Újságírók mindenre kiterjedő vizsgálatai feltárják, hogy Soros György hozzáférése, befolyása és mindenekelőtt pénze hogyan alakítja át a tananyagot, hogy tükrözze politikai ideológiáját, ahol és amikor csak teheti. A képen: Soros felszólal a Világgazdasági Fórum éves találkozóján a svájci Davosban 2022. május 24-én.

Közzétett jelentések szerint Soros György manapság több ezer diáknak tart főiskolai kurzusokat.

Hogy világos legyen, valójában nem az egyetemen van az osztály előtt. Az újságírók alapos vizsgálata inkább azt mutatja meg, hogy elérése, befolyása és mindenekelőtt a pénze hogyan módosítja a tantervet, hogy tükrözze politikai ideológiáját, ahol és amikor csak teheti.

Matt Palumbo oknyomozó szerző a múlt hónapban a New York Postban ezt írta:

„Csak 2020-ban a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány több mint 63 millió dollárt, vagyis költségvetésének valamivel több, mint 5%-át szánta a felsőoktatás hazai és külföldi befolyásolására.

“Több mint 19 főiskola kapott egyedileg legalább 1 millió dollárt Sorostól, köztük a Harvard Egyetem, a Columbia Egyetem, az Indiana Egyetem és a Georgetown Egyetem.”

Palumbo feltárja, hogy különösen egy intézmény, a Bard College profitált jelentős mértékben Soros kampuszkampányából.

“A Bard College összesen közel 80 millió dollárt kapott Sorostól, amikor 2020-ban bejelentette, hogy a következő évtizedben további 100 millió dollárt adományoz nekik.”

Mi célból?

Úgy tűnik, hogy Soros hatalmas vagyonával arra törekszik, hogy új politikai kádert hozzon létre egy feltörekvő nemzedékből, amely ma és jóval azután is, hogy ő már nem lesz, követi céljait. Ezek azok a célok, melyek megkérdőjeleződnek.

Soros Karl Popper (A nyílt társadalom és ellenségei című könyv szerzője) tanítványa volt Londonban. Később a szabadság előmozdítására és a totalitarizmus legyőzésére Soros milliókat adományozott olyan célokra, mint a Lech Walesa-féle Szolidaritás Mozgalom, amely Lengyelországot kivezette a Szovjet Birodalom szorításából, valamint Jugoszláviában a Slobodan Milosevics elűzésére törekvő demokrácia mozgalmak finanszírozására.

Újabban azonban olyan kérdések merülnek fel, mint például 2016-ban: “Soros finanszíroz egy Agitprop tiltakozó mozgalmat Lengyelország új, demokratikusan megválasztott kormányának destabilizálására?”

Az Egyesült Államokban azt állítják, hogy ő finanszírozta az önmagát marxistának valló “Black Lives Matter” mozgalmat, valamint erőfeszítéseket a rendőrség anyagi támogatásainak megvonására.

A múlt hónapban a szókimondó hírkommentátor, Joe Rogan hevesen támadta Sorost:

“Az a félelmetes, hogy úgy tűnik, ő finanszírozza a korróziót, mintha azt akarná, hogy ezek a városok szétessenek, azt akarja, hogy virágozzon a bűnözés, majdnem olyan, mintha egy gonosz ember lenne egy Batman-filmben.”

Palumbo emlékeztet bennünket, hogy a Soros-dollárokat nem az egyetemi felvonuló zenekarnak szánják.

„Soros diákaktivistákat finanszíroz a „Trustee Leader-Scholar” programon keresztül a Bardnál…” Ezek a projektek olyan erőfeszítéseket foglalnak magukban, mint például a Bard Palesztinai Ifjúsági Kezdeményezés, amely 2018-ban ezt tette közzé a Facebookon:

“Kedves Bard közösség, a Bard Palesztin Ifjúsági Kezdeményezés egy filmsorozatnak ad otthont Prestonban ma este 6-tól 8-ig.

[A] filmeket az 1948. május 15-én bekövetkezett katasztrófa emlékének szenteljük, melyek bemutatják a palesztinokat ért igazságtalanságot, diszkriminációt és nehéz élethelyzeteiket a megszállt Palesztinában. Kérjük, csatlakozzon hozzánk a Nakbáról való megemlékezéshez, különösen a közelmúlt politikai légkörének fényében. A Nakba évfordulóján a nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe költözött. Kérem, segítsen nekünk pénzt gyűjteni, hogy támogassuk a kitelepített palesztinok százezreinek ügyét. Az adományokat nagyra értékeljük! A filmek után egy rövid beszélgetésre kerül sor.”

Igen, a palesztinoknak vannak “nehéz élethelyzetei”, de ezeket alapvetően a palesztinok saját korrupt kormányai, a Hamasz és a Palesztin Hatóság okozták, és 1948-ból származik, a háború akkor kezdődött, amikor öt arab hadsereg megtámadta Izraelt, majd veszített. A tanulság valószínűleg a következő: Ne kezdj háborút, hacsak nem vagy tisztában azzal, hogy el is veszítheted.

Mások is jól jártak, mint például a Georgetown, amely Palumbo szerint “1,8 millió dollárt kapott az Igazság a tét kampány, egy olyan csoport, amely úgy véli, hogy nincs elég színes bőrű ember, nő, leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és fogyatékkal élő személy, akik bírák. ” Az a vágy, hogy ne zárják ki az embereket megjelenésük vagy szexuális preferenciájuk miatt, mindenképpen dicséretes, de vajon valóban így akarjuk-e kiválasztani bíráinkat – inkább e külső és esetleg anyagtalan tulajdonságok, semmint érdemeik miatt? Vagy, ahogy Martin Luther King Jr. tiszteletes mondta: “egy nemzet, ahol nem bőrszínük, hanem jellemük tartalma alapján ítélik meg az embert.”

Szülők százezrei számára, akik még a kórházi szülőszobából való kilépés előtt elkezdenek takarékoskodni gyermekeik főiskolai tanulmányaira, mindez meglepő lehet. Legtöbben csak halványan vagyunk tisztában azzal, hogy a főiskolai kampuszok miként váltak az antiszemitizmus, a rendőrség anyagi lerombolása és hasonló politikai napirendek inkubátoraivá.

Palumbo beszámolója alapján fel kell tételezni, hogy Sorosnak az a szándéka, hogy olyan globális politikai változást hozzon létre, amely az ő értékeit tükrözi az ön gyermekein keresztül, még akkor is, ha ezek a meggyőződések ellentétesek a demokráciánkban élő polgárok többségének felfogásával.

Végeredményben, Soros valóban szolgálhat akár egy fontos célt is. A lehető leghatékonyabb módon emlékeztet arra, hogy ha nem tanítjuk meg gyermekeinknek a mi értékeinket, akkor lesz valaki, aki megtanítja őket az ő értékeire.

Forrás:gatestoneinstitute