Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki az értékekért, átláthatóságért és a jogállamiságért felelős biztos, hivatalba lépése óta számtalanszor támadta Magyarországot. Bár egy rövid ideig úgy tűnt, hogy a cseh biztos józan hang lehet a brüsszeli bizottságban, hamar kiderült, hogy ő is a brüsszeli, globális elit érdekeit képviseli, ami nem is meglepő, tekintve, hogy milyen kapcsolat fűzi Soros Györgyhöz. Bemutatjuk Magyarország brüsszeli ellenségeit – Guy Verhofstadt és Frans Timmermans után Vera Juourovát.

Hivatalba lépése után néhány héttel azonnal támadni kezdte Magyarországot Vera Jourová, a bizottság cseh alelnöke, az értékekért, átláthatóságért és a jogállamiságért felelős biztos. A 2019-ben felálló új bizottságban Jourová hamar behódolt a brüsszeli elvárásoknak. Még 2020-ban, a koronavírus-járvány idején eleinte védelmébe vette a járvány elleni hatékony védekezést szolgáló koronavírus-törvényt, de véleményét néhány nap alatt megváltoztatva támadni kezdte Magyarországot.

A kormány részéről akkor elsőként Varga Judit reagált Jourová nyilatkozatára, azt írva, hogy “ismét kibújt a szög a zsákból”.

Pár hétig úgy tűnt, hogy Vera Jourová az Európai Bizottságtól elvárható függetlenséggel foglalkozik a magyar jogszabályokkal. Ez a liberális fősodorban pár pillanatra okozott is némi bénultságot.

Ezek után Jourová a magyar sajtószabadságért aggódott, és a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közelálló Der Spiegelnek többek között azt állította, hogy „a magyar médiában már nemigen lehet találkozni a hatalommal szemben kritikus anyagokkal” (ami elképesztő hazugság), és arról is beszélt, hogy Magyarországon eltűnőben van a demokrácia.

Nyilatkozatai mellett

Vera Jourová rendre az uniós pénzek megvonásával fenyegette és beteg demokráciának nevezte Magyarországot.

Emiatt 2020 szeptemberében levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Orbán Viktor miniszterelnök, melyben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat az Európai Bizottság alelnökével, Vera Jourovával.

Orbán Viktor kifejtette:

Vera Jourová bizottsági alelnök Magyarországot sértő szavai miatt kénytelen vagyok elnök asszonyhoz fordulni. A bizottság alelnöke Magyarországot nyilvánosan beteg demokráciának nevezte, és azzal sértegette az Európai Unió magyar polgárait, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak.

E kijelentések nemcsak a demokratikusan megválasztott magyar kormány elleni – lassan már szokásosnak tekinthető – támadást jelentenek, de sértőek Magyarországra és a magyar emberekre. Az előbbi helytelen, az utóbbi elfogadhatatlan” – írta a kormányfő.

Hamar kiderült, miért támadja Jourová Magyarországot

Ahogy arról annak idején az Origo is beszámolt, Vera Jourovának már a háttere is meglehetősen homályos és ellentmondásos.

2014 októberétől a Jean-Claude Juncker-féle bizottságban igazságügyért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztos volt, és míg ezt a tisztséget töltötte be, 2019-ig

Jourová és csapata legalább 18 hivatalos találkozón vett részt a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal (Open Society Foundation), vagy más, az amerikai milliárdoshoz köthető álcivil szervezetekkel.

2016 áprilisában a biztos Monika Ladmanova melegjogi aktivistával, a prágai Soros-alapítvány munkatársával konferenciázgatott a migrációról, a Soros által pénzelt Amnesty International European Association rendezvényén. 2018 októberében pedig szintén Monika Ladmanovával, illetve a szintén az amerikai milliárdoshoz köthető Daniel Braunnal találkozott a Soros támogatta Avaaz Foundation eseményén. Az Avaaz a világ egyik legprofibban működő radikális baloldali aktivistaközössége.

2017-ben Jourová a saját Twitter-oldalán ráadásul egy olyan fényképet osztott meg, amelyen ő látható Soros Györggyel és a legkisebb fiával, Alex Sorossal.

A bejegyzés szövege eléggé egyértelművé teszi, hogy miről lehetett szó a találkán: mindennél egyértelműbbé teszi, Jourová kinek a vízióját szeretné végrehajtani Európában.

„Megbeszéltük az alapjogok helyzetét Európában Sorossal. Az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében”

– írta bejegyzésében.

Korrupció gyanújával tartóztatták le

Vera Jourovát néhány évvel ezelőtt egyébként korrupció gyanújával letartóztatták a prágai repülőtéren. Az Európai Bizottság alelnöke megszenvedte az előzetes letartóztatást: elvesztette a családját és a munkáját.

Jourová végül 300 000 euróra perelte a cseh államot. De saját rossz tapasztalatai sem tartották vissza az uniós “alapszerződés értékeinek őrzőjét” attól, hogy bírósági ítéletek nélkül hirdessen ítéletet Magyarországról, a magyar emberek demokratikus választási lehetőségeiről, vagy a magyar miniszterelnökről, számolt be róla korábban a V4NA hírügynökség.

Mint írták, az Európai Bizottság alelnöke korábban még annak volt a híve, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Főleg akkor, amikor 2006-ban Prágában letartóztatták, mert a vád szerint a cseh kormány regionális fejlesztésért felelős helyettes államtitkáraként 2 millió cseh korona (mintegy 70 000 euró) kenőpénzt fogadott el a Budisov kastélyának felújítására szánt uniós támogatásból. Mivel az ügyészség egy titkos hangfelvételen kívül nem talált elegendő bizonyítékot Vera Jourová ellen, a jogászból lett politikus beperelte a cseh államot (a hangfelvételen a korrupciós ügy egyik főszereplője azt mondta egy építésznek, hogy “Vera” kap kétmillió koronát). Eredetileg 8,5 millió cseh koronára (kb. 300 ezer euró) tartott igényt a fogva tartása idején kiesett bevételeire hivatkozva, amiből végül 3,5 millió koronát (120 ezer euró) megkapott.

Jourová 33 napot töltött előzetes letartóztatásban,

majd a cseh ügyészség 2008 nyarán felmentette arra hivatkozva, hogy nem találtak elegendő bizonyítékot ellene. Jourová megszenvedte az előzetes letartóztatást. Bár nem nyert egyértelmű bizonyítást bűnössége, férje elhagyta. Jól tudja tehát, milyen könnyen tönkremehet egy ember élete a vádaskodások miatt. 

Az EB alelnökeként, vagyis „az uniós alapszerződés értékeinek őrzőjeként” mégsem tartotta vissza semmi attól Jourovát, hogy ítéletet alkosson bírósági eljárás nélkül Magyarországról, a magyar emberek demokratikus lehetőségeiről, vagy a magyar miniszterelnökről, ahogy azt a Der Spiegel című német lapnak adott interjúban tette. Ahogy fentebb is említettük, Jourová Magyarországot nyilvánosan „beteg demokráciának” nevezte, és azzal sértegette az Európai Unió magyar polgárait, hogy „nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak.” E kijelentésekkel nemcsak a demokratikusan megválasztott magyar kormány ellen indított támadást, de megsértette a magyar embereket is.

A Momentum segített neki Magyarország támadásában

Háromnaponta beszélt Vera Jourovával Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője arról, hogy mi kerüljön a Magyarországról szóló jelentésbe. Ezt maga Donáth Anna mondta egy videókonferencián, amit momentumosokkal tartott. A felvételt korábban a Hír TV hozta nyilvánosságra. 

Vera Jourovával háromnaponta beszéltem telefonon. Informálisan

– mondta momentumosoknak Donáth Anna, aki arról is beszélt, hogy az általa “új Sargentininek” nevezett Gwendoline Delbos-Corfielddel is rendszeresen beszélt Magyarországról.

Ő az, aki továbbviszi a magyar ügyet

– mutatta be a francia képviselőt a momentumosoknak. Ez azóta be is bizonyosodott, Sargentinihez hasonlóan Delbos-Corfield is hazug jelentést nyújtott be az EP-nek, amelyet persze a szélsőbaloldal vezetésével megszavaztak.

Donáth azzal próbálta érzékeltetni munkája “nehézségét”, hogy ezek a politikusok (és Ursula von der Leyen) nem akarták elítélni Magyarországot.

… nem hajlandóak ennél tovább menni, és akár politikailag elítélő nyilatkozatokat tenni. Ezért tudja a magyar (…) kiforgatni akár Von der Leyen, akár Vera Jourovának a szavait sok esetben. De rengeteg informális telefonhívás, beszélgetés történt – nemcsak velük, hanem az új Sargentinivel is, Gwendoline Delbosszal, francia képviselő a zöldektől, ő viszi tovább a magyar kérdést… és hát azt kell, hogy mondjam, hogy 90 százalékban sikeres volt az én munkám

– mondta Donáth Anna, ezzel elismerve, hogy a magyar baloldal is közrejátszott abban, hogy elítélő nyilatkozatok és jelentések szülessenek Brüsszelben Magyarországról. 

Forrás:Origo