„Ezt elkerülhetetlenül meg kell
tennünk. Nem azért, hogy közvetlenül harcoljunk az oroszok ellen a
fronton, hanem hogy segítsünk a logisztikában és támogassuk a
hátországot”

– érvel a volt miniszterelnök.Véleménye szerint Olaf Scholz német kancellár „hibát követett el” azzal, hogy felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.„Ez
nem segít semmin. Ha jól értem, azért beszélt vele, mert béketeremtő
akar lenni. De ahhoz, hogy Európa helyet foglalhasson a
tárgyalóasztalnál, fokoznia kell az ukránoknak nyújtott segítségét” –
jegyzi meg Johnson.A volt miniszterelnök szerint mindenki az
amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trumpot várja a Fehér Házba,
mert Washington Kijev fő támogatója.„Hallom az aggodalmakat
Trumppal kapcsolatban, tudom, hogy mit nyilatkozott a kampánya során. És
azok, akik a fülébe súgnak, különösen (Orbán Viktor magyar
miniszterelnök), azt tanácsolják neki, hogy rossz úton járjon. Szóval
imádkozni kell. És remélni, hogy továbbra is segíteni fogja az
ukránokat, hogy megvédjék magukat” – tette hozzá.Emmanuel Macron
francia elnök egy február végi, Ukrajna támogatásáról szóló párizsi
konferencia után azt mondta, hogy a nyugati vezetők megvitatták a
csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét, konszenzus még nem született,
„de semmit sem lehet kizárni”. Az ellenzéki vezetőkkel március elején
tartott találkozón Macron megismételte, hogy Franciaországnak „nincsenek
határai és nincsenek vörös vonalak” az Ukrajnának nyújtandó segítség
kérdésében. Macron szavait arról, hogy esetleg csapatokat küldene
Ukrajnába, több NATO-partner, köztük Németország, valamint a
franciaországi politikai erők is hevesen bírálták. Francia pártvezetők
azzal vádolták Macront, hogy belerángatja Párizst a konfliktusba,
valamint komolytalansággal, és szemrehányást tettek neki, amiért nem
konzultált a parlamenttel ezekben a kérdésekben. Ugyanakkor Macron
agresszív retorikáját támogatták a balti államok képviselői, valamint
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is.