• A 18 év felettieket listáznák, és megvizsgálnák alkalmasságukat.
• Majd sorsolással döntenék el az önkéntes szolgálatot, bevezetve a kötelező szolgálatot is – a CDU szerint.
• Az SPD-s védelmi miniszter ragaszkodik hozzá, hogy 2027-től általános sorozás lépjen életbe.

Pistorius minden fiatal férfit szeretne megvizsgálni – mert védelmi helyzetben a kötelező katonai szolgálat automatikusan újra életbe lép – írja az Apollo a BILD-re hivatkozva.

Boris Pistorius továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden fiatal férfit kötelezően megvizsgáljanak – mert védelmi helyzetben a kötelező katonai szolgálat automatikusan újra életbe lépne. Pistorius szerint a fiatal generációban megvan ehhez a hajlandóság.

Míg a CDU továbbra is a részleges sorozásra és az azt követő katonai szolgálatra támaszkodik, Boris Pistorius védelmi miniszter ragaszkodik álláspontjához: az eredeti megállapodásnak megfelelően 2027 közepétől minden 18 éves fiatalt sorozni kell.

A Bild am Sonntagnak adott interjújában az SPD-politikus ismét hangsúlyozta ezt a követelést, és most már a vészhelyzetre is hivatkozott. 

„Igen, szükségünk van egy kötelező, országos katonai szolgálatra alkalmasnak nyilvánításra a férfiak számára. Ha az a védelmi helyzet, amelyet mindenképpen el akarunk kerülni, mégis bekövetkezne, az alkotmány szerint a kötelező katonai szolgálat azonnal újra életbe lép. Akkor tudnunk kell, ki áll készen a bevetésre, és ki nem” – magyarázta a védelmi miniszter.

Az elmúlt hónapokban Pistorius és Friedrich Merz folyamatosan hivatkoztak a koalíciós szerződésben kikötött önkéntes katonai szolgálatra, amelyre az SPD politikusa továbbra is támaszkodik.

Miután az első törvénytervezet augusztusban átment a kabinetben, a retorika élesebbé vált, végül Merz kancellár még azt is sejtette, hogy már nem hisz az önkéntes megoldásban. Általánosságban a CDU-ban olyan nagy ellenállás mutatkozott az önkéntesség ellen – melyen nagyrészt a kötelező katonai szolgálat újrabevezetésének kvetelését értik–, hogy a Bundestagban Pistorius törvényéről tervezett tanácskozásokat lemondták.

A médiában megjelent hírek szerint az CDU és az SPD ezután sorsolásos eljárásban állapodott meg. A modell a dán rendszert vette alapul.

Eszerint minden 18 éves férfinak ki kell töltenie egy kérdőívet. Aki önként jelentkezik, azt behívják az alkalmassági vizsgálatra. Ha az önkéntesek száma nem elegendő, további férfiakat sorsolnak ki és szintén megvizsgálnak.

A tényleges szolgálat azonban a sorsolás után is elsőnek önkéntes marad – de bevezetik a hat hónapos kötelező szolgálat lehetőségét is.

Pistorius azonban ellenzi ezt a módszert, helyette amellett érvel, hogy mindenkit vizsgáljanak meg, mert ez is üzenetértékű: „Ha újra minden évjáratú férfit megvizsgálunk, és összegyűjtjük az összes szolgálatra alkalmas személy adatait, akkor ezt Oroszországban is észreveszik. Más szavakkal: ez is elrettentő hatású!”

Vagyis továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy 2027 júliusától kezdve minden fiatal férfit megvizsgáljanak. Érveit a legújabb közvélemény-kutatások is alátámasztják: a Forsa közvélemény-kutató intézet szerint nemcsak a németek többsége támogatja az új kötelező katonai szolgálatot, hanem az Insa szerint a németek 60 százaléka is helytelennek tartja az CDU sorsolásos eljárását. 

A Bundeswehr jelenleg körülbelül 183 000 aktív katonát foglalkoztat. A NATO szerint a haderő képességeinek fenntartásához a következő tíz évben 80 000 új katonára lenne szükség. Németország maga 2031-ig körülbelül 20 000 fővel kívánja növelni a létszámot, és mindenekelőtt megbízható önkéntes kontingenst kíván felállítani.

Pistorius katonai szolgálati törvényében évi 40 000 főről van szó. Ha ezek a célok nem teljesülnek, akkor részleges kötelező szolgálatot lehetne bevezetni.

A kötelező katonai szolgálat és a polgári szolgálat 2011 óta szünetel, de továbbra is szerepel az Alaptörvény 12a. cikkében. Ez újra hatályba lép, ha feszültség vagy védelmi helyzet áll elő.

Ezt megelőzően azonban a kötelező katonai szolgálatot a Bundestag többsége újra életbe léptetheti, legalábbis a férfiak esetében. A nők is rendszeresen részt vesznek a vitában, de ehhez az Alkotmány módosítására lenne szükség, amelyhez a Bundestag kétharmados többsége szükséges. Pistorius mindenesetre úgy véli, hogy „nagyon sok” fiatal hajlandó „megvédeni ezt az életformát Németországban. Fontos számomra, hogy ne csak egyszerűen terheket rójunk a fiatal generációnkra, hanem komolyan vegyük az összes kérdésüket” – nyilatkozta a védelmi miniszter a Bild am Sonntagnak.

„Nyugati társadalmunk közel 30 éve abban a tudatban él, hogy nincs külső katonai fenyegetés. Mintha a külső biztonság magától értetődő lenne.” Ez az ukrajnai háborúval megváltozott.

„Mindenkinek fel kell tennie magának a kérdést, hogy mit tehet az ország biztonságáért. Ez nem feltétlenül csak a Bundeswehrben lehetséges.”