Amit korábban csak sejteni lehetett, az mára teljes bizonyossággá vált: az Egyesült Államok hosszú évek óta nyíltan beavatkozik a magyar belpolitikai életbe. Az idehaza működő amerikai polipot bemutató cikksorozatunk első részében a 2022-es választási kampányban tapasztalt külföldi befolyásolási kísérlet eddig nem ismertetett részleteit adjuk közre, amelyek döbbenetes képet festenek az amerikai akciósorozatról.

• Prominens amerikai politikusok és szakértők nyilatkoztak az utóbbi hetekben arról, hogy az Egyesült Államok beavatkozik más országok politikai életébe, ez történt a 2022-es magyarországi választások idején is.
• Márki-Zay Péter a baloldal volt miniszterelnök-jelöltje már 2019-ben az amerikai külügyminisztériumban tárgyalt a hazai ellenzék támogatásáról.
• A National Endowment for Democracy (NED), amit a CIA hivatalossá tett külföldi megjelenéseként tartanak számon, már a 2014-es választások előtt akciót indított hazánkban, az iránymutatásukkal jött létre Bajnai Gordon Együtt 2014 nevű pártja.
• Az Action for Democracy (A4D) kapcsolati hálóját feltáró titkosszolgálati jelentés szerint  szoros kapcsolat mutatható ki a Bajnai-féle DatAdat-csoport mögött álló egykori magyar politikusok – rajtuk keresztül pedig az A4D-t alapító Korányi Dávid – és a NED között.
• Az A4D tanácsadó testületében olyan, amerikai demokrata bekötöttségű nagyágyúk is felbukkannak, mint az egykori NATO-főparancsnok, Wesley Clark tábornok.
• A Nemzeti Információs Központ (NIK) vizsgálata azt is kiderítette, hogy a NED és a German Marshall Fund nevű globalista NGO a két fő támogatója a Magyarországon kiválasztott álcivil szervezeteknek.
• A NIK szerint a Political Capital nevű szervezet aktív szerepet vállal a magyar közvélemény orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjának formálásában, ami egyértelműen külföldi támogatású politikai befolyásolási akciónak tekinthető.

Számos információ és elemzés látott már napvilágot arról a külföldi befolyásolási kísérletről, amelynek célja a 2022-es országgyűlési választásokon az Orbán-kormány leváltása és a baloldal hatalomba emelése volt. Eddig azonban szinte csak a tavalyi választásokra és az azt megelőző kampányidőszakra összpontosítottak a beszámolók, amikor is több mint négymilliárd forintnak megfelelő dollár érkezett a hazai baloldalhoz, döntő részben az Amerikában Korányi Dávid – Bajnai Gordon egykori miniszterelnök bizalmasa – által létrehozott Action for Democracy (A4D) nevű szervezeten, illetve egy svájci alapítványon keresztül. Ugyanakkor az amerikai befolyási kísérlet ennél jóval összetettebb és korábban kezdődött.

Leleplező amerikai nyilatkozatok

Az utóbbi hetekben több olyan nyilatkozat is elhangzott a tengerentúl, amely megdöbbentő őszinteséggel tárta fel, hogy az Egyesült Államok nyíltan beavatkozik más országok belügyeibe, így hazánk politikai életébe is.

Larry C. Johnson egykori CIA-elemző a napokban egyenesen azt állította, az Egyesült Államok külügyminisztériuma leplezetlenül beavatkozott a 2022-es magyar országgyűlési kampányba. Arra a kérdésre, hogy a beavatkozás célja Orbán Viktor megállítása volt-e, Larry C. Johnson úgy reagált: igen, azért, hogy vereséget szenvedjen, amit Amerika egyebek mellett Orbán ellenfeleinek a pénzelésével igyekezett elérni. Azon felvetésre pedig, hogy ezek szerint a CIA képes érdemben befolyásolni külföldi országok választásainak az eredményét, közölte: ráadásul nem is a titkosszolgálat avatkozott be, hanem az amerikai külügyminisztérium. 

– Még csak nem is igyekeztünk leplezni a szembenállásunkat

 – hangsúlyozta a volt CIA-elemző.

Chris Maroshegyi és a washingtoni kapcsolatok

Johnson szavainak tükrében áll össze igazán a kép azzal kapcsolatban, amit Márki-Zay Péter, a baloldal volt miniszterelnök-jelöltje mondott tavaly december 2-án az Átlátszó podcastbeszélgetésében az A4D adománygyűjtéséről és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetőjeként tett amerikai látogatásáról. Az utazást Kész Zoltán – az MMM elnökségi tagja – szervezte Korányi Dávid segítségével 2019 májusában, azzal a céllal, hogy támogatást gyűjtsenek az Egyesült Államokban. 

Itt került képbe az A4D alelnöke, Chris Maroshegyi, aki Korányihoz hasonlóan a globális baloldali hálózat embere, korábban dolgozott Soros György érdekeltségébe tartozó alapítványnak és az amerikai külügyhöz közel álló cégnek is.

De nézzük, mit is mondott Márki-Zay Péter az amerikai útjukon melléjük szegődő Maroshegyi szerepéről! 

– Az Amerikában élő, magyar származású lobbista segített nekünk különböző szenátorok és képviselők irodájába eljutni, a German Marshall Fundhoz elmenni. Chris Maroshegyi a kormányzati kapcsolatokban segített nekünk. Az Egyesült Államok külügyminisztériumában jártunk mindkét nap, amikor ott voltunk – fogalmazott Márki-Zay. Azt is megjegyezte, hogy Maroshegyi „Albright asszony cégénél dogozott akkor, de hangsúlyozta, hogy nem az egykori amerikai külügyminiszter vállalatának nevében lobbizik nekik, ez csupán egyfajta önkéntes munka Magyarország érdekében.”

Márki-Zay beszámolójának kiegészítéseként fontos rögzíteni, hogy Madeleine Albright néhai amerikai külügyminiszter cége, az Albright Stonebridge Group szoros kapcsolatban van az Action for Democracy nevű szervezettel, hiszen Chris Maroshegyi 2014 és 2020 között az amerikai külügyhöz közel álló tanácsadó cégnél dolgozott.

Mindez a volt CIA-elemző nyilatkozatával összevetve nem sok kétséget hagy azzal kapcsolatban, hogy az amerikai külügyminisztérium évek óta készült a 2022-es magyarországi választások befolyásolására.

Kati Marton és barátai 

Az A4D vezetésében és kapcsolati hálójában további ismert globalistákat – köztük amerikai magyarokat is – találunk, mint Kati Marton újságíró, aki szoros kapcsolatban áll a spekuláns Soros Györggyel és fiával, Alex Sorossal. Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjában beszélt róla tavaly augusztus 26-án, amikor elmondta, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. „Kati Marton és barátai nagyon sokan, nagyon sokat tettek azért, és gyűjtöttek a kinti magyarok is, nyilván nem csak a magyarok körében, hogy sikeres lehessen ez a kampány” – fogalmazott Márki-Zay. 

A baloldal kampányfinanszírozását szervező A4D amerikai irányítását bizonyítja az a tény is, hogy a szervezet tanácsadó testületében kulcsszereplő Wesley Clark nyugalmazott tábornok, akivel Márki-Zay – elmondása szerint – a választási kampány finisében „konzultált”. Wesley Clark egyébként egyik fő felelőse volt az 1999-es jugoszláviai NATO-bombázásoknak. Visszavonulása óta az üzleti életben, elsősorban az energiaszektorban aktív, igazgatósági tagja az Atlantic Councilnak, s a 2008-as demokrata előválasztás során Hillary Clintont támogatta.

Clark szerepvállalása az A4D-ban szakmai szempontból teljesen indokolatlan, hiszen egy katonáról van szó, nem politikus és nem is kampányszakértő. Nyilvánvalóan az amerikai érdekek érvényesítése miatt vett részt a magyarországi választások befolyásolására létrejött Action for Democracy munkájában. Márki-Zay Péter a Clarkkal való konzultáció után beszélt arról, hogy akár magyar katonai támogatást is nyújtana Ukrajnának az oroszokkal vívott háborúban, ha a NATO ilyen döntést hozna.

Megvásárolják a sajtót

Augusztus végén pedig egy felvétel került nyilvánosságra, amelyen ifjabb Robert F. Kennedy amerikai demokrata elnökjelölt-aspiráns a The Epoch Times nevű hírportálnak arról beszélt, hogy a CIA mára az újságírás egyik legnagyobb támogatója világszerte, és a források döntő hányadát a USAID-en keresztül juttatják el. 

– Az Egyesült Államok a világ szinte minden országában pénzeli az újságírást. Birtokában vannak médiumok, és több ezer újságírónak állja a fizetését. Ezt nem tehetik meg az Egyesült Államokban, de 2016-ban Obama elnök úgy módosította a törvényt, hogy az legális legyen a CIA számára, hogy propagálják az amerikaiakat – fogalmazott Kennedy. Az egykori demokrata párti amerikai elnök unokaöccsének kijelentése újabb bizonyítékul szolgál arra, hogy az Egyesült Államok, illetve elsősorban a CIA a kiválasztott médián – amelyet Robert F. Kennedy Jr. szerint ők maguk birtokolnak – keresztül beavatkozik a külföldi országok politikájába.

Magyarországon tulajdonképpen szóról szóra megvalósulhatott az, amiről az elnökaspiráns beszélt, hiszen – mint arra már utaltunk – a tavalyi országgyűlési választás során a magyar baloldal külföldi pénzekből kampányolt, és bőven jutott a milliárdokból egyes ellenzéki sajtóorgánumoknak, illetve propagandakiadványoknak is.

Döbbenetes részletek a NIK jelentésében

Az tehát már világos, hogy az Egyesült Államok nyíltan támogat olyan politikai és civil szervezeteket, valamint médiumokat, amelyeket felhasználva befolyásolni próbálja a magyar közéletet, akár a választások kimenetelét is.

A beavatkozás módjáról és az ebben részt vevő hazai szereplőkről azonban az eddig megismerteknél is döbbenetesebb információk tárulnak fel a magyar titkosszolgálati vizsgálat eredményéből.

A Nemzeti Információs Központ (NIK) több részjelentés után idén júniusban hozta nyilvánosságra az összefoglaló beszámolóját, amelynek egyes megállapításai ebben a formában, a vázolt összefüggésekkel együtt eddig nem voltak ismertek a közvélemény előtt.

Az amerikaiak már 2014 előtt is beavatkoztak

A NIK összegzésében többek között azt írja, hogy „a rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022. évi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását – egyben a választás eredményének befolyásolását – egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázis-építésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte”.

Figyelemre méltó a következő megállapítás is, amely szerint a rendszer zárt és a politikai nézetek szerint meghatározott. 

A zárt jelleget példázza, hogy az amerikai pénzügyi források egy részének elosztásában érdekelt – aktuálisan a DatAdat-csoporthoz köthető – személyi kör lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választások alkalmával és a NED támogatásával.

Itt magyarázatként fel kell idézni, hogy a Bajnai Gordon és egykori titokminisztere, Ficsor Ádám érdekeltségébe tartozó DatAdat nevű cég bonyolította az ellenzéki tavalyi kampányát, és a négymilliárdos külföldi támogatás jelentős része felett is ez a cégcsoport rendelkezett.

A titkosszolgálati jelentés a NED 2014-es felbukkanásáról úgy fogalmazott, hogy az egyes vélemények szerint az USA nemzetbiztonsági szerveihez szorosan kapcsolódó szervezet már tíz évvel ezelőtt, az Együtt 2014 párt megalapításával és felépítésével kísérletet tett a magyarországi választások eredményének befolyásolására – többek között – a DatAdathoz köthető Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor szerepvállalásával. 

A NIK szerint szoros kapcsolat mutatható ki a DatAdat-csoport mögött álló egykori magyar politikusok – rajtuk keresztül pedig az A4D-t alapító Korányi Dávid – és a NED között. Utóbbi szervezetet egyébként sokan Amerikában úgy jellemzik, mint „a CIA hivatalossá tett megjelenését külföldön”. A NED finanszírozója 99 százalékban az amerikai kormányzat, tavaly háromszázmillió dollár volt a bevételük.

Az Action for Democracy kapcsolatrendszerét vizsgálva a NIK látókörébe került számos nemzetközi szervezet, NGO és think tank, amelyek közvetlen vagy közvetett módon összefüggésbe hozhatók az A4D valamely tisztségviselőjének vagy hivatalos tanácsadójának személyével. 

A NED mellett a legfontosabb szereplőként a German Marshall Fund (GMF) nevű szervezetet említik. A GMF egy pártoktól független, mintegy húszmillió dollár összegű költségvetéssel gazdálkodó amerikai közpolitikai think thank, amely az együttműködést és a kölcsönös megértést kívánja elősegíteni Észak-Amerika és az Európai Unió között. A szervezetet egykor nyugatnémet kormányzati finanszírozással hozták létre, és gyakorlatilag amerikai trójai falóként működik. 

Kiválasztottak

A két említett külföldi szervezet a 2022-es választási támogatásokon túlmenően is megjelenik a hazai civil szféra és média finanszírozói között. A NIK a pénzügyi adatok elemzése során megállapította, hogy ezek a támogatott szervezetek jelentős részben külföldi eredetű pénzügyi forrásokból működnek. A NED és a GMF a mindenkori erőviszonyokat mérlegelve a megítélt támogatásokon keresztül különböző portfóliókat alakít ki a politika, a civil társadalom és a média kiválasztott szereplőiből.

Mindkét szervezet támogatja a Partizánt és a K-Monitor Egyesületet, a NED ezen felül a Magyar Helsinki Bizottságot és a Political Capital Kft.-t is finanszírozza. A GMF továbbá támogatja az Amnesty International Magyarországot, valamint a Független Médiaközpontot.

A két szervezet, a NED és a GMF a 2022-es országgyűlési választások releváns időszaka alatt mintegy 158,6 millió forint támogatásban részesített magyar civil szervezeteket és alapítványokat. Ezek csak azok az összegek, amelyek a NED és a GMF vonalán különböző magyar szervezetekhez, „politikai influenszerekhez” érkeztek, a szektorba juttatott külföldi támogatás teljes összege ennél jóval több lehet – olvasható a NIK jelentésében.

Külföldi befolyásolási akció végrehajtója a Political Capital

Érdemes néhány konkrét példán keresztül bemutatni a külföldi befolyás mértékét és formáját. Az egyik ilyen a NIK által vizsgált Political Capital (PC), amelynek bankszámlaforgalmi adatai alapján bevételeinek csaknem fele külföldi eredetű. A külföldi társadalmi szervezetektől érkező támogatások csaknem háromnegyede származik a NED-től és a GMF-től. Az utalások a választáshoz közel esnek, de azzal nem hozhatók közvetlen kapcsolatba. 

A jelentés ugyanakkor rámutatott arra, hogy a PC aktív szerepet vállal a magyar közvélemény orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjának formálásában, ami egyértelműen külföldi támogatású politikai befolyásolási akciónak tekinthető.

Amerikai képzésen a Partizán vezetője

Számottevő külföldi, köztük amerikai forrásokból is gazdálkodik a Partizán Alapítvány, amit 2020 novemberében hoztak létre, és amely a szélsőbaloldali aktivista, Gulyás Márton által indított YouTube-csatornát működteti. A Partizán adományozói között szerepel a NED, valamint a GMF is. A támogatások közül a GMF részéről érkezett átutalás a 2022-es választásokat közvetlenül megelőző időszakban.

Korábban a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a Partizán választási road show-ját és az ehhez szükséges kamion bérleti díját, a technikai eszközök és a stáb költségeit tavaly a NED támogatta 98 ezer dollárral. Az Origó pedig azt közölte, hogy Gulyás Márton idén részt vett az amerikai külügyminisztérium által pénzelt Edward R. Murrow programban is, amelynek keretében több hetet az Egyesült Államokban töltött. 

Nemzetbiztonsági kockázat

Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha a Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személyek, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással – vonták le a következtetést a titkosszolgálati jelentés készítői.

Forrás:Magyar Nemzet