A német katolikus egyház aggódik a szent helyeken tapasztalható, egyre súlyosbodó vandalizmus miatt. 

Bár a bűncselekmények száma csak enyhén emelkedett az utóbbi években, az elkövetők egyre „brutálisabbak” – mondta Matthias Kopp, a Német Püspöki Konferencia szóvivője szombaton közzétett nyilatkozatában. Erről a TASR a DPA hírügynökség jelentése alapján ír. 

„A betört perselyek és felborított gyertyák mindig is bosszantóak voltak, de 2015 óta intenzívebb dimenziókkal szembesülünk” – mondta Kopp. Szerinte ez a viselkedés néha nyíltan a kereszténység iránti ellenségességet tükrözi. 

Példaként említette a szenteltvíztartókba és gyóntatófülkékbe ürített fekáliát, a lefejezett Krisztus-szobrokat és szentek szobrait, a vallási képek előtt heverő cigarettacsikkeket és egyéb szemetet, a megrongált imakönyveket és énekeskönyveket, a felborított padokat, a gyújtogatással elpusztított oltárképeket és egész oltárokat. 

Ez nem lopás, hanem célzott támadás a keresztény templomok ellen – mondta. A rendőrségi statisztikákban gyakran „anyagi kárként” szerepelnek, de az érintett hívők számára ez általában a vallási érzéseik megsértését jelenti – mondta Kopp. 

A német protestáns egyház szóvivője szerint a templomok megrongálása „nemcsak a falakat és a köveket érinti, hanem elsősorban a hívőket, akik ott biztonságban érzik magukat.” Az egyházak szerint a templomok bezárása a szertartásokon kívüli időben nem járható út. „A nyitott templomok nemcsak a szertartások helyszínei, hanem a csend, az imádság és a személyes elmélkedés helyei is” – mondta a német protestáns egyház szóvivője. „Ezek olyan helyek, ahova válságos időkben fordulhatunk, a kulturális emlékezet és a társadalmi interakció helyszínei” – tette hozzá. 

Detlef Pollack szociológus a DPA hírügynökségnek elmondta, hogy az egyház- és vallásellenes tendenciák jelentősen felerősödtek Németországban 2010 óta. 

„Valószínűleg ez összefügg a visszaélési esetekkel, azzal, ahogyan az egyház kezelte azokat, és ahogyan a médiában vitatják őket” – jelezte Pollack. A csökkenő templomi látogatottság ellenére a németek 60 százaléka a kereszténységet a nyugati kultúra alapjának tekinti – mondta Pollack. „Ezzel párhuzamosan azonban megerősödtek az antiklerikális és még a vallásellenes nézetek is” – tette hozzá. 

Egy 2022-es, az egyháztagok körében végzett széleskörű felmérés kimutatta, hogy a német lakosság 47 százaléka úgy véli, a vallás több kárt okoz az emberiségnek, mint hasznot.