Közeledünk az április 12-i választáshoz, de az az idegen titkosszolgálati munka, amit tapasztalunk, nemcsak a voksolás eredményét akarja befolyásolni, de hosszú távon is Brüsszel és Kijev alá szeretne rendelni bennünket. Úgy tűnik, a Tisza mellett Panyi Szabolcsban is együttműködőre találtak ebben. Földi László biztonságpolitikai elemző, a Védett Társadalom Társadalom kuratóriumi elnöke beszélt erről.

– Az világos, hogy a nemzetközi politika fókuszába kerültünk, és úgy tűnik, ott is maradunk jó sokáig. Mivel jár ez a szolgálatok szintjén?

– Azzal, hogy nagyon sokan érdeklődnek Magyarország iránt. Az unióban fekete seggűeknek számítunk, nyilván jó néhány ország kiadta a titkosszolgálatainak, hogy fokozottan figyeljenek ránk. Mindenekelőtt tudják meg, mit akar Orbán Viktor. Ezt én normális állapotnak tartom, ebben semmi rendkívüli sincsen. Csakhogy!

Az látszik, hogy az informálódásnál sokkal többet akarnak, szeretnének befolyást gyakorolni a magyar belpolitikára. És ennek a befolyásolásnak az a célja, hogy leváltsák az Orbán kormányt. Hiszen ez a kormány keresztbe áll annak a sok uniós ostobaságnak, amit Brüsszel keresztül akar erőltetni a szervezetben, minden témában, az ukrán háborútól kezdve a migrációig.

– Mi a legfőbb eszköz amivel most operálnak? Itt most úgy tűnik, egy újságírónak álcázott ügynököt vetettek be ukrán részről…

– A közvéleményt vették célba. Szeretnék meggyőzni az embereket, mondván alkalmatlan a feladataira az Orbán kormány, mert széthúzó, megosztó magatartást tanúsít az unióban, idegen hatalmakkal működik együtt.

Itt ugye főként Moszkvára célozgatnak. Egyébként hosszan sorolhatnám még a képtelenségeket. Az már más kérdés, hogy egy magyar újságíró miként állhat kapcsolatban egy titkosszolgálattal, főként egy idegen titkosszolgálattal.

– Esetünkben az ukránnal… Az ellenzék tagad, vagy éppenséggel hallgat, mi pedig tudjuk, hogy olyan külügyi apparátus kialakítása a céljuk, amely ukrán megrendelésre dolgozik és segít létrehozni egy ukránbarát kormányt. De hát Panyi Szabolcs mégiscsak egy újságíró… Mitől tekintjük ügynöknek?

– Igazság szerint az ügyben csak operatív jellegű kapcsolatot, szervezetszerű együttműködést lehet elképzelni. Hiszen a szolgálatok jókedvükben nem adnak információkat újságíróknak. Ez viszont kimeríti azt a joghelyzetet, amivel az ellenzék vádolja a kormánypárti politikusokat. Mondván hazaárulók, idegen hatalmakat szolgálnak. Az újságíró egyelőre üzenget a médiában, feltételeket szab, és így tovább. Komolyan meg kell hallgatni őt, hiszen már tudjuk, be is vallotta, hogy együttműködik ilyen-olyan szervezetekkel, szolgálatokkal.  Persze több bizonyítékra van még szükség.

– Csak a választás előestéjén nyomulnak ennyire az ukrán vagy más szolgálatok, vagy fennmarad ez az aktivitás a választás után is?

– Szerintem kezdik előkészíteni azt a helyzetet, és az ahhoz fűződő, magyarázó narratívát, hogy Magyarországot ki kell zárni az egységes szavazásból az unióban.

Világos, hogy ha Orbán Viktor a posztján marad, mindaddig nemet mond akár a legkényesebb témákban is, amíg meg nem változik a másik fél hozzáállása. Itt most a Barátság vezeték ügyére gondolok például. És ha Orbán Viktor lesz a miniszterelnök a jövőben is, akkor következik az az akció, amely érvénytelennek nevezi majd a szavazást, hozzátéve, hogy az oroszok segítettek a csalásban.

Ez a támadás bontakozott ki Romániában is, ott is előkapták az orosz kártyát.

Végső soron megszüntethetik Magyarország vétójogát is, azzal érvelve, hogy idegen hatalmakkal tárgyal és paktál. Szerintem a magyarok uniós szavazati joga piszkálja a leginkább most Brüsszelt. Abban reménykednek, hogy ha azt elveszik, akkor problémájuk megoldódhat. Például Kijev gyorsított integrációja az EU-ba, vagy az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatás kérdése.

– Csak Panyi Szabolcs lehet az egyetlen ember, aki idegen vonalakon mozog az újságíró szakmában?

– Nem, dehogy, de nemcsak újságírókról beszélhetünk. A jelenlegi esetben például belső információk szivárogtak ki egy rendszerből, ennek az egyértelmű jelei láthatók. Pár éve már beszéltünk róla, hogy van egy, Soros kezében levő külföldi kiképzőbázis, amely fiatalokat, például oknyomozó újságírókat képez ki, utána pedig aktívan támogatja és segíti a tevékenységüket. És ők, akár újságíróként, akár másként, beépülve különböző struktúrákba, felderítik az ottani terepet, a rendszer háttérvilágát. És e mögött még titkosszolgálatoknak sem kell állniuk, működik a dolog önállóan is. A fiatalok ilyenkor sokszor nincsenek is tudatában annak, hogy kinek dolgoznak. Hozzák az információkat, és azokat aztán gyűjtik, összevetik, kezelik, és ha kell, felküldik háttérhatalmi szintekre.

– Mit tehetnek most a magyar hatóságok? Itt egy újabb ukrán kémügy, cél a szuverenitás megszüntetése…

– Fel kell lépni, keményen. Nem szabad elpolitizálni az esetet.

A politika hajlamos arra, hogy különféle szempontokra, politikai, diplomáciai érdekekre hivatkozva elengedjen egy ügyet. Mert nem akar tüntetéseket, nem akar cirkuszt és csatazajt, és így tovább… Értem én ezt, de nem értem meg! Mert az ilyen elengedés precedens értékűvé válik. Hősünk bevallotta kapcsolatát a szolgálatokkal, telefonszámai vannak, lehallgatási anyagokhoz jut hozzá. Honnan? Kérdem én! Ha így van, akkor bevonták egy Magyarország elleni folyamatba. Ha most nem tudják megállítani, akkor másokat sem tudnak majd megállítani. Fel kell lépni, még akkor is, ha egy-két szerencsétlen ember tüntetni fog emiatt úgymond az emberi jogok védelmében.