Az ellenzők attól tartanak, hogy a javasolt törvényjavaslat lehetővé tenné a házasodást kilenc éves kortól, csorbíthatja a nők jogait, és nagyobb hatalmat adna a papoknak.
Hatalmas botrányt váltott ki, hogy augusztus 4-én hivatalosan is javasolták az iraki parlamentben az 1959-es személyi jogállásról szóló törvény módosítását. A törvénytervezet elméletileg legálissá teheti a kilencéves kislányok házasodását.
A törvényt Ra`ad al-Maliki iraki képviselő javasolta, és a kormányon belüli konzervatív síita frakciók támogatják. Számos civil társadalom és női csoport mozgósított azonban a törvény ellen, és tüntettek a főváros Bagdad és országszerte számos más település utcáin.
A törvény kiegészítené azt a lehetőséget, hogy a családjogi kérdéseket – például a házasságot – vallási hatóságok bírálják el. A házasságot és a válást bejelentő polgári bíróságok elavulttá és feleslegessé válhatnak, és többé nem védik a nők tartásdíjhoz, gyermekelhelyezéshez fűződő jogait – mondta Yanar Mohammed, az iraki Női Szabadság Szervezetének elnöke. A törvényjavaslatot előterjesztő al-Maliki tagadta, hogy a változtatás legalizálná a gyermekházasságokat.
A gyermekházasság jelenlegi jogi státusza Irakban
Az 1959-es iraki személyi jogról szóló törvény tiltja a házasságkötést 18 éven aluliak számára. Nadje Al-Ali, a Brown Egyetem antropológia és közel-keleti tanulmányok professzora szerint az ország ezen törvényét nagymértékben befolyásolta az Iraki Nők Ligája, és ez az egyik legprogresszívebb rendelet jelenleg is a régióban.
Az ok, amiért az egyik legprogresszívebb iraki törvénynek tartották bevezetésétől kezdve napjainkig az, hogy jelentősen megnehezítette a férfiak számára a második, harmadik vagy negyedik feleséggel történő házasságkötést. Innentől a férjnek az első feleség engedélyével kellett rendelkeznie – mondta Al-Ali a TIME-nak.
A törvény
● lehetővé tette a válást a nők számára is,
● illetve 18 évre emelte a házasságkötési korhatárt,
valamint döntő jelentőségű, hogy egységes törvénykezést jelentett, amely a síita és a szunnita muszlimokra egyaránt vonatkozott – emelte ki a professzor.
A korabeli tüntetéseken ilyen feliratok voltak olvashatóak:
„Nincs Korán-vers, amely elvonja a felügyeleti jogot az anyától!” és „Nincs kiskorúak házassága!” és „Nem rabszolga vagyok, hanem szabad!”.
Az Egyesült Államok 2003-as iraki invázióját követően az ország iszlamista csoportjai számos kísérletet tettek a törvény visszavonására vagy megváltoztatására, hogy a vallási hatóságok nagyobb befolyást gyakorolhassanak a családi ügyekre. A múltban a törvény hatályon kívül helyezésére vagy drámai megváltoztatására tett kísérletek rendre kudarcot vallottak. Marsin Alshamary, a közel-keleti politika kutatója azonban azt mondja, hogy ezúttal a dolgok másként alakulnak.
„Ha valóban megtörténik, valószínűleg ez lesz Irak 2003 utáni történelmének egyik legnagyobb hatású eseménye, amelynek hatalmas következményei lesznek a jövőben.”
Mit javasol maga a módosítás?
A tervezet úgy módosítaná az 1959-es törvényt, hogy a muszlim családok dönthessenek arról, hogy polgári vagy vallási törvények alapján kívánnak házasságot kötni. Jelenleg a házasságoknak és a válásoknak világi polgári bíróságokon kell átmenniük ahhoz, hogy a kormány elismerje. Ha a módosítás elfogadásra kerül, a muszlim családok dönthetnek úgy, hogy világi vagy vallási törvények alapján házasodnak össze. Azoknak, akik a vallási törvények értelmében házasodnak, választaniuk kell a szunnita vagy a síita jogrendszer között.
A síita iszlamista gondolkodás egyik irányzata, az iszlám dzsafari egyes papjai úgy értelmezik, hogy ez lehetővé teszi már kilencéves kislányok házasságát. Bár néhány síita pap nem ért egyet ezzel az értelmezéssel, egyes aktivisták attól tartanak, hogy a törvény hatékonyan legalizálhatja a síita muszlim lányok gyermekházasságát. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a síita muszlimok Irak lakosságának mintegy 55-60 százalékát teszik ki.
Az UNICEF 2023-as jelentése szerint sajnos a jelenleg hatályos jogi védelem ellenére is elterjedt a gyermekházasság Irakban, és a lányok körülbelül 28 százaléka 18 éves kora előtt házasodik meg. Szakértők és aktivisták attól tartanak, hogy a javasolt törvény tovább csorbítja a nők és a gyermekek jogait az országban.
A gyermekházasság legalizálásának lehetősége elég riasztó, mert már most is jelentős számban tapasztalhatjuk ezt Irakban – írta tanulmányában Alshamary.
A szóban forgó javaslat elveszi a hatalmat az államtól, és a vallási intézménynek adja át – írta Nida Alahmad. Az Edinburghi Egyetem oktatója, aki a Közel-Kelet politikájára és nemzetközi kapcsolataira specializálódott amiatt is aggódik, hogy a szunnita és síita muszlimok számára külön jogi keretek létrehozása még jobban megosztaná az országot.
Van esély, hogy elfogadják a törvényt?
Sajnos van, ugyanis a fentebb nyilatkozó szakértők szerint a módosító indítvány megszavazása előtt a parlamentben kell azt megvitatni, majd szavazásra bocsátani. Az egyszerű többség a parlamentben azt jelentené, hogy a törvénymódosítás elfogadásra kerül, és a törvényjavaslatot törvényként érvényre lehetne juttatni.
Van olyan ország, ahol már annyi joga sincs egy nőnek, hogy megszólaljon nyilvánosan
A nők jogait tovább csorbító erkölcsrendészeti törvényeket fogadtak el az afganisztáni tálibok is 2024. augusztus 22-én. A tálibok legfelsőbb vezetője, Hibatullah Ahundzada által jóváhagyott törvények az erkölcstelenség elleni harcot és az erényesség hirdetését szolgálják – ismertette csütörtökön Maulvi Abdul Gafar Farúk, az erényesség terjesztéséért és a bűnbeesés megelőzéséért felelős tálib minisztérium szóvivője.
A 114 oldalas, 35 cikkelyt magában foglaló – a maga nemében első ilyen jellegű jogi dokumentum a szélsőségesek 2021 nyarán történt hatalomra kerülése óta – a mindennapi élet különböző területeit igyekszik lefedni, így például megtiltja a nőknek a nyilvánosság előtti felszólalást és arcuk megmutatását, de rendelkezik olyan kérdésekről is, mint például a zene, a tömegközlekedés, a borotválkozás és az ünnepek is.
A törvény az erényesség terjesztéséért és a bűnbeesés megelőzésért felelős minisztériumot ruházza fel a rendelkezések betartásának felügyeletével, illetve a szabálysértések után járó büntetések kiszabásával is, amelyekegyszerű figyelmeztetéstől akár őrizetbe vételig terjedhetnek.
A jogszabály 13., a nőkről rendelkező cikkelye értelmében a nyilvánosság előtt mindig egész testet borító öltözetet kell viselniük, arcukat pedig el kell takarniuk, mivel ez „lényegi követelmény annak érdekében, hogy elkerüljék a kísértésbe esést és mások megkísértését”.
A nem muszlim férfiak és nők előtt is el kell fedniük magukat,„nehogy erkölcsi romlás áldozatai legyenek”. A nő hangja intimnek számít, így nem szabad énekelnie, szavalnia vagy nyilvánosság előtt felolvasnia. Továbbá tilos olyan férfira tekintetet vetni, aki nem rokona vagy házastársa.
A 17. cikkely tiltja élőlényeket ábrázoló képek közzétételét, ilyen képek létrehozását vagy megtekintését számítógépen vagy mobiltelefonon, és általában a saríával és a vallással „ellenséges”, vagy a muszlimokat „megalázó” tartalmak publikálását.
A 19. cikkely tiltja a zenehallgatást, az egyedül utazó vagy fátylat nem viselő nők szállítását, valamint az egymással rokoni kapcsolatban nem lévő nők és férfiak vegyülését. Egyben kötelezi az utasokat és sofőröket, hogy meghatározott időkben imádkozzanak.
Júliusban az ENSZ jelentést tett közzé, miszerint a tálib minisztérium rendeleteivel és azok kikényszerítésének módszereivel a megfélemlítés légkörét erősíti Afganisztánban. A tálibok visszautasították a világszervezet jelentésének megállapításait.
Heather Barr, a Human Rights Watch nőjogi részlegének társigazgatója megjegyezte: e szabályok nagy része már érvényben volt, de kevésbé formálisan, és most formalizálják őket. Azt hiszem, ez annak a jele, amit az elmúlt időszakban láttunk, az elmúlt három évben, ami a szigorítás folyamatos és fokozatos eszkalációja – tette hozzá a jogvédő.
A szegénység miatt is adnak el gyermekeket
Nem csak ezen törvények miatt áll a bál, több helyen is előfordult, hogy szegény családok azért, hogy tudjanak élelmet venni, eladják gyermeküket. Két évvel ezelőtt a CNN beszámolójából az derült ki, hogy Afganisztánt elborító humanitárius válság miatt, kétségbeesett családok azt mondják, hogy kénytelenek eladni kislányaikat a túlélés érdekében. A konkrét esetben egy 9 éves lányt „értékesítettek” egy 55 éves férfinak.