A skótok nem mondhatnak nyilvánosan nemet a modernitás „istenségére”. Fokozódik a cenzúra – persze csak olyan liberális módra, azaz nem szabad cenzúrának nevezni.
Közel 330 év telt el azóta, hogy utoljára kivégeztek valakit Skóciában istenkáromlás bűne miatt, az erre elvi síkon jogi alapot teremtő jogszabályt azonban csak 2021-ben helyezte hatályon kívül az ország. Ám ugyanazzal a lendülettel egy cenzori, tekintélyelvű törvénnyel siettek helyettesíteni azt, ami „megakadályozza, hogy az emberek felszólaljanak a mai legdominánsabb vallás dogmái és mantrái ellen”.
Ahogy véleménycikkében Paul Coleman, az ADF International igazgatója fogalmaz, „a »gyűlöletbeszéd-törvény« azonnal az új istenkáromlás törvénye lett”. A keresztény jogvédő hangsúlyozza, ahogy az szinte minden „gyűlöletbeszédre” vonatkozó jogszabály esetében tapasztalható, az új skót törvény sem ad egyértelmű jogi definíciót arra vonatkozóan, hogy mely szavak tekinthetők „gyűlöletkeltőnek”, és melyek nem, azaz mit szabad mondani és mit nem.
Az nyilvánvaló, hogy emberi méltóságában senkit nem szabad megsérteni, de mivel a törvény a kortárs baloldal bálványát, az LMBTQ-mozgalmat is keblére öleli, könnyen „bűncselekményt” követhet el az, aki olyan nyilvánvalóan igaz dolgot állít, mint például azt, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek.
Lehetséges, hogy bizonyos kijelentések a biológiai valóságról, az egynemű öltözők védelmének szükségességéről vagy a házasságról és az emberi szexualitásról hamarosan illegálissá válnak? – teszi fel a kérdést Coleman. Azóta, hogy a törvény április első napján hatályba lépett, sokan várják például, lesz-e jogi értelemben bántódása J.K. Rowlingnak, a világhírű szerzőnek, aki régóta a transzaktivisták célpontja. Rowling már akkor a nemek közötti egyenlőségről (és különbségekről) posztolt a Twitteren, amikor a törvény még csak néhány órája volt hatályos, ám a skót rendőrség ezúttal úgy döntött, nem indít nyomozást…
Paul Coleman arra figyelmeztet, nem csak Rowlingot vádolják „eretnekséggel” a mai politikai elit uralkodó dogmáival szemben.
Azokkal kezdődően, akik vallják, hogy soha nem született gyerek „rossz testben”, a humoristákig, akik az elfogadhatóság határát feszegetik, bármely skót akaratlanul is túlléphet a kormány által elfogadott beszédparamétereken.
„Nem kell túl messzire néznünk, hogy lássuk, hogyan megy ez. Finnországban, ahol a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvényeket már évek óta betartatják, egy nagymama és tapasztalt politikus jogi csapatában dolgoztam, aki megkérdőjelezte a házassággal és a szexualitással kapcsolatos uralkodó dogmákat, ezt követően pedig közel öt évnyi jogi csatát kellett megvívnia. Päivi Räsänen 2019-ben tweetelt egy bibliai verset, megkérdőjelezve egyháza vezetőségének döntését, amellyel támogattak egy, a Helsinki Pride-hoz kapcsolódó eseményt. Az állam büntetőeljárást indított ellene a finn büntető törvénykönyv »háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények« szakasza alapján. Annak ellenére, hogy kétszer is felmentették, a legfőbb ügyész újra fellebbezést nyújtottak be ellene a Legfelsőbb Bírósághoz” – emlékeztet a Biblia-per néven elhíresült esetre Coleman.
A cenzúra tombolása terjed, figyelmeztet a szerző, majd hosszan sorolja: Dél-Afrika nemrégiben fogadta el a „gyűlöletbeszédről” szóló törvényt és Írország lehet a következő a sorban. Az ír parlament előtt álló törvényjavaslat még az állampolgárok telefonján talált mémeket is kriminalizálná, ha az állam sértőnek ítélné azokat. Kanadában olyan jogszabályt terjesztettek elő, amely házi őrizetbe helyezheti az állampolgárokat, ha felmerül a gyanú, hogy „gyűlöletet” szítottak, azaz nem az LMBTQ-lobbi által elvárt fogalmi kereteket használták. Azok, akiket bűnösnek találnak „gyűlöletbeszéd” online közzétételében, akár 20 000 kanadai dollár kártérítést is kötelesek fizetni az „áldozatoknak”.
„Az eretnekségről szóló perek visszatértek” – figyelmeztet Paul Coleman, hozzátéve: „ezentúl a »gyűlöletbeszédre« vonatkozó törvények megbüntetik mindazokat, akik a woke új egyházát »gyalázzák«”.