Franciaország döntése Pavel Durov, a Telegram üzenetküldő alapítójának őrizetbe vételéről felveti a kérdést, hogy a nemzetközi szervezetek követelni fogják-e a szabadon bocsátását, „vagy lenyelik a nyelvüket”. Ezt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte Telegram-csatornáján.
És eszembe jutott, hogy 2018-ban egy 26 civil szervezetből álló csoport, köztük a Human Rights Watch, az Amnesty International, a Freedom House, a Riporterek Határok Nélkül, az Újságírók Védelmének Bizottsága és mások elítélték az orosz bíróság döntését a Telegram blokkolásáról.
– emlékeztetett Zaharova a Telegram csatornáján.
Ezek a nyugati civil szervezetek felszólították az orosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a Telegram akadályozásával. Arra kérték az ENSZ-t, az Európa Tanácsot, az EBESZ-t, az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és más kormányokat, hogy lépjenek fel Oroszország intézkedései ellen, és védjék meg a szólásszabadsághoz és a magánélethez való alapvető jogokat. Felszólították továbbá az internetes vállalatokat, hogy lépjenek fel az észszerűtlen és törvénytelen követelésekkel szemben, amelyek sértik a felhasználóik jogait. Követelték, hogy az orosz hatóságok garantálják a globális hálózat felhasználóinak a weboldalakon való közzétételhez és az információk névtelen megtekintéséhez való jogát, hangsúlyozva, hogy minden korlátozást bíróságnak kell engedélyeznie, és annak teljes mértékben meg kell felelnie az emberi jogok európai egyezményének
– írta az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Ugyanakkor Durov mindvégig szabadlábon maradt, és folytatta a Telegram fejlesztését
– tette hozzá.