2024.december 30.
Dávid, Hunor, Libériusz
Hírek 🔊

Már egy poszt-amerikai NATO-ra tervez a háttérhatalom Trump megválasztása esetén! – Foreign Affairs elemzése magyarul

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Európának fel kell készülnie egy második Trump-időszakra – Erről írt átfogó elemzést a háttérhatalom szócsövének tartott Foreign Affairs portál

Tervezni kell egy poszt-amerikai NATO-ra! Európának fel kell készülnie egy második Trump-időszakra!

Európa hamarosan szorult helyzetbe kerülhet. A kontinens legfontosabb partnerét, az Egyesült Államokat 2025 januárjának végére Donald Trump korábbi elnök vezetheti, aki azt mondta, hogy arra bátorítja Oroszországot, hogy „azt tegyen, amit csak akar” azokkal az európai országokkal, amelyek nem azt teszik, amit ő akar: nem költenek többet a védelemre. – kezdi a Foreign Affairs portál.

Az előző Trump-kormányzat is már feszítette a transzatlanti kapcsolatokat és a következő elnökség szinte biztosan rosszabb lenne. Az első ciklusában a kabinetjét személyzettel ellátó hagyományos atlantista republikánusok befolyásától megszabadulva egy második ciklusban hivatalba lépő Trumpnak kevesebb akadálya lenne, mielőtt beváltja fenyegetéseit.

Erről írt átfogó elemzést a háttérhatalom szócsövének tartott Foreign Affairs portál. Mivel érdemes odafigyelni, ők hogyan tervezik a jövőt és állnak bizonyos kérdésekhez.

Az amerikai választások még messze nem dőltek el, de a Trump győzelme által előidézett változások nagyságrendje túl nagy ahhoz, hogy Európa tétlenül nézze, hogy a korábbi elnök veszít az urnáknál.

🔴 Trump arra figyelmeztetett, hogy azonnal leállítaná a Kijevnek nyújtott összes amerikai segélyt és a háború gyors befejezését követelné, ami valószínűleg azt igényelné, hogy Ukrajna átengedje területének jelentős részét Oroszországnak.

És ez még csak a kezdet lehet.


Trump már régóta megkérdőjelezi a NATO értékét, így nem elképzelhetetlen, hogy visszavonná az Egyesült Államok elkötelezettségét Európa védelmében.

Életbe léptethetné Sumantra Maitra elemző széles körben terjesztett „szunnyadó NATO” javaslatát, amelyben az amerikai hadsereg végső esetben logisztikai támogatást nyújtana, de minden más NATO védelmi felelősséget Európára hagyna, vagy Charles de Gaulle francia elnök nyomdokaiba léphetne, aki 1966-ban kivonta Franciaországot a NATO katonai parancsnokságából (de magából a szövetségből nem).

Azok a biztosítékok, amelyek szerint Washington nem fog teljesen eltűnni Európából, nem teszik kevésbé veszélyessé a Trump pályáján lévő javaslatokat.

A NATO-t a tagok bizalma és elszántsága tartja össze; a szövetségbe vetett hitüket halálosan aláásná, ha Trump akár csak egy hiányos, NATO-ból való amerikai kivonulást is erőltetne.

Nincs ok arra, hogy Trump ne cselekedjen gyorsan.

⛔ Főparancsnokként megfogadhatná, hogy soha nem rendeli el, hogy amerikai csapatok menjenek Európáért harcolni és lépéseket tehetne az Egyesült Államok kivonására a NATO katonai parancsnokságából.


Európa ennek következtében olyan mértékű biztonsági válsággal kényszerülne szembenézni, amilyennel a második világháború óta nem szembesült.

Az Egyesült Államok katonai vezetése és képességei nélkül az európai fővárosok gyorsan egymás ellen fordulhatnának Ukrajna miatt.

A közép- és kelet-európai országok például megduplázhatják az erős Ukrajna fennmaradása melletti elkötelezettségüket, attól tartva, hogy egy orosz győzelem lehetőséget adna Moszkvának arra, hogy újjáépítse önmagát, újra-fegyverkezzen, majd egy engedelmes Fehéroroszország és Ukrajna segítségével új fenyegetéseket intézzen a határon túlra.

❌ Eközben számos nyugat-európai ország úgy dönthet, hogy az Egyesült Államok kiesésével a legjobb megoldás az lenne, ha Ukrajnát arra kényszerítenék, hogy széles körű engedményeket tegyen Oroszországnak. Az európai biztonsági szövetség összeomolhat az ilyen összeegyeztethetetlen nézetek súlya alatt.

❗ A legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében az európai országoknak és intézményeknek már most el kell kezdeniük a tervezést.

  • Fel kell készülniük egy olyan Trump-elnökségre, amely az Egyesült Államok Európából való kivonulását eredményezheti, ami odáig fajulhat, hogy a kontinens védtelen marad, kivéve az amerikai haditengerészeti és légi erőket, amelyeket könnyen átcsoportosíthatnak máshová.

Egy ilyen eshetőség veszélyeivel szembenézve a kontinens vezetőinek számos nehéz kérdéssel kell majd megküzdeniük.

A legsürgetőbb kérdések három kategóriába sorolhatók:

  • hogyan strukturáljuk az európai biztonságot,
  • ki vezesse az erőfeszítéseket,
  • és milyen képességeket kell Európának megszereznie.

Ebből kiindulva Európa megkezdheti a felkészülést a kontinens messze legerősebb védelmezőjének esetleges elvesztésére.

SZERKEZETI VÁLTOZÁS

Az Amerika utáni biztonsági struktúra kérdésére talán a legkönnyebb válaszolni.

Ha az Egyesült Államok valóban kivonulna Európából, az európai országok számos olyan intézmény valamelyikén keresztül tarthatnák fenn biztonsági szövetségeiket, amelyeket Washington hátrahagyna.

Ha eltekintünk Kanada lehetséges bonyodalmas helyzetétől – amely, ha az Egyesült Államok kivonulása után is a NATO-ban maradna, a szövetségnek kötelessége lenne megvédeni -, a legegyszerűbb és legjobb megoldás az lenne, ha Európa venné át az Észak-atlanti Tanács (NAC), a NATO-n belüli döntéshozó hatóság irányítását.

Az NAC-nak gyorsan rendeznie kellene sorait az Egyesült Államok kilépése után – nyilvánvaló okokból, ez a testület maga nem tervezhet addig az Egyesült Államok kilépésére, amíg annak az Egyesült Államok még mindig tagja -, de előnye, hogy minden európai NATO-ország ismeri azt és van egy jól működő titkársága.

Tagjai közé tartozik Norvégia és az Egyesült Királyság is, amelyek jelentős, nem uniós biztonsági hatalmak.

🔴 Mindkettő határozottan támogatja Ukrajnát és létfontosságú szereplői lennének egy jövőbeli, Oroszország elleni háborúnak.

A brit légi és tengeri erők különösen a NATO északnyugati szárnyának nagy részét védik. A jövőben Európának szüksége lesz ezekre a kapacitásokra, valamint London nukleáris elrettentő erejére. A NAC-on keresztül történő együttműködés lehet a lehető legjobb módja e kapcsolat megszilárdításának.

🔶 Ha az európai országok átvennék a NAC-ot, akkor a kontinensen szétszórtan található NATO-létesítményeket, például a NATO Védelmi Főiskolát is újrahasznosíthatnák.

Az új NAC más európai intézmények támogatását is igénybe vehetné.

Az EU például segíthetne koordinálni a nemzeti jogszabály-módosításokat és az egész blokkra kiterjedő pénzügyi tervezést, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az európai társadalmak felkészüljenek egy esetleges konfliktusra.

Finnország és Svédország, a NATO-ba nemrégiben belépett országok nagyban tudnának hozzájárulni ehhez az erőfeszítéshez.

  • A semlegesség évtizedei arra késztették őket, hogy háborús mozgósítási terveket dolgozzanak ki és ellenálló gazdaságokat és államberendezkedést építsenek ki, míg a legtöbb szomszédjuk a NATO-tagságra támaszkodott, hogy fedezze biztonsági problémáikat.

És bár a NATO-tagok számára továbbra is a NAC maradna az elsődleges döntéshozó testület, az Európai Politikai Közösség, amelyet Oroszország 2022-es inváziója után hoztak létre és amelynek tagjai között számos nem NATO-tag ország is van, fontos szerepet játszana a régió egészét érintő biztonsági kérdések megvitatásának fórumaként.

KI VEZETI EURÓPÁT?

Az európai országok az elmúlt mintegy 75 évben lényegében kiszervezték a geopolitikai vezetést az Egyesült Államoknak.

Annak eldöntése, hogy ki vehetné át Washington helyét egy európai biztonsági struktúrában, ezért kihívást jelent. Egyetlen európai országnak sincs tapasztalata ebben a feladatban, és nincs olyan természetes vezető, akihez a többiek közeledhetnének.

Németország tűnik valószínű jelöltnek, mivel Európa legnagyobb gazdaságával és népességével rendelkezik.


A politikai határozatlanságtól megnyomorított Berlin azonban eddig nem tudott vezető szerepet vállalni az ukrajnai háborúban.

Miután a 2022-es invázió előtt Oroszországhoz simult, majd az Egyesült Államokhoz csatlakozva korlátozta az Ukrajnának nyújtott támogatást, Németország elvesztette sok közép- és kelet-európai ország bizalmát, amelyek attól tartanak, hogy egy új frontvonalba kerülnek.

Olaf Scholz kormánya gyakran küld vegyes üzeneteket:

  • a kancellár saját Szociáldemokrata Pártja az egyik politikát támogatja, koalíciós partnere, a Zöldek pedig egy másikat. További aggodalomra adnak okot a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért és a szélsőbaloldali Ok és Igazságosság pártok nyíltan oroszbarát álláspontjai, amelyek mindketten jól szerepeltek a múlt hétvégi tartományi választásokon.

Olaf Scholz elhagyhatja a Németországi Szociáldemokrata Párt vezetői posztját a helyi választásokon elszenvedett vereség után!

Franciaország jobb választás lehet.


Európa két nukleáris hatalmának egyikeként Franciaország szükségszerűen fontos és azonnali szerepet játszana az európai biztonságban, ha az Egyesült Államok kivonulna. A franciák hozzáértő hadsereggel rendelkeznek és Emmanuel Macron elnök az ukrajnai háború közepette is megpróbált vezető szerepet betölteni Európában azzal, hogy fokozottan felszólított Ukrajna erőteljesebb támogatására, és még azt is felvetette, hogy szükség esetén európai erőket is bevethetnének ott.

Macron ‘világháborús’ “koalíciót” épít, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába

Párizs azonban, akárcsak Berlin, komoly kötelezettségeket hordoz. Az invázió első hónapjaiban Macron valamilyen megállapodás megkötését támogatta Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és ma Franciaország egyre nagyobb hatalommal bíró szélsőjobb- és szélsőbaloldali politikusai, akárcsak Németországban, komolyan tárgyalnak az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkentéséről.

A frontországok nem tarthatják Franciaországot megbízhatóbbnak, mint Németországot, amikor Európa védelmének fenntartásáról van szó.


Nem elképzelhetetlen, hogy Trump visszavonná az Egyesült Államok elkötelezettségét Európa védelme mellett.


Az Egyesült Királyság, Európa másik nukleáris hatalma, számos pozitív tulajdonsággal bírna a vezető szerep betöltéséhez.

Az új brit kormány a következő öt évben is a helyén maradhat, így az ország politikailag stabilabb, mint sok más európai ország. London, mint Ukrajna következetes támogatója, Európa frontországaihoz igazodik.

🔴 Az Egyesült Királyságnak régóta fennálló védelmi kapcsolatai vannak a tíz balti, skandináv és más észak-európai országot tömörítő katonai csoportosulás, a Joint Expeditionary Force (közös expedíciós erők) társaival is.

  • Ha az ország az EU-ban maradt volna, a legerősebb igényt tarthatta volna Európa biztonsági vezetésére. A 2016-os kilépési döntése után azonban szinte lehetetlen elképzelni, hogy az uniós országok beleegyezzenek a brit stratégiai parancsnokságba.

Mivel a kontinens mindhárom biztonsági nehézsúlyú országát politikai gyengeségek hátráltatják, Európa megragadhatná a lehetőséget, hogy kevésbé hagyományos módon válasszon biztonsági vezető szerepet.

Lengyelország erős jelöltként tűnt fel.


Nagy ország, növekvő gazdasággal és már azelőtt komolyan vette a védelmet, hogy Oroszország teljes körűen megszállta volna Ukrajnát.

Az elmúlt néhány évben Varsó hajtotta végre a kontinens legjelentősebb haderőfejlesztését, növelve mind a GDP-jének a védelemre fordított hányadát, mind a Fehéroroszországgal és az orosz enklávéval, Kalinyingráddal határos területekre telepített erőket és a 2025-re kitűzött, a GDP 5 százalékát kitevő védelmi költségvetési célkitűzésével megelőzi a többi európai országot.

🔶 Lengyelországot már most is Közép- és Kelet-Európa vezető országának tekintik és olyan módon érti meg a frontországok Oroszországgal kapcsolatos aggodalmait, ahogyan egy nyugat-európai kormány sem.

⚔️ Tekintettel arra, hogy Lengyelországnak közös határa van Fehéroroszországgal, Ukrajnával és Oroszországgal, hadserege kritikus fontosságú lenne egy Oroszországgal vívott nagyobb háborúban.

  • Varsó ennek tudatában most jelentős forrásokat fordít hadserege és légiereje korszerűsítésére. Az ukrajnai háború előtt egy olyan szárazföldi központú hadsereg, mint Lengyelországé, nem számított volna alkalmasnak arra, hogy az európai erők élére álljon.

De a NATO hagyományos hangsúlya a légi és tengeri területekre nagyrészt az Egyesült Államok központi szerepének volt köszönhető, amely az Atlanti-óceánon való hatalom kivetítésében a nagy hatótávolságú légi és tengeri képességekre támaszkodott.

🔴 Washington nélkül a kép megváltozik. Ha Európa önmagát védi, akkor a taktikai légierővel támogatott szárazföldi ereje lesz a bástyája.

Így amint Lengyelország bővíti légierejét – jelenleg Európa egyik legnagyobb F-35-ös és F-16-os vadászrepülőgép-flottáját gyűjti össze -, az ország látványos biztonsági vezető szerephez jut.


Az európai NATO-ban az Egyesült Államok kilépése esetén az európai szövetségesek legfőbb parancsnoka lenne a kulcspozíció, amely a NATO összes katonai műveletét felügyeli, és amelyet mindig is egy amerikai töltött be.

  • Ha szükségessé válik, egy lengyel tisztet lehetne kiválasztani az európai NATO első szövetséges főparancsnokának.

❗ Ennek a választásnak politikai és stratégiai értelme lenne, hogy megmutassa mind a frontországoknak, mind Oroszországnak, hogy Európa komolyan gondolja keleti szárnyának védelmét.

Egy ilyen erős jelzésre nagy szükség van; Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelölt utódja, Mark Rutte legutóbb Hollandia miniszterelnöke volt, egy olyan országé, amely következetesen nem teljesítette a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó, a GDP két százalékát kitevő célkitűzését. Egy lengyel parancsnok kinevezése egy nyugat-európai civil vezető útját is egyengetné, biztosítva azt a politikai egyensúlyt, amely az európai egység szempontjából kulcsfontosságú lenne az amerikai utáni biztonsági tervezés korai szakaszában.

KAPACITÁSÉPÍTÉS


A vezetés mellett Európa számos alapvető védelmi képességet kiszervezett az Egyesült Államokba. Az európai kormányok korlátozott pénzeszközeiket gyakran néhány feltűnő és túlságosan drága felszerelés, például a brit Ajax szárazföldi jármű építésére fordították. Az európai országonkénti fegyvergyártás is rendkívül gazdaságtalan.

  • A főbb fegyverrendszerek tíz fő kategóriáját – például a vadászgépeket vagy a rombolókat – tekintve az Egyesült Államok 33 féle rendszert tart fenn. Európa 174-et tart fenn.

Ez korlátozta az európai hadseregek interoperabilitását és logisztikai rémálmot okozott. Eközben a kontinens elhanyagolta azoknak az alapvető képességeknek a fejlesztését, amelyekre az Egyesült Államok leépülése esetén szüksége lenne.

🚨 Ezek közül talán a legszembetűnőbb az európai államok közötti hírszerzési megosztási rendszer. Európa évtizedek óta az Öt Szemre – az Ausztráliát, Kanadát, Új-Zélandot, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat magában foglaló hírszerzési hálózatra – támaszkodik, hogy hírszerzési munkájának nagy részét elvégezze.

➖ E csoport minden tagja értékes hozzájárulást nyújt, de az adatgyűjtés nagy részét az Egyesült Államok végzi. Washington visszavonulása Európából tehát megzavarná az információáramlást.

Ha Európa elveszítené a hozzáférést az Egyesült Államok magas színvonalú, űrbe telepített hírszerző, megfigyelő és felderítő rendszereihez, mielőtt saját hírszerzési struktúrát tudna kiépíteni, az európai országoknak helyi forrásokra kellene támaszkodniuk az adatgyűjtés és elemzés terén.

➕ Bár az átállás nehéz lenne, Európa számára ez az átállás előnyökkel is járhat.


Hatalmas hírszerzési képességei ellenére az Egyesült Államok rossz munkát végzett az orosz hatalom megértésében, ami abban nyilvánul meg, hogy 2022. február 24. előtt durván túlbecsülte az orosz katonai képességeket.

Kiderült, hogy az adatok tömkelege nem mindig eredményez jó hírszerzési vagy rálátási képességeket. Az elmúlt néhány évben az Oroszországgal kapcsolatos legjobb hírszerzési munkák némelyike valójában kisebb, speciálisabb ismeretekkel rendelkező országoktól származik.

  • A balti államok és az északi államok például folyamatosan hasznos információkkal szolgáltak az orosz képességekről és szándékokról.
  • Ukrajna is hiteles munkát végzett az orosz erősségek és gyengeségek elemzésében, és Kijev hírszerzési kapacitása olyan műveleteket tett lehetővé, mint az orosz olajkitermelés elleni stratégiai légi hadjárat.

Az európai államok egyéni képességei ellenére azonban az európai NATO-tagok közötti hírszerzési információmegosztás gyors egyeztetése és felépítése kihívást jelent majd az amerikai vezetés hiányában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök az Európai Politikai Közösség találkozóján Woodstockban, az Egyesült Királyságban, 2024 júliusában.

A béke évtizedei és Európa butik-képességekre való összpontosítása miatt a kontinens fegyverarzenálja is elégtelen. ❌

Az ukrajnai háború bebizonyította, hogy a harci siker attól függ, hogy mindkét fél képes-e fenntartani a lőszergyártást és -ellátást a gyáraktól a lövészárokig. Legyen szó akár fegyverekről, repülőgépekről vagy hajókról, a felszerelés nem tart sokáig, ha egyszer elkezdődik a háború.

Oroszország és Ukrajna már többszörösen elvesztette a Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban tárolt harckocsik együttes számát. A lőszerek is gyorsan fogynak; az Ukrajnában látott mennyiségű tüzérségi tűz rövid időn belül kimerítette volna Európa 2022 februárja előtti készleteit. Kijev és Moszkva a háborúban nélkülözhetetlenné vált drónok gyártásáért is intenzív harcba keveredett, amelyek előállításához egyik fél sem rendelkezett jelentős kapacitással a konfliktus kezdetén.

❗ Európának fel kell ismernie, hogy a békeidőszaki felszerelési készletraktár feltöltése alapvető fontosságú lesz ahhoz, hogy egyesített hadseregeiknek legyen idejük mozgósítani, amikor egy konfliktus kitör.

⛔ Jelenleg az európai NATO mint háborús gazdaság nem működik. Az európai országok nem léptek olyan gyorsan, mint az Egyesült Államok, hogy kezeljék a gyártási kapacitáshiányt – ezt a problémát orvosolniuk kell ahhoz, hogy tervezni tudják az Ukrajnának nyújtott amerikai anyagi támogatás megszűnését vagy drasztikus csökkentését.

A termelés növelésén túlmenően egy európai biztonsági szervnek felelősséget kell vállalnia saját kutatásáért és fejlesztéséért – ez a feladat nagyrészt az Egyesült Államokra hárult.

Itt legalább Európa előnyben van. A NATO londoni székhelyű észak-atlanti védelmi innovációs gyorsítója, amely tavaly kezdte meg működését, elkezdte levonni az ukrajnai háború tanulságait, különösen a polgári szférából származó kettős felhasználású technológiák tekintetében.

✔ Ha elveszítenék az Egyesült Államokat, az európai országok át tudnák alakítani és ki tudnák terjeszteni ezt a modellt, hogy betöltsék a keletkező űrt.

Az egyes országok protekcionista késztetésének megelőzése érdekében, hogy a befektetéseket hazahozzák – ami megismételné az európai kis méretű, nemzeti fegyvergyártás hatékonyságának hiányosságait -, az Európai Politikai Közösségnek tárgyalásokat kellene folytatnia a közös kutatás és fejlesztés keretéről.

Logisztikai szempontból Európának szembe kellene néznie a telepíthetőséggel kapcsolatos kérdésekkel.

Az amerikai képességek nélkül az európai hadseregek nem tudnának semmiféle globális jelenlétet fenntartani; saját erőből nem rendelkeznek a harcoló egységek nagy távolságra történő légi telepítésének képességével. ❌

Ez a probléma még nem sürgős. Az ukrajnai háború lokalizált, és az európai országok a legtöbb fegyvert közúton vagy vasúton tudják szállítani. Európának azonban ki kell használnia ezt a lélegzetvételnyi időt arra, hogy az európai hadseregek kapacitásának integrálása mellett beruházzon azokon a területeken, ahol jelenleg nem rendelkezik elegendő erővel, mint például a szárazföldi erő és a taktikai légierő teljes spektrumának kiaknázása.


Amíg Oroszország fenntartja hatalmas nukleáris arzenálját, Európának meg kell védenie magát.


Végül pedig az európai NATO-nak esetleg szembe kell néznie az amerikai nukleáris elrettentő erő nélküli élettel.


Ez lehet a legnagyobb probléma, amellyel szembe kell néznie.

A Trump-párti politikai körökben napirenden lévő javaslatok némelyike azt sugallja, hogy az Egyesült Államok akkor is fenntartaná nukleáris ernyőjét Európa felett, ha hagyományos erői kivonulnának, de egy ilyen terv logikája a legjobb esetben is megkérdőjelezhető.

Egy olyan Egyesült Államok, amely kevés katonai jelenléttel rendelkezik a kontinensen – és amelynek kormánya meglehetősen jóindulatúan tekint Putyinra – nem tudná hitelesen figyelmeztetni (elrettenteni) Európa ellenségeit, hogy támadás esetén bevetné nukleáris fegyvereit. ❌

🔴 Ez nem azt jelenti, hogy Európának el kellene utasítania egy karcsúsított amerikai elrettentő erőt, ha a Trump-kormányzat felajánlaná azt. De ehhez egy hiteles európai nukleáris elrettentő erőt is ki kellene építenie, az Egyesült Államoktól függetlenül.


Rövid távon ez a feladat Franciaországra és az Egyesült Királyságra hárulna, amelyek mindketten kis nukleáris arzenállal rendelkeznek. Együttesen képesnek kell lenniük arra, hogy kellően meggyőző nukleáris fenyegetést jelentsenek Oroszországnak, hogy Moszkva ne kockáztassa meg, hogy atomfegyvereket vet be Ukrajna vagy más közép- vagy kelet-európai államok ellen.

A közvetlen kihívást a brit és a francia nukleáris arzenálok telepítésének és átalakításának összehangolása jelenti, annak biztosítása érdekében, hogy bármikor elegendő működőképes erőt tartsanak fenn ahhoz, hogy hiteles elrettentő erőt jelentsenek.

Ezenkívül Londonnak és Párizsnak meg kell kezdenie az elrettentő erejének kiterjesztését a kontinens többi részére.

Lehetővé tehetnék például, hogy más európai országok – különösen a frontvonalban lévő országok – némi befolyást gyakoroljanak a brit és a francia nukleáris parancsnokságra, ami segítene biztosítani ezeket az országokat arról, hogy jól és ténylegesen fedezve vannak.

🔥 Hosszú távon a nukleáris elrettentést teljesen európaivá kellene tenni.

Amellett, hogy az egész kontinenst be kellene vonni a parancsnoki struktúrába, Európának nukleáris hordozórendszert kellene létrehoznia.

🆗 Jelenleg az európai államok képesek arra, hogy saját maguk állítsanak elő nukleáris robbanófejeket.

❌ A robbanófejek célba juttatásának eszközeit azonban kiszervezték – az Egyesült Királyság ma az Egyesült Államokkal osztozik egy nukleáris rakétaflottán.

Ha Washington kivonulna, Európa nukleáris kapacitásának teljesen függetlenné kellene válnia. Amíg Oroszország fenntartja hatalmas nukleáris arzenálját, Európának meg kell védenie magát az orosz nukleáris zsarolástól.

ITT AZ IDŐ CSELEKEDNI

Az idő értékes árucikk a háborúban. És ma, amikor egy háború áll a küszöbön, és az Egyesült Államok azzal fenyeget, hogy az európai biztonságot az elmúlt évtizedek legveszélyesebb helyzetébe sodorja, a kontinens elvesztegeti azt.

Az európai országoknak már legalább egy évvel ezelőtt, amikor nyilvánvalóvá vált egy ilyen kimenetel nagy esélye, el kellett volna kezdeniük a tervezést a Trump-visszatérés lehetőségére, így több időt kaptak volna a felkészülésre.

❎ Ehelyett az európai kormányok homokba dugták a fejüket.

Ha Trumpot megválasztják, ennek a tagadásnak véget kell vetni. Az európai NATO-államok kénytelenek lesznek cselekedni, hogy biztosítsák a kontinenst és megvédjék az emberek szabadságát. Sokkal jobb, ha ezt a súlyos feladatot minél racionálisabban és előrelátóbban közelítik meg, mintha véletlenszerűen kapkodnának.

Mi a reakciód?
👍tetszik
4
👍tetszik
👎nem
6
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
1
😡dühítő
😂vicces
1
😂vicces
😮húha
7
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek