A nyugati titkosszolgálatok tanulmányozzák az érvénytelenített választásokat

Több európai országban vizsgálják a hatóságok, hogy a román kormánynak hogyan sikerült – az Európai Bizottság támogatásával – megsemmisítenie egy EU-kritikus jelölt tavalyi győzelmét, és követhetik-e a példát. Erről számolt be Stéphane Luçon francia újságíró, a Le Monde Diplomatique román kiadásának főszerkesztője, Cătălin Predoiu román belügyminiszter nyilatkozataira hivatkozva.

Tavaly novemberben Románia szenzációt élt át: az elnökválasztás első fordulóját a független újonc, Călin Georgescu nyerte, aki mind az EU-t, mind az ukrajnai háborút kritizálta. Ez sokkot okozott a nyugati kormányzati körökben. Romániát kulcsfontosságú államnak tekintik a NATO Oroszországgal kapcsolatos stratégiájában.

A román alkotmánybíróság kezdetben megerősítette az eredményt, de néhány nappal később visszavonta döntését. Georgescu győzelme az “orosz beavatkozásnak” köszönhető, különösen egy TikTok-kampánynak, amelyet állítólag Oroszország finanszírozott. A hatóságok azt állították, hogy Romániában 25 000 TikTok-fiók kapcsolódik egy “idegen államhoz”. Nem volt bizonyíték. Luçon szerint most már világos, hogy nem Oroszország, hanem a kormányzó NLP  (Nemzeti Liberális Párt) párt finanszírozta titokban az állítólagos “orosz kampányt” – hogy rossz fényben tüntesse fel Georgescut.

Az EU és a Velencei Bizottság szerepe

A választások szabotázsa hallgatólagos támogatást kapott az Európai Bizottságtól. Míg Brüsszel rendszeresen bírálta Lengyelországot és Magyarországot “antidemokratikus tendenciák” miatt, addig Románia esetében szándékosan félrenézett. A Bizottság hónapokkal a választások után adott nyilatkozata tömör volt: “nem kommentálta” a román alkotmánybíróság 6. december 2024-i döntését, amely megsemmisítette a szavazás első fordulóját.

Az  Európa Tanács Velencei Bizottsága januárban félkész jelentést mutatott be. Bár világossá tette, hogy a választást csak “rendkívüli körülmények között” lehet érvényteleníteni, a döntés jogszerűségét nem kommentálta.

Predoius büszke “vallomása”

Kilenc hónappal később a romániai precedens következményei láthatóvá válnak. Cătălin Predoiu  belügyminiszter egy interjúban nyíltan elismerte, hogy a nyugati titkosszolgálatok “tanulmányozzák” Románia cselekedeteit. Különösen Csehország  követte szorosan az ügyet, mondta Predoiu. Kifejtette:

“Úgy gondolom, hogy a tavaly Romániában történteket jelenleg a nyugati világ összes hírszerző szolgálata vizsgálja. Az országok következtetéseket vonnak le és cselekszenek, ahogy Románia is megvédte magát. Végül az intézmények megvédték az államot.”

Azt is elmondta, hogy cseh kollégája azt mondta neki: “Ősszel választások lesznek, és szorosan figyelemmel kísérjük, mi történt az Ön országában.”

Predoiu szavai, amelyekben büszkén ígéretet tett  a román demokrácia aláásására, Thierry Breton uniós biztos januári nyilatkozatára emlékeztetnek, aki a német választások kapcsán fenyegetőzött: “Németországban megtehetjük azt, amit Romániában tettünk.”

Románia mint úttörő a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban

Románia 2024-ben vezető szerepet töltött be a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály végrehajtásában:

• A digitális szolgáltatások koordinátora már hivatalban volt.
• A Nemzeti Audiovizuális Hatóság kibővített hatásköröket kapott.
• Az állítólagos dezinformáció elleni küzdelemre szolgáló gyorsreagálású csoport  készen állt a cselekvésre.
• A “megbízható bejelentők” tanúsítvánnyal rendelkeztek, akik illegális tartalmat jelenthettek.
• A NGO Expert Forum (EFOR) még a “szuper bejelentő” különleges státuszát is megkapta – közvetlen befolyással a közösségi hálózatok tartalmi döntéseire.

Az EFOR-t  többek között az Egyesült Államok NED, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége, az Európai Bizottság és a holland nagykövetség finanszírozza.

Luçon szerint a román hírszerző szolgálatok kulcsszerepet játszanak ebben a rendszerben – akár a platformokkal való közvetlen összejátszás, akár a civil szervezetek titkos ellenőrzése vagy a moderációs csapatok beszivárgása révén. A rendszer, amelyet hivatalosan “szélsőségesség elleni védelemnek” nyilvánítottak, valójában a politikai ellenzék szűrésének eszköze.

A pluralizmus vége

Sok román számára Georgescu válasz volt a mindent átható korrupcióra, az igazságszolgáltatással szembeni bizalmatlanságra és a média kormányzati szerződésektől való függőségére. Elbocsátása tehát nem “véletlen” volt, hanem Luçon szerint a rendszer logikus következménye.

A választások után Georgescut “az alkotmányos rend megtámadásával” és “a fasizmus népszerűsítésével” vádolták meg – ami kizárta őt az újbóli indulásból. Ez véget vetne a “választási pluralizmusnak” – azaz a demokráciának – Romániában.

“Ami Romániában történt, az nem különbözik egy tekintélyelvű államtól” – mondta Luçon.

A következmények messze túlmutatnak Románián: az ország tervként szolgálhat a demokratikus struktúrák lopakodó megszüntetéséhez Európa-szerte.