🚨🇷🇺🇺🇦🌐Oroszország és Ukrajna közel állt ahhoz, hogy 2022 tavaszán békeszerződést kössön, amelynek értelmében Kijev kész lett volna semlegességet vállalni – jelentette a Welt pénteken egy szerződéstervezetre hivatkozva‼️

A német lap egy 2022. április 15-i keltezésű, 17 oldalas dokumentumra hivatkozva azt állította, hogy

1️⃣ a megállapodást Moszkva és Kijev már nagyrészt kialkudta,
2️⃣ és a fennmaradó nézeteltéréseket Vlagyimir Putyin orosz elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij csúcstalálkozóján vitatták volna meg.

🚨 A Welt szerint Ukrajna
● “állandó semlegességre” kötelezte volna el magát,
● beleegyezett volna, hogy nem enged be külföldi fegyvereket és csapatokat az országba
● és vállalta volna, hogy nem “fogad be, nem állít elő és nem szerez be” atomfegyvereket.
● Kijev állítólag azt is garantálta volna, hogy nem tart hadgyakorlatokat más országokkal.

🔴 Cserébe Oroszország vállalta volna, hogy nem támadja meg újra Ukrajnát és beleegyezett volna abba, hogy Kijev biztonsági garanciákat kap az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Franciaországtól és Kínától.

Ha Ukrajnát mégis támadás érné, a garanciavállalók három napon belül támogatnák az önvédelemhez való jogát, a vonatkozó megállapodásokat pedig minden résztvevő állam ratifikálná, így azok jogilag kötelező érvényűvé válnának.

A Welt azt is állította, hogy
❗️ a szerződés kizárta az Oroszországhoz tartozó Krím félszigetet, valamint Donbassz egyes részeit az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákból.

⛔️ Az outlet megjegyezte, hogy míg Oroszország azt szerette volna, hogy a pontos határokat egy Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozón határozzák meg, Kijev ezt elutasította, ragaszkodva ahhoz, hogy azok az ukrán értelmezés alapján kerüljenek meghatározásra.

Ugyanakkor Moszkva állítólag jelezte, hogy kész kivonni csapatait ukrán területről, de a Krímből és a Donbasszból nem. ❌

A részletekről állítólag Putyin és Zelenszkij egyeztetett.

A Die Welt beszámolt arról, hogy

• bár a hadviselő felek közel álltak a megállapodáshoz, Moszkva utólag követelte még, hogy az orosz legyen a második hivatalos nyelv Ukrajnában.

Állítólag azt is akarta, hogy minden kölcsönös szankciót szüntessenek meg és ejtsék a nemzetközi bíróságokon folyó pereket, miközben ragaszkodott ahhoz, hogy Kijev tiltsa be a nácizmust és az “agresszív nacionalizmust”. Ezeket a követeléseket Ukrajna elutasította – állítja a lap.

🚨Orosz tisztviselők korábban megerősítették, hogy Ukrajna és Oroszország közel állt a békemegállapodáshoz, de azt állították, hogy a haladást Boris Johnson akkori brit miniszterelnök siklatta ki, aki állítólag azt tanácsolta Kijevnek, hogy folytassa a harcot. Johnson tagadta a vádakat.