Az Európai Bizottság elutasította Magyarország és Szlovákia azon kérését, hogy közvetítsen Budapest és Pozsony, valamint Ukrajna között a Lukoil orosz olajtársasággal szemben bevezetett kijevi szankciók ügyében – közölte az uniós bizottság illetékes szóvivője pénteken. Ezzel a lépéssel Brüsszel magára hagyott két uniós tagállamot, és semmilyen segítséget nem nyújt nekik.

A tájékoztatás szerint a bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az azonnali konzultáció nem indokolt. A szóvivő elmondta: Brüsszel nem látja jelét annak, hogy az ukrán szankciók veszélybe sodornák az európai energiabiztonságot.

A Lukoilra kivetett szankciók nem befolyásolják az olajtranzit-műveleteket a Barátság vezetéken, amennyiben nem a Lukoil az olaj hivatalos tulajdonosa

– fogalmazott a szóvivő.

Kijev június végén szankciókkal sújtotta a Lukoilt, az egyik legnagyobb orosz kőolajipari céget, eltiltva bármilyen ukrajnai tevékenységtől. Budapest és Pozsony korábban azt közölte, az olajkonszern szankcionálást célzó kijevi lépés veszélybe sodorja az ellátás biztonságát.

A héten emellett Magyarország a bizottságot az ügyről további, kiegészítő információkkal is ellátta, amelyekkel kapcsolatban a testület azt közölte, vizsgálni fogja őket – összegezte az MTI.

Ennek ellenére lehet megoldás

Közben kiderült, az orosz–ukrán határon veheti át az Oroszországból érkező kőolajat a Mol, amely ugyanúgy és ugyanakkora mennyiségben jön majd a vezetékeken, mint korábban, ám a szállítás biztosítása miatt körülbelül másfél dollárral drágulhat a hordónkénti ára – közölte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Ez a miniszter szerint az ukrán fél számára is elfogadható megoldás lehet, azonban biztossá csak akkor válik, ha mindent aláírtak vele kapcsolatban. Gulyás Gergely úgy véli, már ősz elején megköthetik a szerződéseket.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kijev szankciókkal akadályozza a legnagyobb moszkvai olajipari magáncég, a Lukoil által Közép-Európába értékesített kőolaj vezetékeken keresztül történő szállítását. Így részben semmissé vált Magyarország európai uniós szankciók alóli mentessége – erre jelenthet most megoldást a fenti megállapodás.

Nagyrészt Oroszországból importáljuk az olajat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Ukrajna célja ezzel az, hogy több mint két évvel az ország teljes körű lerohanása után megfojtsa a Kreml háborús kasszájának egyik legfontosabb bevételi forrását.

A lépés azonban ellátási hiánytól való félelmet kelthet, Magyarország olajimportjának 70 százalékát Oroszországtól – és ennek nagyjából felét a Lukoiltól – kapja. Szijjártó Péter szerint a Lukoil évente 2 millió tonna kőolajat szállít Magyarországra, ami az országba érkező kőolajimport egyharmada.

Ne felejtsük el, hogy mi egy olajmezőkkel és földgázmezőkkel nem rendelkező, szárazföld által körülzárt ország vagyunk. Tehát nekünk különböző műszaki megoldások, infrastrukturális fejlesztések jelentik a biztonság fokozását, vagyis csővezetékek, tárolók, egyéb eszközök. Ezekből már építettünk annyit, hogy egy-egy ilyen nehézség esetén is bizonyos ideig garantálni tudjuk az ellátást. Nyilvánvalóan különböző átmeneti megoldásokkal, átmeneti eszközökkel fenn tudjuk tartani az ellátásbiztonságot, de ez hosszú távon nem tartható, mert hosszú távon az energiaellátás biztonságát az garantálja, ha zajlanak a tárgyalások

– fogalmazott lapunknak augusztus elején Szijjártó Péter az MCC Feszten. Hernádi Zsolt ugyanezen a rendezvényen arról beszélt, hogy egy újabb üzemanyag-ársapkától hamarabb lesz idehaza üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésektől.

A Lukoil által Ukrajnán át – a Barátság kőolajvezetéken keresztül – szállítani kívánt nyersolaj kiesése elsősorban a magyar és a szlovák piacot érinti (a teljes európai ellátás szempontjából valóban lényegtelen). Középtávon jelentősen befolyásolhatja Magyarország és Szlovákia energiaellátását, de leginkább az árképzést módosíthatja. A finomítói kapacitást Magyarországon és Szlovákiában is a Mol Csoport működteti.

Hernádi Zsolt korábbi szavai talán a legpontosabban mutatják be a helyzetet: az ukránok döntése mindenkit meglepett, mert érthetetlen, hogy miért csinálták, amikor más orosz olajat átengednek. A Mol Csoport folyamatosan dolgozott a problémán, és Gulyás Gergely szerint már célegyenesben lehet a megoldás: az orosz–ukrán határtól a magyar vállalat venné át a szállításokat, ez pedig emelheti a hazai árakat.

Hernádi Zsolt az MCC Feszten aláhúzta, a Lukoil Oroszország második legnagyobb termelője, akkora mennyiséggel rendelkeznek, hogy azonnal tudnak szállítani, és óriási tárolókapacitásuk van. Ezért a Lukoilt helyettesíteni nehezebb, mint egy kis szállítót. „200 ezer tonna kőolajat hirtelen kikaparni nem egyszerű dolog.”

Azonban szerinte üzemanyagválságtól nem kell tartani.

Szerinte Horvátország felől el lehet látni Magyarországot, ugyanakkor Szlovákiát és Csehországot már nem. Ha a Barátság-kőolajvezeték nem lesz, akkor már csak egy beszállítói útvonal marad. Az Adriai-vezeték soha nem üzemelt teljes kapacitással, és a horvátok már korábban is megemelték a szállítási árakat, ráadásul „bármikor megcsinálhatják, hogy karbantartás miatt nincs szállítás” – összegezte Hernádi Zsolt.