Európa-szerte vihart kavart a napokban az arany budi, amely az Ukrajnában burjánzó korrupció szimbóluma lett, és amit ma már a nyugati mainstream média sem söpör a szőnyeg alá. Pedig bőven akadnak hasonló történetek, mi most egy villámgyors kereséssel tíz ilyen sztorit gyűjtöttünk össze az ukrán médiából, és akadnak köztük bicskanyitogatóbbak is, mint a nagy port kavaró Energoatom-ügy.

Emlékeztetőül: a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a speciális ügyészség 15 hónapig nyomozott, és egy szervezett bűnözői csoportot tárt fel, amely az állami atomenergia‑vállalat szerződésein 10–15 százalékos visszaosztást követelt a beszállítóktól. A vizsgálat szerint egy volt kormánytanácsadó és az Energoatom biztonsági igazgatója irányította a hálózatot, és a vállalkozókat megzsarolták: csak akkor fizették ki őket, ha „jutalékot” fizettek. A botrányban az elnök régi üzlettársa, Timur Mindics is érintett, aki külföldre menekült.

1, Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint a Lviv Arsenal vállalat 2022-ben 100 ezer aknavetőgránát szállítására kötött szerződést, majd kifizették a szükséges előleget, a gránátok azonban sehogy sem akartak megérkezni az alakulatokhoz. Mint kiderült, az 1,5 milliárd hrivnyás vételárat külföldi számlákra utalták. Az ügyben végül öt érintett ellen emeltek vádat.

2, Igor Hrynkevych mundérügye nagyságrendileg ugyanekkora kárt okozott az ukrán államnak. A Lvivből származó üzletember cégei 1,5 milliárd hrivnya értékben nyertek katonai ruházati tendereket, mindezt úgy, hogy nem rendelkeztek a teljesítéshez szükséges gyártókapacitással. Ezért aztán több szerződést egyáltalán nem, vagy csak részben teljesítettek vagy részben teljesítettek, és amit leszállítottak, abban sem volt sok köszönet – a rossz minőségű felszerelés miatt a kár 1,16 milliárd hrivnya volt. Hrynkevych később megpróbálta megvesztegetni az állambiztonsági hatóságokat, hogy mentse a bőrét.

3, A következő ügyre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) derített fényt, majd azt indítványozta, hogy Lengyelország fizessen vissza 91 millió eurónyi EU-támogatást, miután megállapították, hogy a stratégiai tartalékok ügynöksége Ukrajnának szánt generátorok beszerzésénél megsértette a verseny és átláthatóság szabályait. A hivatali bikkfanyelv mögött körmönfont üzlet áll: a szerződések nem valódi tenderen, hanem verseny nélkül lettek eldöntve, nagy előlegek röpködtek garanciák nélkül, és a beszállítók akár 40 százalékos felárat is felszámoltak.

4, Már-már komikus, de volt, aki a segélynek szánt száraztésztában is meglátta a korrupciós potenciált: a NABU szerint Tarasz Viszockij agrárminiszter-helyettes és Olekszandr Hryban gazdasági miniszter-helyettes 2022 tavaszán humanitárius célra szánt tésztát vásárolt frontközeli lakosság számára háromszoros áron. A beszerzési ár 63 UAH/kg volt, míg a piaci ár 20–33 UAH/kg. A lebonyolítók román és lengyel közvetítőktől vettek árut, a túlárazás miatt az állam 63 millió hrivnyát veszített.

5, Jól keresett egy cseh cég is a háborún, ami alapvetően nem lenne bűncselekmény, csakhogy a Reactive Drone nevű vállalat durván túltolta az árrést: nyolc drónt vásárolt körülbelül 36 millió cseh koronáért, majd azokat az ukrán hadseregnek 692 millió koronáért értékesítette. A hatóságok szerint a cég a profit jelentős részét kínai bankszámlákra utalta, hogy elkerülje az adófizetést, és hamis számlákkal próbálta csökkenteni az adóalapot. A cégvezetőt és a könyvelőt adóelkerüléssel vádolják.

6, A bulgáriai Mimaltemer cég (amelynek egyébként orosz tulajdonosai vannak, abszurd egy háború ez) több tízezer golyóálló mellényt és 50 ezer uniformist adott el Ukrajnának mintegy 91 millió euróért. Ám az eszközök silány minőségűek voltak, a cég pedig csak közvetítőként működött és 33 százalékos felárat számolt fel.

7, A NABU és a SAPO 2024 augusztusában leplezett le egy szervezett csoportot, amely a Kharkivoblenergo 2021‑es beszerzéseinél két előre kiválasztott cégnek juttatta a szerződéseket. 11 904 transzformátort és 79 425 villamos‑mérő műszert vásároltak, az árakat ötszörösére emelték, így 132,5 millió hrivnya felár keletkezett. A társaság végül „csak” 12,5 millió hrivnya kárt szenvedett; a fennmaradó 120 millió sorsáról a nyomozás során derült ki, hogy még egyben van, így menthető.

8, 2024 augusztusában a Biztonsági Szolgálat letartóztatta Olekszandr Khejlot, aki az energiaügyi minisztériumban töltött be vezető pozíciót. A vád szerint 500 ezer dollár kenőpénzt fogadott el azért, hogy engedélyezze egy frontvonalon fekvő donyecki bányából származó ritka bányagép nyugatra szállítását. A hatóságok a harmadik, 100 ezer dolláros részlet átvételekor fogták el; korábban 200 ezret már zsebre tett. A minisztériumi tisztviselő és három társa ellen vesztegetés gyanúja miatt eljárás indult.

9, 2025 augusztusában a NABU személyt (köztük a Luhanszki Területi Állami Közigazgatás volt vezetőjét, egy parlamenti képviselőt, egy városi katonai adminisztráció vezetőjét, a Nemzeti Gárda egyik parancsnokát és egy dróngyártó cég tulajdonosait) gyanúsított meg, mert az önkormányzatok által finanszírozott drónok és elektronikus hadviselési eszközök beszerzésénél rendszeresen visszaosztást kértek. Egyes elektronikai rendszereknél a szerződés értékének 30 százalékát kérő jutalékot tettek zsebre, a 10 millió hrivnya értékű FPV drónokat túlárazták, és a különbözetet a gyanúsítottaknak fizették ki. A szervezett csoport mintegy 80 000 dollárt vett fel kenőpénz formájában; a gyanúsított képviselő ellen 30 millió hrivnya óvadékot kért az ügyészség.

10, A védelmi minisztérium 233 ezer télikabátot vett a török Vector Avia cégtől 20 millió dollár értékben, ám később kiderült, hogy az egyik szállítmányban az egységár a háromszorosára, 29-ről 86 dollárra ugrott. A katonák ugyanakkor alighanem amiatt szentségelnek a legjobban, hogy a kabátok valójában könnyű dzsekik voltak, ami aligha védi meg őket a tél hidegétől.