2024.május 27.
Hella, Pelbárt, Ágoston

Megdöbbentő részletek derültek ki a Putyin elleni támadásról

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
putin

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Keddről szerdára virradóan két drón csapódott be a moszkvai Kreml területén, az oroszok szerint a célpont Vlagyimir Putyin elnök volt, aki ekkor nem tartózkodott rezidenciáján. Ez volt az első eset a második világháború óta, hogy Moszkvában hajtott végre katonai támadást egy ellenséges ország. Továbbra is sok tisztázatlan kérdés van, többek között az, hogy miként érhetett célba két drón Moszkvában, Oroszország szívében, valamint az is, hogy miért számítottak arra az ukránok, hogy Putyin elnök késő éjszaka a helyszínen lesz.

Az első drón a Kreml déli irányából érkezett és moszkvai idő szerint hajnali 2 óra 27 perckor robbant fel a Szenátusi Palota kupolája felett, ezt követően néhány másodper a füstfelhő is látható volt a közzétett videókon. A második drón gyakorlatilag ugyanazon a helyen robbant fel 16 perccel később, hajnali 2 óra 43 perckor.

Ekkorra már lekapcsolták a fényeket a Kreml területén belül, még a sétányon sem volt világítás, ahol máskülönben egész éjjel működik.

A második drón kelet felől érkezett, elrepült a Szenátusi Palota kupolája mellett, majd felrobbant a kupolán elhelyezett zászló felett. Ezt követően a videókon látszik, hogy két férfi mászott fel a kupolára, valószínűleg azért, hogy megvizsgálják a keletkezett károkat.

20211001panorama
A Kreml Moszkvában Forrás: Wikipedia

A Meduza összeállításából az is kiderült, hogy az első drónról nem kerültek fel videók az internetre, a környéken lakók minden bizonnyal csak az első becsapódást követően kezdték el videózni a helyszínt. A Kreml szerint a drónokat az orosz légvédelem hatástalanította, ennek viszont ellentmond, hogy a két drón megegyező helyszínen robbant fel. A közlemény ráadásul meglehetősen későn, május 3-án délután érkezett.

A TASS Telegram-csatornája számolt be előszőr az esetről, ők helyi idő szerint 14:27-kor tették közzé a bejegyzést, majd a RIA Novoszti osztotta meg ugyanezt a hírt. 2 óra 35 perckor a Kreml honlapján is olvasható volt a hír, de ezt megelőzően gyakorlatilag semmit sem lehetett hallani a támadásról.

Egyelőre nem lehet tudni viszont, hogy milyen drónokkal hajtották végre a támadást, mivel az ukránok továbbra is tagadják, hogy részük lett volna az esetben. A Meduza szerint, amely egyáltalán nem vádolható Putyinpártisággal, Oroszországban be van tiltva az újság – az elkövetők Oroszországban tevékenykedő ukránok lehetnek.

A lap elemzéséből kiderül, hogy kétféleképpen hajthatták végre a támadást.

Az egyik a modernizált szovjet Strizh drón alkalmazásával, amely ukrán területről indítva elérheti Moszkvát. Ez a drón képes nagy távokat, nagyon gyorsan és alacsonyan repülve megtenni, ami megnehezíti a légvédelem számára az észlelést (a légvédelem az alacsonyan repülő célpontokat nehezebben fedezi fel, az oroszok is ezt használják ki az elmúlt időszakban Ukrajnában).

20220814haboru ukran valsag 2022 ukrajna6
Az ukránok gyakran vetnek be drónokat Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Wolfgang Schwan

A videókból következtetve viszont a Kreml elleni támadásban egy sokkal lassabb, más típusú drónt használtak. A Meduza két videót hasonlított össze, ebből következtettek arra, hogy a drón 108-126 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedett. Ilyen drónokat az ukránok országon belül is gyártanak, az UJ-22-őt 2021-ben mutatták be. Ez képes akár 800 kilométert is repülni.

A lap kiemeli, hogy az ukrán határ és a Kreml között mindössze 500 kilométer van.

Ezeknek a drónoknak a nagy hátránya viszont, hogy a radarok könnyen észlelik őket, valamint a motorjuk is rendkívül hangos. Ez egyébként az iráni drónok egyik nagy hátránya is. Ahhoz, hogy így se észlelje a légvédelem a drónt, azoknak rendkívül alacsonyan kell repülniük. Ehhez nagyon kifinomult technológiára van szükség, például egy olyan szoftverre, amely az útvonal mentén a terepet is képes feltérképezni, hogy a drón ne csapódjon például épületnek vagy hegynek.

Ehhez viszont GPS adatokat kell kapnia az út során, még ha nem is folyamatosan. Az oroszok ennek megelőzésére számtalan olyan eszközt használnak, amelyek blokkolják vagy kicserélik az ilyen jeleket. A kiszivárgott amerikai dokumentumokból is az derül ki, hogy az oroszok ezzel a technológiával képesek elérni, hogy az ukrán rakéták ne csapódjanak a célpontba.

Ezek a rendszerek azonban nem mindig ugyanazon a helyszínen vannak Moszkvában,

ráadásul a lakosságot is értesíteni szokták arról, hogy mely területeken működik, hiszen amikor aktív, a lakosság sem tudja használni a GPS készülékeit, például a navigációhoz. Az ukránok ezt használhatták ki egy olyan időpont kiválasztásához, amikor a rendszer nem üzemel a Kreml területén.

20220301russian armed forces az oroszorszagi19
Az orosz légvédelem nehezen észlelhette a drónokat Forrás: Sputnik via AFP/Pavel Lisitsyn

Egy másik lehetséges forgatókönyv, hogy a drónt nem Ukrajnából, hanem már Moszkvából indították. Ebben az esetben egy sokkal egyszerűbb drón is elég lehetett a bevetéshez, hiszen csak néhány kilométert kellett megtenni. A videós bizonyítékok viszont ez ellen a forgatókönyv ellen szólnak, mivel meglehetősen nagyméretű drónokról van szó, amelyeket feltűnés nélkül igen nehéz lett volna Moszkva belvárosában útnak indítani.

Egy másik fontos kérdés, hogy valójában mennyire volt veszélyben Vlagyimir Putyin orosz elnök a támadás idején. Az elnöki rezidencia a Szenátusi Palotában található, de Putyinnak saját lakása is van a Kremlben, ahol sajtóértesülések szerint meglehetősen sok időt töltött a háború kirobbanása óta, sokszor ott is alszik. Az elnöki hivatalhoz közeli források viszont hamisnak nevezték ezeket az információkat. Szerintük Putyin csak néha tartózkodik a Kremlben, és akkor is napközben. Putyin legtöbb esetben dolgozni is a Szocsiban található rezidenciájában szokott.

Forrás:Origo

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához