Biden-kormányzat politikája, amely egyszerre akar szembeszállni Oroszországgal és Kínával, kudarcra van ítélve – mondta Pepe Escobar, geopolitikai elemző és veterán újságíró a Radio Sputnik Új szabályok podcastjában.

“Ez annyira abszurd, hogy nyilvánvalóan ezek a neokonok, még csak nem is olvasták [Zbigniew] Brzezinski-t” – mondta Escobar, utalva a volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra és befolyásos stratégára (A Trilaterális Bizottság egykori elnöke – a ford.).

“Oké, mondjuk ő egy demokrata kötődésű neokon volt, de ő már a kilencvenes években beszélt erről, amikor megírta az 1997-ben megjelent The Grand Chessboard (A Nagy Sakktábla) című könyvét. Már akkor azt mondta: “Minden eszközzel meg kell akadályoznunk egy egyenrangú versenytárs megjelenését Eurázsiában”. És most mi a helyzet? Egyenrangú versenytársak stratégiai partnerségének kialakulása Eurázsiában, és a neokonok válasza erre az, hogy “Oké, indítsunk háborút mindkettő ellen egyszerre”. Még egy gyerek is tudja, hogy ez teljesen abszurd”.

Hogyan lett Brzezinski rémálmából valóság

A Biden-kormányzat alatt Washington Moszkvával és Pekinggel való kapcsolatai új mélypontra kerültek. Miután az Egyesült Államok elutasította Oroszországnak a NATO-bővítésre és Ukrajna semlegességére vonatkozó biztonsági tervezeteit, a Moszkva által Ukrajna demilitarizálására és nácimentesítésére irányuló különleges katonai művelet (SMO) megkezdése után az USA felerősítette a katonai támogatást a kijevi rezsimnek. A Biden-kormányzat nemcsak szankciókkal sújtotta Oroszországot, és kisiklatta a Moszkva és Kijev közötti 2022. márciusi isztambuli előzetes békemegállapodást, hanem nyíltan felszólított Oroszország kifehérítésére és a nemzet stratégiai vereségének kikényszerítésére.

Ezzel párhuzamosan Washington provokációk sorozatához folyamodott Kína ellen Tajvan, a Kelet- és Dél-kínai-tenger találkozásánál fekvő sziget miatt, amelyet Peking a Népköztársaság elidegeníthetetlen részének tekint. Nancy Pelosi és Kevin McCarthy házelnökök találkoztak Tsai Ing-wen tajvani vezetővel, amit Peking az Egy Kína elv egyértelmű semmibevételének tekintett, Joe Biden elnök pedig ismételten azt a “baklövést” adta ki, hogy az Egyesült Államok kész “megvédeni” a szigetet katonailag a Népköztársaságtól. A Pentagon a közelmúltban felgyorsította a Tajpejnek szánt fegyverek szállítását, mivel az utóbbi a 2024. januári elnökválasztásra készül.

A provokatív lépések ellenére az amerikai hadsereg Escobar szerint nem áll készen egy teljes körű konfrontációra Kínával.

“Nem fognak igazi háborúkat vívni” – mondta a veterán újságíró. “És most még jobban ki vannak borulva, mert tudják, hogy ha például megpróbálnak valamit a Dél-kínai-tengeren, a kínaiaknak ott vannak a híres repülőgép-hordozó gyilkosai mindenütt a partoknál. Tehát, ha három vagy négy amerikai komplexum navigál odaát, azokat 30 perc alatt elsüllyeszthetik. És ezt a Pentagon tudja, ők ezt kijátszották”.

Hasonlóképpen, Washingtonnak nem sikerült legyőznie Moszkvát sem katonailag, sem gazdaságilag, annak ellenére, hogy az USA, NATO-szövetségesei és partnerei példátlan intézkedéseket hoztak Oroszország ellen.

“Oroszország túlélt mindent, amit a Nyugat a különleges katonai művelet megkezdése után ellene dobott, különösen a gazdasági háborút, a pénzügyi háborút” – mondta Escobar. “És Oroszország túlélte és ellenállt. És most még növekszik is újra a 3%-os inflációval, miközben Európában vannak olyan nemzetek, amelyek 10-20-30%-os inflációval küzdenek és vergődnek”.”

Mi több, a Biden-kormányzat provokációi és Oroszország és Kína elleni harcias retorikája azt szolgálta, hogy a két nagyhatalom közelebb kerüljön egymáshoz. Márciusban Hszi Csin-ping kínai elnök háromnapos látogatást tett Moszkvában orosz kollégája, Vlagyimir Putyin meghívására. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy Oroszország volt az első külföldi állam, amelyet Hszi meglátogatott a március 10-i történelmi jelentőségű újraválasztása után.

A fejleményt kommentálva kínai megfigyelők a Sputniknak azt mondták, hogy Oroszország és Kína “az átfogó együttműködés és a stratégiai partnerség új szakaszába lépett”. A Biden-csapat így váltotta valóra Brzezinski rémálom-forgatókönyvét a Moszkva és Peking közötti “nagykoalícióról”.

Mi áll Oroszország ellenállóképessége mögött?

Escobar szerint Moszkva az elmúlt évtized nagy részét azzal töltötte, hogy felkészült a Nyugat hibrid és pénzügyi háborújára. Az orosz politikai döntéshozók nem sokkal azután kezdték el a játéktervezést egy esetleges leszámolásra, hogy az USA által támogatott kijevi puccs bitorolta a hatalmat Ukrajnában.

“Ha az SMO 2014-ben indult volna, Oroszország gazdaságilag, pénzügyileg és még katonailag sem állt volna készen rá. Most viszont igen. Biztos vagyok benne, hogy Elvira Nabiullina, az orosz központi banknál pontosan tudta, mit tett. Valószínűleg ezt már legalább két éve tárgyalták a legmagasabb szinten, a Biztonsági Tanács szintjén” – mondta.

Escobar szkepticizmusa a nyugati szankciók hatékonyságával kapcsolatban megerősítést nyert, amikor a veterán újságíró 2023 februárjában Moszkvába érkezett. A Szputnyiknak elmondta, hogy megdöbbentette, mennyire normális az élet az orosz fővárosban a példátlan külső nyomás ellenére.

“Az első nap, amikor megérkeztem a Vnukovo [repülőtérre], a stúdiómban hagytam a csomagjaimat, és hétórás sétát tettem a városban, de nem az intellektuális élmény, hanem a zsigeri érzés miatt” – emlékezett vissza a veterán újságíró. “Milyen érzés most Moszkvában lenni? Szóval nem egy törékeny, összetört gazdaságot láttam. Nem láttam egy olyan szankciókkal sújtott országot, mint amilyenre emlékszem, amikor Iránt láttam szankciók alatt, és ez nagyon-nagyon kemény volt. Ezt itt nem éreztem. A világ egyik legszebb városát láttam, olyan infrastruktúrával, amely abszolút páratlan. Mindenhol rendkívül tiszta. Ez nagyon fontos mindannyiunk számára, akik Nyugaton élünk”.

“Összehasonlítva New Yorkkal, összehasonlítva Párizzsal, összehasonlítva Londonnal. Az emberek nagyon jól öltözöttek, csodálatos éttermek, a szupermarketekben minden volt. Az áruházakban, mint a GUM vagy a TSUM, minden megtalálható, amit a világ bármelyik nagy fővárosában. Az emberek nyugodtak voltak, és nem érezték, hogy háborúban állnak. Szóval az első benyomásom lenyűgöző volt” – folytatta.

A nyugati technológiai dominancia vége

A Biden-kormányzat többször is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei a meghatározatlan jövőben is a globális technológiai innováció központjai maradnak. Escobar, aki sok időt töltött a Közel-Keleten és Ázsiában is, ezeket az állításokat téveszmés harsányságnak minősíti.

“Tény, hogy a Szilícium-völgyben sok csúcskutató és technológiai varázsló Kínából és Indiából érkezik. És [nézzük meg] az orosz hadsereg kiválóságának szintjét a rakétavédelmi rendszerek és a hiperszonikus fegyverek tekintetében” – mondta Escobar. “Ha beszélsz egy nagyon jó katonai elemzővel, mint például Andrej Martjanov barátommal, aki az Egyesült Államokban él és angolul ír, de fejből ismeri a szovjet és az orosz katonai rendszert, azt mondja: ‘Nézd, a különbség legalább két generáció, ha nem több, és [az USA] nem lesz képes erre'”.

“És az [amerikai] politikai vezetés nem ért az egyszerű matematikához vagy fizikához, ami azt illeti. És az amerikai rendszer, ami a hadiipari komplexumot illeti, alapvetően a profitért van, nem azért, hogy ténylegesen háborúk megvívására alkalmas fegyvereket készítsen, amit az oroszok pontosan csinálnak. Oroszországban a szovjet idők óta van műszaki szakértelem. A hiperszonikus rakétarendszer alapjait már a Brezsnyev-korszakban lefektették” – mondta Escobar.

A kollektív Nyugat kudarca Moszkva, Peking és a legtöbb globális déli hatalom behódolásra kényszerítésében egyértelműen azt jelzi, hogy a világ visszafordíthatatlanul megváltozott. A világ történelmi időket él át, amelyek az egész létező rendünk megváltozását eredményezik. Escobar egyetértett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki nemrégiben megjegyezte, hogy úgy tűnik, olyan változásoknak vagyunk tanúi, amilyeneket 100 éve nem láttunk.

“Ha megnézzük, mi történik most, ez a régi rend teljesen a feje tetejére állt” – mondta Escobar. “Kína a legfontosabb kereskedelmi, kereskedelmi nemzet a bolygón. PPP, vásárlóerő-paritáson számolva már most a világ első számú gazdasága. Oroszország, miután az 1990-es években tönkrement, mostanra a világ első számú katonai szuperhatalmává vált”.

Forrás: radio Sputnik podcast/OAIO tg csatorna