🌐🇺🇸🇸🇦🇮🇷Az Öböl-menti államok a hírek szerint megpróbálhatják csökkenteni függőségüket az amerikai fegyvervásárlásoktól, attól tartva, hogy egy implicit „kill switch” révén Washington befolyást gyakorolhat nemzetbiztonságukra.‼️

👉 Az eredeti „kill switch”-ről szóló vita az F–35-ös lopakodó vadászgép-program körüli pletykákból indult, amelyek szerint az Egyesült Államok távolról működésképtelenné tehetné a fejlett repülőgépeit, illetve más csúcskategóriás fegyverrendszereit. A Pentagon tavaly cáfolta az F–35-tel kapcsolatos állításokat.

A The Cradle szerint azonban vannak közvetett módszerek is, amelyekkel az Egyesült Államok vásárlói fegyverarzenálját drága és használhatatlan hardverhalmazzá változtathatja.

🔴 Az Egyesült Államok nem csupán önálló fegyvereket, hanem egymással összekapcsolt rendszerekből álló teljes „csomagokat” biztosít.

🔴 A szoftverfrissítések, pótalkatrészek, karbantartás és más kritikus támogatások szintén jellemzően az Egyesült Államokból érkeznek.

🔴 Az Egyesült Államok nem bocsátja ügyfelei rendelkezésére az alapvető szoftvereket és forráskódokat, így ellenőrzése alatt tartja a hosszú távú korszerűsítést, a hibadiagnosztikát, a küldetésadatok támogatását és a teljes fenntartási láncot.

Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Öböl-menti államoknak jelentős katonai műveleteik és védelmi kezdeményezéseik során az Egyesült Államokra kell támaszkodniuk. Miközben ez a függőség de facto korlátozza szuverenitásukat, az Iránnal vívott háború komoly hiányosságokra világított rá az amerikai biztonsági garanciákban, valamint arra, hogy Washington mennyire képes hatékony védelmi támogatást nyújtani.

Az Egyesült Államokkal szembeni kockázatok csökkentése, de továbbra is függőségben
A SIPRI 2026-os jelentése szerint az Öböl-menti államok továbbra is erősen függnek az Egyesült Államoktól, különösen a repülőgépek, rakéták és elfogórakéták beszerzése terén.
A világ tíz legnagyobb fegyverimportőre közül 2021–2025 között három a Közel-Keleten volt:

♦️ Szaúd-Arábia – a globális import 6,8%-a
♦️ Katar – 6,4%
♦️ Kuvait – 2,8%

🌏 A Közel-Keletre irányuló fegyverimport 54%-a az Egyesült Államokból származott.

🌏 12%-a Olaszországból.
🌏 11%-a Franciaországból.
🌏 7,3%-a Németországból.

Az Öböl-menti államok ugyanakkor egyre inkább felismerik, hogy az Egyesült Államoktól való függőség „már nem elegendő a védelmük biztosításához” – állítja Khalid Al-Jaber, arab és Öböl-térségi tanulmányokkal foglalkozó kutató, Washington változó geopolitikai prioritásaira és „egykori korlátlan katonai erejének egyre növekvő korlátaira” hivatkozva.

👉 Al-Jaber megjegyzi, hogy az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia és más államok fokozatosan diverzifikálják fegyverimportjukat, és egyesek védelmi együttműködést alakítanak ki Törökországgal és Pakisztánnal. Ezek a törekvések egyértelmű kísérletet jeleznek arra, hogy a hagyományos, Egyesült Államok vezette rendszeren túl is stratégiai mozgásteret építsenek ki.
Védelem és új biztonsági architektúra

Senki sem mondja ki nyíltan, de amerikai fegyvereket vásárolni egyben azt is jelenti, hogy az ember Washington kockázatos katonai kalandjaiba is bekapcsolódik. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni agressziója súlyos gazdasági költségekkel járt az Öböl-menti monarchiák számára, amelyeket a háborúban amerikai indítóállásokká és stratégiai eszközökké alakítottak. Katar, Kuvait és Bahrein különösen kiszolgáltatott helyzetbe került.

Eközben Irán egy teljesen más megközelítést javasol: az amerikai támaszpontok felszámolását a térségben, a Washington „kill switch”-étől és az általa kikényszerített háborúktól való megszabadulást, valamint egy Iránnal, Irakkal és az Öböl-menti monarchiákkal közösen kialakított regionális biztonsági és katonai keretrendszer létrehozását. A jelek szerint ezek az aggodalmak is napirenden lesznek a szeptember 14-én Muscatban tartandó találkozón, amelyet Teherán pénteken jelentett be.