Az Európai Parlament törvényhozói csütörtökön megtették az első döntő lépést a ChatGPT és más MI–rendszerek uniós szintű szabályozása felé, amelyek bevezetésére, Brüsszel azt reméli, gyorsan sor kerül majd.

A parlament Állampolgári Jogi és a Fogyasztóvédelmi bizottságai elsöprő többséggel egy olyan állásfoglalási szövegezés mellett szavaztak, amely határokat szabna az MI alkalmazási módjának Európában, miközben továbbra is támogja az innovációt az ágazatban.

A szöveget a jövő hónapban terjesztik a parlament elé elfogadásra, még mielőtt tárgyalásokat folytatnának az uniós tagállamokkal a végleges törvényről.

A törvényhozók “történelminek” nevezték a csütörtöki szavazást, és azt remélik, az lesz “a mesterséges intelligenciára vonatkozó első szabályozás a világon”.

A szövegezésbe beemelik az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslatának fő elemeit, de azt javasolják, építsenek be tiltásokat a a biometrikus figyelés-ellenőrzésre, az érzelem felismerésre és a prediktív rendészeti MI-rendszerekre.

Célja, hogy a generatív MI-rendszereket, mint például a ChatGPT-t és a Midjourney, olyan kategóriába sorolja, amely különleges átláthatósági intézkedéseket igényel, mint például azt, hogy értesíti a felhasználókat arról, hogy az eredményt gép, nem pedig ember hozta létre.

A parlamenti által készített javaslat további kritériumokat is támaszt arra vonatkozóan, hogy mi minősül “magas kockázatú” MI-felhasználási területnek, amely korlátozhatja e rendeltetés alkalmazását.

A bizottság által javasolt lista az MI-vel kapcsolatosan kiterjed a kritikus infrastruktúrákban, az oktatásban, az emberi erőforrásokban, a közrendben és a migrációkezelésben való alkalmazásra.

Az európai parlamenti képviselők azonban azt akarják, hogy egy további küszöbértéket is megszabjanak, mivel a biztonságot, az egészséget vagy az alapvető jogokat fenyegető veszélyek is szerepet kaphatnak.

– A vállalatok látják az innovációban rejlő fenyegetést –

A CCIA, a nagy technológiai vállalatokat képviselő európai ipari lobbicsoport azt mondta, hogy bár “a parlament végrehajtott néhány hasznos javítást a szövegen”, “figyelmen kívül hagyta” az Európai Bizottság javaslatának „kockázatalapú struktúráját”.

“Az EU úgy tud más joghatóságokat a leginkább ösztönözni, ha biztosítja, hogy az új szabályozás inkább lehetőséget adjon a hasznos MI-alkalmazások fejlesztésére, mint gátolja azt ” – mondta Boniface de Champris, a CCIA európai szakpolitikai menedzsere.

Az Európai Fogyasztók Szervezete azonban helyeselte, hogy a parlament a bizottságéhoz képest a “fokozott fogyasztóvédelem” kifejezést emelte a szövegbe.

“Bár a mesterséges intelligencia számos módon javíthatja az életünket, megalapozott aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az MI-rendszerek károkat is okozhatnak a fogyasztóknak. Az embereket megfelelően meg kell védeni az új technológiák kockázataival szemben” – mondta Ursula Pachl, a szervezet igazgatóhelyettese.

Míg az EU már egy ideje dolgozik a jogalkotáson, az MI-ben rejlő lehetőségek – és ezek potenciális veszélyei – csak az elmúlt néhány hónapban váltak köztudottá, mióta a ChatGPT tavaly év végén megjelent a színen.

Azóta az olyan képgeneráló MI-k révén, mint a Midjourney és a DALL-E, online roham indult hasonmás Van Gogh- vagy divatos pufidzsekis pápa-képek készítésére, míg az MI zenei oldalak az emberi hangon történő éneklés megvalósításának képességével nyűgöztek le.

“Elég volt, hogy csak bekapcsoltuk a tévét az elmúlt két-három hónapban szinte minden nap, hogy lássuk, mennyire fontos lesz majd ez a dokumentum a polgárok számára” – mondta Drago Tudorache, az Európai Parlament egyik vezető javaslatkészítő EP-képviselője.

Európa és a világ más régióinak politikai döntéshozóit egyre inkább aggasztja, hogy a technológiát hogyan lehet majd hamisításokra, az emberek becsapására, valamint a közvélemény és a választások befolyásolására felhasználni.

Ez arra sarkallta Elon Musk-ot és néhány kutatót, hogy moratóriumot sürgessenek, amíg a jogi keretek meg nem születnek.

A bizottság javaslata értelmében a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatoktól meg kell követelni az algoritmusaik feletti emberi ellenőrzést, műszaki dokumentációt kell benyújtaniuk, és kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkezniük a “magas kockázatú” alkalmazások számára.

Minden uniós tagállam rendelkezne felügyeleti hatósággal, amely gondoskodik a szabályok betartásáról.

A képviselők azt is akarják, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok védelmet biztosítsanak az illegális tartalmakkal szemben és a szerzői joggal védett művek számára, amelyeket az algoritmusaik tanítására használnának fel.

Azt is meg akarják akadályozni, hogy az interneten közzétett fényképeket algoritmusok tanítása céljából levegyék anélkül, hogy az érintett személyek engedélyét beszereznék.

Forrás:insiderpaper