„Vajon a sorkötelezettség a megfelelő megközelítés az orosz agresszióval szemben? Milyen hatása lehet annak újjáélesztése Európára? Kontraproduktívnak bizonyul, vagy segít megvédeni a régiót?” – teszi fel a kérdést az Euronews hírportál az európai sorkatonaságot fejtegető cikkében, utalva arra, hogy egyre több európai fővárosban merül fel ez a kérdés az orosz–ukrán háború árnyékában.

Mint arra a portál is emlékeztet, Litvánia augusztusban bejelentette, hogy a sorkatonai szolgálat meghosszabbítását tervezi, ezzel csatlakozva Dániához. A német és brit politikusok pedig a kötelező katonai szolgálat visszaállítását javasolják.

Litvánia és Dánia mellett Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Lettországban, Ausztriában, Görögországban és Észtországban is van valamilyen formában kötelező katonai szolgálat.

Az európai fegyveres erők, különösen az Oroszországgal határos területek, mostanra rájöttek, hogy nincs elég emberük. A megoldást pedig a sorkatonaságban látják

– fogalmazott Vincenzo Bove, a Warwicki Egyetem politológiaprofesszora.

„Hogy ez jó ötlet-e egy esetleges orosz inváziótól való elrettentés szempontjából, az már korántsem biztos” – tette hozzá, utalva arra, hogy a sorkatonai szolgálatból felépített hadseregek hatékonysága elmarad a reguláris erőkhöz képest. A modern hadviselés összetettsége miatt Bove megkérdőjelezte, hogy a sorkatonákat megfelelően ki lehetne-e képezni a ma alkalmazott fejlett felszerelések vagy taktikák használatára a rendelkezésre álló rövid idő alatt. A szakértő Oroszországot példaként említve az így besorozott katonák motiválatlanságára hívta fel a figyelmet. Bove a gazdasági aggályok mellett – hiszen a fiatalok a katonai szolgálat alatt nem tudnak dolgozni – etikaiakat is említett. Szerinte a pár hónapos képzés alatt még rendesen tisztelegni sem lehet megtanulni, továbbá nem helyeselte az intézmény kötelezővé tételét sem.

Elisabeth Braw, az American Enterprise Institute agytröszt munkatársa az Euronewsnak nyilatkozva éppen ezért Norvégiát említette példának, ahol ugyan tömegesen hívják be a fiatalokat, de csak bizonyos százalékukat választják ki a kiképzésre.

A hadsereg a legjobbakat és a legokosabbakat kapja meg, ráadásul a szolgálat előnyös a sorkatonai önéletrajzban

– magyarázta, utalva arra, hogy a sikeres kiválasztásnak így presztízse lesz.

 2015-ben Norvégia lett az első európai ország, amely mind a férfiak, mind a nők számára kötelező katonai szolgálatot vezetett be. A skandináv országban továbbra is megmaradt a reguláris hadsereg, amely a honvédelem alapját képezi.

Braw ugyancsak óvatosságra intett a sorkötelezettség kapcsán, hiszen szerinte egy adott ország potenciális ellenfele „nem fog megijedni” egy rosszul képzett hadseregtől, továbbá így a katonáknak olyan készségei sem lesznek, mint a stressztűrés, a nyomás alatti teljesítés, a rugalmasság vagy éppen a válsághelyzetben való működés.

Braw szerint egy ország védelmét szélesebb körben kell értelmezni, mint a hadsereg, így az egészségügyi ellátás vagy az infrastruktúra védelme is idetartozhat. „A fiatalokat mozgósítani lehet, amikor szükség van rájuk, hogy segítsenek megvédeni az országot a válságoktól vagy katasztrófáktól” – fogalmazott.

Azonban, amint arra az Euronews is rámutat, Európa többek között azért folyamodik a sorkatonai szolgálathoz, mert a hagyományos toborzás nem működik, Németország példáját említve, ahol az orosz–ukrán háború miatt ugyan indult egy aktív toborzófolyamat, de kevés sikerrel.

Szakértők szerint a sokszor veszélyes és rosszul fizetett katonai munka önmagában nem ad választ a kevés jelentkezőre, hiszen olyan régiókból sem jelentkeznek tömegesen, ahol magas a fiatalok munkanélkülisége. A hozzáértők szerint a civilek azért utasítják el a hadsereget, mert nem osztják annak „átfogó céljait”, és a korábbi háborúk hosszú távon negatív hozzáállást váltottak ki.

Azonban a sorkatonaság növelheti a hazaszeretet és az összetartozás érzését válthatja ki az ország lakosaiból. Az Euronews ennek kapcsán Finnországot említi példának, ahol széles társadalmi támogatottsága van az intézménynek és szilárd a társadalom ellenálló képessége.

Forrás:Magyar Nemzet