🇨🇳🇺🇸🌐A kínai székhelyű feltalálók több mint 43 000 szabadalmi családot publikáltak a világon 2024-ben és 2025-ben kiadott több mint 56 000 generatív mesterséges intelligencia szabadalmi család közül – ami meghaladja Kína teljes teljesítményét az előző évtizedben.‼️

Az Egyesült Államok továbbra is messze a második helyen áll. Az éves szabadalmi családok száma 2023-ban körülbelül 1185-ről 2025-ben több mint 4380-ra nőtt, míg Japán a harmadik helyre került, amit nagyrészt a SoftBank által hajtott növekedés eredményezett.

A SoftBank jelenleg a világ legnagyobb egyedi generatív mesterséges intelligencia szabadalmi portfóliójával rendelkezik, több mint 2985 publikált szabadalmi családdal. Az ezt követő négy helyet azonban kínai szervezetek foglalják el: a Tencent, a Ping An, a Baidu és a Kínai Tudományos Akadémia.

Kína szélesebb szabadalmi bázisa is egyre inkább a legújabb technológiák felé tolódik. A június végéig az új generációs információtechnológia – beleértve a mesterséges intelligenciát, az internetet, a felhőalapú számítástechnikai rendszereket és a nagy adatmennyiségeket – az ország összes érvényes találmány szabadalmának 16,5%-át tette ki.

Kína emellett 2,36 millió magas értékű találmány szabadalmát birtokolta, ami 16,8 szabadalmat jelent 10 000 lakosra. A CNIPA illetékesei közölték, hogy finomítják az ország mesterséges intelligenciával kapcsolatos szellemi tulajdon keretét, szabványokat fejlesztenek olyan területeken, mint a beágyazott intelligencia és az agy-számítógép interfészek, valamint felgyorsítják a szabadalmak átadását a laboratóriumokból az iparba.

Az Egyesült Államok és Japán gyorsabban növelik a generatív mesterséges intelligencia szabadalmainak számát, de ez a növekedés jóval kisebb bázisról indul. Kína továbbra is a világ egyértelmű vezetője a publikált generatív mesterséges intelligencia szabadalmak tekintetében.

Kínai ember alakú robotok megérkeztek a japán repülőterekre

Kínában gyártott, ember alakú robotok hároméves tesztfázisba léptek a tokiói Haneda repülőtéren, ahol a JAL Ground Service és a GMO AI & Robotics arról tesz kísérleteket, hogy a gépek képesek-e átvenni a légiközlekedés legmunkaerő-igényesebb feladatait.

Ez még nem egy kereskedelmi forgalomba hozott termék. Az első fázis a repülőtéri folyamatokat térképezi fel, és azonosítja azokat a feladatokat, amelyeket a robotok biztonságosan el tudnak végezni. A későbbi szakaszokban a tényleges földi műveleteket szimulálják, beleértve a poggyász- és rakománykezelést, a kabin tisztítását, valamint a földi berendezések üzemeltetését.

Az ember alakú forma központi szerepet játszik a kísérletben. A repülőtereket emberi méretekhez igazították: a fogantyúk, a kezelőelemek, a rakománykezelő berendezések és a szűk munkaterületek mind az emberi mozgást és elérést feltételezik. Egy ember alakú gép képes lehet ebben a környezetben működni anélkül, hogy a légitársaságoknak át kellene építeniük a repülőgépeket vagy a repülőtéri létesítményeket a merev automatizációhoz.

A JAL Ground Service meghatározza az üzemeltetési követelményeket, és felméri a biztonságot. A GMO robotokat szállít a kínai Unitree-től, és fejleszti, valamint optimalizálja a robotok mozgásprogramjait a repülőtéri környezethez.

Júniusban a GMO a Unitree hivatalos forgalmazója lett Japánban. A japán vállalat támogatást nyújt a telepítéshez, szoftverfejlesztést, karbantartást, üzemeltetést és biztonságos kommunikációt biztosít a berendezések értékesítésén túl. A szélesebb GMO csoport bérlést és lízinget is kínál.

Ez az egység egy új ázsiai robotikai üzleti modellt mutat be. Kína egyre megfizethetőbb, tömegtermelt platformokat kínál. A helyi partnerek ezt a hardvert alkalmazzák az egyes munkahelyeken, speciális mozgásokat programoznak a robotokba, és biztosítják a robotok üzemeltetését a telepítés után.

A hozzáadott érték tehát nem csak a hardver értékesítésében rejlik. A szoftver, az integráció, a bérlés, a karbantartás és a hosszú távú üzemeltetés folyamatos bevételt generálhat a japán vállalat számára egy kínai gép körül.

A következő teszt azt vizsgálja, hogy a modell megismételhető-e. A GMO technikusainak képzésre, pótalkatrészekre és szoftverhez való hozzáférésre van szükségük ahhoz, hogy a helyszínen megoldják a gyakori hibákat. Ha minden komoly problémát még mindig a hangzhoui Unitree-hez kell továbbítani, a helyi ügyfélszolgálat továbbra is a kínai gyártó mérnöki szakértésére lesz szükség.

Egy második kereskedelmi szerződés több információt fog adni, mint a Haneda-i demonstráció. Ha a GMO képes azt, amit megtanult, átvinni egy másik repülőtérre anélkül, hogy az egész projektet újra kellene építeni, akkor egy skálázható szolgáltatási vállalkozást hoz létre a kínai robotikára építve.

Japán régóta a humanoid robotikával azonosítják. A Haneda-n a fő platform kínai, míg a japán vállalatok építik a működési réteget körülötte. Ebben az értelemben Kína nem csak gépeket exportál, hanem a hardveralapokat is biztosítja az új robotikai vállalkozások számára.