Ursula von der Leyen vállat von az Európai Központi Bank felemelt mutatóujja láttán, és tovább üti az orosz zárolt vagyon felhasználásának ötletét.

Az Európai Bizottság elnöke nem vesz tudomást Christine Lagarde orosz jegybanki szankcionált vagyonnal kapcsolatos figyelmeztetéséről. Az EKB-vezér aggodalmának adott hangot, amikor megtudta, hogy VDL csapata mégis megpróbálja a jogi lehetetlent, és használni kezdi a háború kitörésekor az Európai Unió területén zárolt orosz állami pénzeket. 

Realizálódó álmok

Az Európai Unió a háború kezdete óta próbálja megtalálni a módját, miként tehetné rá a kezét a nemzetközi jog által betonbiztosan védett orosz zárolt jegybanki vagyonra. Az ötletelés eddig minden esetben zátonyra futott, a legújabb elképzelés azonban megvalósíthatónak tűnik – csak éppen senki nem tudja még, milyen következményei lesznek. 

Az Európai Bizottságnak a befagyasztott összegek legnagyobb kezelője, a belga székhelyű Euroclear került a látómezejébe. Az értéktárban összesen 196,6 milliárd eurós orosz vagyon hever, az összeg pedig egyre gyarapodik, mivel az Euroclear a lejáró kötvények összegét – miután azt nem adhatja át jogos tulajdonosának – a piacok mozgásban tartása miatt újra befekteti. Az ebből származó nyereséget kívánja brutálisan megadóztatni Ursula von der Leyen és stábja, majd a befolyó összeget (számításaik szerint évi 3 milliárd dollárt) Ukrajnának átutalni.

Az Európai Központi Bank érthető módon nem repesett örömében a terv hallatán. Mint arra a bank vezetői rámutattak: egy ilyen folyamat megrendítheti az euróba vetett bizalmat, és sértheti a pénzügyi stabilitást is. Bővebben: a befektetési bizalom azonnal csökken egy olyan régió iránt, amely a nemzetközi jogot kijátszva elkezdi saját céljainak megfelelően felhasználni a nála lévő külföldi összeget, ha az szankcionálva van. A folyamat arra fogja ösztönözni az országok jegybankjait – figyelmeztettek Lagarde-ék –, hogy tartalékaikat diverzifikálják, és hátat fordítsanak az eurónak, vagyis máshol helyezzék el országuk külföldön lévő állami vagyonát. 

Ilyen még nem volt, és lehet, hogy most sem lesz

Ursula von der Leyen nem osztja az EKB aggodalmát,  és közölte: továbbra is azon dolgozik, hogy az EU-ban zárolt orosz állami vagyonból származó nyereségre kiszabott rendkívüli illetéket megszerezze. Szerinte semmiféle negatív reakció nem várható a lépésre, hiszen akkor sem történt semmi, amikor az eredeti gigaösszegeket tavaly tavasszal befagyasztották. 

Ezen a ponton Ursula von der Leyen tudatosan összemossa a dolgokat. Egészen más a vagyonzárolás klasszikus eszközéhez nyúlni, amely gyakorlatilag alapszankciónak számít, és megint más a pénzzel elkezdeni orosz rulettet játszani. Az Európai Bizottság előszeretettel hivatkozik Joe Biden elnöki rendeletére, amellyel az USA az afgán jegybank 7 milliárd dollárnyi zárolt vagyonát kezdte el szétosztogatni egyrészt segély gyanánt maguknak az afgánoknak, másrészt a 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozatainak hozzátartozói között. Csakhogy az afgán példában a furcsa einstand jogi alapjául az a tény szolgált, hogy az USA nem tekinti legitimnek a megbukott afgán kormány helyére kerülő tálib vezetést, ezért úgy ítélte meg, hogy a jegybanki tartalék felett törvényesen senki nem rendelkezik. Oroszország esetében ilyen magyarázatnak nem lehet helye: maga Biden jelentette ki, hogy nem célja Putyin megbuktatása, arról pedig említés sem történt, hogy az orosz kormányt vagy az elnököt bárki illegitimnek tekintené.

Az EU vezetői előtt a múlt heti brüsszeli csúcson ott hevert a javaslat, ám további kidolgozásra visszadobták azt a bizottságnak, miután meglehetősen homályosnak és elnagyoltnak találták az ötletet. Olaf Scholz német kancellár úgy fogalmazott: ingoványos talajra tévedt az EU, hiszen ilyesmit soha nem teszteltek vagy ültettek gyakorlatba ezelőtt, éppen ezért a legapróbb jogi problémát is alaposan ki kell elemezni, mielőtt döntést hoznának a javaslatról.

Forrás:Mandiner