítéletet. A bűnnek következményei vannak. Amikor úgy látjuk, hogy egyesek „mindent megúsznak”, ne irigyeljük őket, hiszen kimaradnak az Istennel való szeretetteljes összhangból, és gonoszságaik sosem elégítik ki őket.

Miért éppen a niceai zsinat a legfontosabb?

A niceai zsinat egy olyan egyházi gyakorlatot emelt egyetemes szintre, amely biztosítja a keresztény hit tisztaságát. Az egyházban előbb voltak a hagyományból eredő gyakorlatok, mint a Szentírás szövegei. A zsinat „módszertana” tehát egy olyan hagyomány adta példa, amely önmagában is történelmi tanítás.

Ha Ferenc pápa szándéka a zsinat 1700. évfordulójának megünneplésére valóra válik, az megmutathatja, hogy lehetséges fórumot találni, ahol a világ keresztényei és keresztyénjei fontos kérdésekben egységre jutnak. Ez pedig arra is rávilágít, hogy nemcsak a bűnnek, de az erénynek is vannak következményei – és lesznek is.