Nincs megállás: miután Ursula von der Leyen és brüsszeli társai az Ukrajnának adott 50 milliárd euróval csőd közelébe vitték az Európai Uniót, most újabb hatalmas pénzügyi bukást kockáztatnak. Hiába figyelmeztette az Európai Központi Bank a Bizottság elnökét, mennyire veszélyes a terve, Von der Leyen meghajolva a szélsőbaloldal és az ukránok követelése előtt megpróbálja felhasználni a zárolt orosz vagyont. Ez azonban később az oroszok által indított perekkel járhat, amiket ha megnyernek, az EU-nak kamatostul vissza kellene fizetni az összeget. Sőt, az Európai Központi Bank szerint a tervtől összeomolhat az euró. Eddig az összes oroszellenes szankcióról kiderült, hogy teljesen megbukott.

Az Európai Bizottság elnöke nem vesz tudomást Christine Lagarde orosz jegybanki szankcionált vagyonnal kapcsolatos figyelmeztetéséről. Az EKB-vezér aggodalmának adott hangot, amikor megtudta, hogy a Bizottság mégis megpróbálja a jogi lehetetlent, és használni kezdi a háború kitörésekor az Európai Unió területén zárolt orosz pénzeket – írta a Mandiner.

Megvalósuló őrület

Az Európai Unió a háború kezdete óta próbálja megtalálni a módját, miként tehetné rá a kezét a nemzetközi jog által betonbiztosan védett orosz zárolt jegybanki vagyonra. Az ötletelés eddig minden esetben zátonyra futott, a legújabb elképzelést azonban megvalósíthatónak tartják Von der Leyenék – csak éppen senki nem tudja még, milyen következményei lesznek.

Az Európai Bizottságnak a befagyasztott összegek legnagyobb kezelője, a belga székhelyű Euroclear került a látómezejébe. Az értéktárban összesen 196,6 milliárd eurós orosz vagyon hever, az összeg pedig egyre gyarapodik, mivel az Euroclear a lejáró kötvények összegét – miután azt nem adhatja át jogos tulajdonosának – a piacok mozgásban tartása miatt újra befekteti. Az ebből származó nyereséget kívánja brutálisan megadóztatni Ursula von der Leyen és stábja, majd a befolyó összeget (számításaik szerint évi 3 milliárd dollárt) Ukrajnának átutalni.

Az Európai Központi Bank érthető módon nem repesett örömében a terv hallatán. Mint arra a bank vezetői rámutattak: egy ilyen folyamat megrendítheti az euróba vetett bizalmat, és sértheti a pénzügyi stabilitást is. Bővebben: a befektetési bizalom azonnal csökken egy olyan régió iránt, amely a nemzetközi jogot kijátszva elkezdi saját céljainak megfelelően felhasználni a nála lévő külföldi összeget. A folyamat arra fogja ösztönözni az országok jegybankjait – figyelmeztettek Lagarde-ék –, hogy tartalékaikat diverzifikálják, és hátat fordítsanak az eurónak, vagyis máshol helyezzék el országuk külföldön lévő állami vagyonát.

Nem döntöttek az uniós csúcson

Ursula von der Leyen nem osztja az EKB aggodalmát, és közölte: továbbra is azon dolgozik, hogy az EU-ban zárolt orosz állami vagyonból származó nyereségre kiszabott rendkívüli illetéket megszerezze.

Szerinte semmiféle negatív reakció nem várható a lépésre, hiszen akkor sem történt semmi, amikor az eredeti gigaösszegeket tavaly tavasszal befagyasztották.

Az EU vezetői előtt a múlt heti brüsszeli csúcson ott hevert a javaslat, ám további kidolgozásra visszadobták azt a bizottságnak, miután meglehetősen homályosnak és elnagyoltnak találták az ötletet. Olaf Scholz német kancellár úgy fogalmazott: ingoványos talajra tévedt az EU, hiszen ilyesmit soha nem teszteltek vagy ültettek gyakorlatba ezelőtt, éppen ezért a legapróbb jogi problémát is alaposan ki kell elemezni, mielőtt döntést hoznának a javaslatról.

Semmit sem érnek a szankciók

Mint arról korábban beszámoltunk, a világ két legnagyobb energiakereskedője, a svájci Vitol és a Gunvor továbbra is jelentős mennyiségben vásárol finomított olajat Oroszországból, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy csökkentik a szankciókkal sújtott országgal folytatott üzleti tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy újabb bizonyíték került elő arra, hogy semmit nem érnek a szankciók.

A Financial Times-nak mindkét vállalat megerősítette, hogy rendszeresen vásárol orosz finomított kőolaj termékeket, ugyanakkor vitatták a lap elemzésében szereplő adatok pontosságát. A svájci székhelyű cégek hangsúlyozták, hogy a finomított orosz kőolajtermékekkel folytatott kereskedelmük megfelel az előírásoknak.

Írtunk arról is, hogy egyre több bizonyíték van a Politico szerint arra vonatkozóan, hogy

AZ OROSZ FEGYVERES ERŐK A SZANKCIÓKAT KIJÁTSZVA JUTNAK NYUGATI FEGYVEREKHEZ ÉS LŐSZERHEZ A FRONTON.

A brüsszeli portál ezt alátámasztandó bemutatott egy, a Wagner-csoport fegyveresei által a Telegramon megosztott felvételt, amelyen a Jevgenyij Prigozsin által alapított és finanszírozott – illetve általa ez idáig vezetett, azonban sajtóértesülések szerint hamarosan az orosz védelmi minisztérium parancsnoksága alá tartozó – zsoldoshadsereg tagjai beszélnek arról, hogy orosz gyártmányú Osiris T-5000 típusú mesterlövészpuskáikhoz nyugati eredetű, .338 kaliberű lőszereket is használnak.

AZ OSIRIS T-5000 MESTERLÖVÉSZPUSKA GYÁRTÁSÁÉRT AZ A MOSZKVAI PROMTEKHNOLOGIYA NEVŰ VÁLLALAT A FELELŐS, AMELY FELKERÜLT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZANKCIÓS LISTÁJÁRA.

A Poltico szerint továbbá a Promtekhnologiya mellett a Tetis nevű, szintén orosz vállalat

NAGYOBB MENNYISÉGBEN SZEREZHET BE LŐSZEREKET A HORNADYTÓL, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL.

Orosz kormányzati nyilvántartásokban, valamint a Politico birtokába jutott Promtekhnologiya-iratok szerint a vállalat a 2022-es tárgyévben

102 EZER 200 DARAB HORNADY-LŐSZERBŐL ÁLLÓ TÉTELT TERVEZETT BESZEREZNI „POLGÁRI FELHASZNÁLÁSRA”.

A benyújtott specifikációk – .338 Lapua Magnum-lövedékek 285 szem tömegűek – megegyeznek a Hornady katalógusában szereplő egyik termékkel. Egy második, ugyanezen dátummal ellátott nyilatkozat egy, a Hornady által gyártott, szintén „polgári célú lőszerek összeállítására szolgáló töltényhüvelyek” tételre vonatkozik, ugyanezzel a .338 Lapua Magnum-specifikációval.

Forrás:Origo