2024.május 30.
Janka, Zsanett, Johanna, Nándor

Bölcsők vagy koporsók

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Ahogy az ember halad előre az időben és a címben említett „bútordarabok” közül az utóbbi közelebb kerül időben, mint az előző, egyre gyakrabban foglalkoztat a kérdés, hogy a világ jelenlegi vezetőinek vajon megfordul-e a fejében, hogy tevékenységükkel melyikhez viszik közelebb az általuk irányított embertömeget. Bölcsőket vagy koporsókat teremt-e életművük?

Vajon a lengyel elnök, Andrzej Duda gondolt-e erre annak a napnak a reggelén, amikor nukleáris fegyverek országába való telepítéséért esedezett az USA-nak? A nem kis malíciával korunk Bonapartéjának csúfolt francia elnök vajon látta-e már maga előtt a trikolorral letakart ezernyi fiatal ember koporsóját, amiket Ukrajnából hoznak haza rövidesen Frankhon dicsőségére? Bidenről e helyütt azért nem érdemes megemlékezni, hiszen az elaggott demokrata a világát nem tudja már évek óta, úgy „elnöke” a világ jelenleg még vezető erejének, hogy egyedül a színpadról nem talál le. Ő legalább szereti a gyerekeket.. (Ilyenkor szoktak a Facebook-on emojikat tenni a korszerű emberek). David Cameron már egészen odáig merészkedett, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverek felhasználását szorgalmazta oroszországi célpontok ellen. Ez eddig vörös vonal volt és az orosz reakciókból ítélve az is marad. Oroszország és Fehéroroszország rögvest hadgyakorlatba is fogott, és napok óta a taktikai nukleáris fegyvereik szállítását, telepítését, valamint harcba állítását gyakorolja. Napról-napra gyorsul az eszkaláció, és nem látszik, hogy a nagy összeütközés előtt lesz-e valaki, aki meghúzza a vészféket.

3. világháború vagy 2. hidegháború

Létezik egy axióma a történészek közt, miszerint az események reális megítéléséhez annyi időnek kell eltelni, hogy már egyetlen azokban részt vevő se legyen életben. Így hát legalább 100 év kell majd ahhoz, hogy az akkori kor történészei hosszas tanakodást követően eldöntsék, hogy mikor tört ki a 3. világháború, vagy csak beleragadtunk a 2. hidegháborúba. 1939-ben, amikor a német, majd nem sokkal ezután a szovjet csapatok átlépték Lengyelország határait, a képlet még viszonylag egyszerű volt. Pár nap után megérkeztek Berlinbe az erélyesnek tűnő nyugati hadüzenetek, és a dolog ezzel el is volt intézve. Azóta úgy tudjuk, hogy a 2. világháború 1939. szeptember 1-jén kitört. Mai fejjel mondhatnánk, hogy ez még csak egy különleges művelet volt, ami az „elnyomott” német kisebbség védelmére szolgált a „Vaterland” részéről. A történészi, politikusi vagy szakértői bűbájoskodás a szavakkal, fogalmakkal persze mit sem számít azoknak, akik aktuálisan vesztik el férjüket, gyermeküket, apjukat, legyenek bármilyen nemzetiségűek a harctéren. A fentebb említett vezetők vélhetően valami álrészvéttel, vagy egyáltalán nem reagálnak ilyenkor. Nincs is rá nagyon idejük, hiszen éppen abban mesterkednek, hogyan és honnan lehetne még több fegyvert, lőszert, vagy az ezekre való forrásokat előteremteni.

Ideológia vagy üzlet

Minden eddigi háború abban azonos jegyeket mutat, hogy valós céljait az abban irányító szerepben részt vevők igyekeznek eltitkolni a végrehajtók és a hátország előtt. Mindig kell valami „jó ügy”, ami elegendő ahhoz, hogy a katonák úgy higgyék, nem hiába halnak meg. A valóság – ahogy jelenünkben is – persze gyökeresen eltér. A városok utcáin erőszakkal összefogdosott szegény ukrán katonák még csak nem is sejtik, hogy nem a hazájukért fognak néhány napon belül meghalni. A BlackRock, a Monsanto, vagy a Vanguard befektetései Ukrajnában viszont nem sérülhetnek, hiszen itt dollárhegyekről van szó. (https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/08/mire-keszul-ukrajnaban-a-monsanto) (https://magyarnemzet.hu/fricz-tamas-blogja-all/2023/07/a-blackrock-erdeke-a-haboru-folytatasaban)

A lövészárokban vacogó harcosoknak valószínűleg azt sem mesélik el, hogy vezetőik hosszú távra terveznek. Az American Conservative magazin honlapján Bradley Devlin politikai rovatvezető a napokban tette közzé gondolatait arról, hogy a Biden-adminisztráció megpróbálja biztosítani, hogy az ukrajnai háború örökké tartson. Kijev kezdeményezésére titkos tárgyalások folynak egy 10 évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodás megkötéséről. Az ukrán elnök szerint “azon dolgozunk, hogy rögzítsük a támogatás konkrét szintjét erre az évre és a következő tíz évre. Ez magában foglalja a katonai, pénzügyi és politikai támogatást, valamint a fegyverek közös gyártását.” https://www.theamericanconservative.com/the-biden-admin-is-trying-to-guarantee-a-forever-war-in-ukraine/

Amerikai érdek, vagy valami más?

A Szovjetunió összeomlása óta azt halljuk, hogy az amerikaiaknak kizárólagos joguk van a világ vezetésére, és “civilizációs küldetésük” teljesítése érdekében erőszakot is alkalmazhatnak. A XXI. században megfogalmazott amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint az Egyesült Államok politikai felépítményét, az „establishment-et”, továbbá diplomáciai és katonai erejét fel kell használni a multinacionális cégek és a nemzetközi pénztőke érdekének védelmében. Ez annyit jelent, hogy az amerikai biztonsági intézmények lehetővé teszik a pénztőke érdekeinek érvényesülését. Ezek felölelik a más országok erőforrásaihoz való akadálytalan hozzájutást, beleértve természeti és emberi erőforrásaikat is, piacaik szabad használatát, továbbá valamennyi nemzeti korlát eltávolítását a transznacionális tőke szabad mozgása és reprodukciója elől. Nevezzük nevén, a háttérhatalom, vagyis a „Mélyállam” az USA mint gazdatest érdekeinek a mozgásterét bolygónk egészére kívánja kiterjeszteni. Ezek az érdekek a többi ország természeti, demográfiai és gazdasági erőforrásainak az ellenőrzését jelentik.

Tehát, amiről azt hittük, hogy amerikai érdek, ami így egybeesik az európai, azon belül a magyar érdekkel, ergo jó az egész világnak, az csupán egy szűk csoportosulás világuralmi törekvéseinek megvalósulása, kivetülése. Őket, ahogy látjuk, teljesen hidegen hagyja a „bölcsők vagy koporsók” dilemmája. A világ másik felében ezt már felismerték. Megalakultak azok a szövetségek (BRICS, Globális Dél), létrejöttek az adekvát együttműködések, amelyek ma már képesek szembemenni ezekkel a minden felett uralkodni akaró vágyakkal. Van tehát remény, van alternatíva, amely a bölcsők felé billenthetik a mérleg nyelvét.
Hajda Iván
Főszerkesztő VDTA

Mi a reakciód?
👍tetszik
31
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
3
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához