Kedden hallgatja meg a bíróság Miamiban Donald Trump korábbi republikánus elnököt az ellene pénteken felhozott 37 büntetőjogi vád kapcsán, amelyek többségében a kémkedési törvény megsértésével vádolják. A politikus mellett a republikánus elnökjelölti-aspiránsok is kiálltak, az igazságügy minisztériumot politikai elfogultsággal vádolva meg az ügy kapcsán. Noha Trump ellen már másodszor emelnek vádat, Joe Biden jelenlegi elnök minősített iratokkal kapcsolatos ügyében még mindig csak a vizsgálatok zajlanak.
Hiába a cél a 2024-es republikánus elnökjelöltség, a versengő riválisok félretéve kritikáikat Donald Trumppal szemben, támogatásukat fejezték a korábbi elnököt ért legújabb szövetségi vádakkal szemben.
„Évek óta tanúi vagyunk a törvények egyenlőtlen alkalmazásának politikai hovatartozástól függően” – írta Trump legnagyobb ellenfele, Ron DeSantis floridai kormányzó a Twitteren.
Aki egyúttal ígéretet tett az igazságügyi minisztérium (DOJ) elszámoltatására megválasztása esetén.
The weaponization of federal law enforcement represents a mortal threat to a free society.
— Ron DeSantis (@RonDeSantis) June 9, 2023
We have for years witnessed an uneven application of the law depending upon political affiliation.
Why so zealous in pursuing Trump yet so passive about Hillary or Hunter?
The DeSantis…
Mike Pence, Trump egykori alelnöke egy rádióműsorban beszélt az ügyről, amelyben ugyan aláhúzta, hogy senki sem állhat a törvények felett, ám mélységesen nyugtalanítónak nevezte az ügy előrehaladását és vádemelési kezdeményezését – hívta fel a figyelmet a Bloomberg, amerikai gazdasági portál.
Számos más republikánus elnökjelölt-aspiráns, mint Nikki Haley, Tim Scott, vagy Vivek Ramaswamy is kritizálta a DOJ-t, utóbbi még azt is kijelentette, hogy megválasztása esetén „azonnal megkegyelmezne” Trumpnak. A republikánusok azzal vádolták meg Joe Biden demokrata elnököt, hogy utasította az igazságügyi minisztériumot, hogy vegye célba politikai riválisát – az elnök visszautasította ezeket a vádakat.
Óvakodva a Trump bázis elidegenítésétől, elemzők szerint a jelöltek többsége célszerűbbnek ítélhette az igazságügyi minisztériumot (DOJ) támadni az ügyben, mintsem Trump felelősségét firtatni.
Újabb vádemelés Trump ellen
A DOJ most azzal vádolja Trumpot, hogy megtagadta és elrejtette minősített dokumentumok visszaadását, ezzel akadályozva az igazságszolgáltatást. Sőt, a vádirat szerint Trump állítólag utasította munkatársait, hogy a dokumentumokat rejtsék el a nyomozók és egy alkalommal saját ügyvédje elől is.
Az ügyben hónapok óta zajlott a vizsgálat, amint arról lapunk is beszámolt korábban, még tavaly tartott a szövetségi nyomozó iroda (FBI) házkutatást az egykori elnök floridai, mar-a-lagoi otthonában, ahol minősített iratokat foglaltak le. Az elnökökre vonatkozó törvény szerint, az ilyen dokumentumokat a levéltárba kellett volna eljuttatni megőrzésre. Trump részben azzal védekezett, hogy elnökként jogában ált a dokumentumok titkosságának a feloldása.
A DOJ pénteken 37 szövetségi bűntetőjogi vádpontban vádolta meg az egykori republikánus elnököt, amelyek többsége a kémkedési törvény megsértésére vonatkozik.
A dokumentumok többsége ugyanis külföldi országokról vagy amerikai katonai képességekről gyűjtött hírszerzési adatokkal foglalkozik, így a vádirat arra figyelmeztet, hogy nyilvánosságra hozataluk veszélyezteti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, a hadsereg biztonságát, a külföldi kapcsolatokat, valamint az emberi forrásokat és az érzékeny hírszerzési módszerek további életképességét.
„A DOJ nagyon agresszív stratégiát fog követni ebben az ügyben” – írta a Twitteren Brian Greer, az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) volt ügyvédje, akit a kémkedési törvény megsértésének 31 vádpontja lepett meg igazán.
A kémkedési törvény megsértéséért akár tíz év börtönbüntetés is kiszabható, míg a vádiratban szereplő többi dokumentumért húsz év. Elemzők szerint Trump mostani ügye jóval nagyobb veszélyt hordoz számára, mint a korábbi New York-i, ahol kampánypénzből való hallgatás megvásárlásával vádolták meg.
A politikust kedden hallgatja meg a bíróság Miamiban.
Ha minden pontban bűnösnek találnák, és a maximális ítéletet kapná, akkor a bíróság négyszáz évre küldené börtönbe Trumpot
– hívta fel a figyelmet a Breitbart amerikai konzervatív hírportál.
Trump kétszer, Biden egyszer sem
Jonathan Turley, a George Washington Egyetem jogi karának professzora a Fox Newson úgy vélekedett, hogy az egykori elnöknek és csapatának a mostani vádakat sokkal komolyabban kell vennie, „ez egy egészen más terep”, ugyanis most nem Alvin Bragg tisztán politikai indíttatású vádjáról van szó, hanem ezúttal Jack Smith az ügyben eljáró ügyész, aki „egy rendkívül komoly ember”.
Ez a vádirat a részleteket tekintve elsöprő. A Trump-csapat nem áltathatja magát, mert a tanúk eskü alatt tettek vallomást és közvetlenül az elnököt idézik, amikor másokat arra bátorított, hogy ne keressenek dokumentumokat, vagy állítólag elrejtsék azokat
– fogalmazott.
Trump „átverésnek” titulálta az ellene felhozott vádakat a Truth Social közösségi média oldalon. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy Joe Biden esetében több helyen, például delaware-i házában vagy a Pennsylvaniai Egyetemen található irodájában is minősített iratokra bukkantak, ám az elnökkel szemben vagy Hillary Clinton egykori külügyminiszterrel szemben – aki a magán laptopján és e-mail-címén keresztül küldött titkosított anyagokat – mégsem emeltek vádat.
Joe Biden és családja ellen ugyanakkor ugyancsak zajlik vizsgálat, az elnökkel szemben a minősített dokumentumok, míg családja kapcsán főképp fia, Hunter Biden illegális lobbitevékenysége és kétes külföldi üzletei miatt. Ám az elnököt még csak meg sem hallgatták az ügyben, az ellene irányuló vizsgálatok meglehetősen lassan haladnak.
Mindenesetre Trump nem hátrált meg az ügytől, és azt üzenete, hogy „kedden találkozunk a bíróságon”.
— The TRUMP PAGE 🇺🇸 🦅 (@MichaelDeLauzon) June 10, 2023
Elon Musk a Tesla, SpaceX és a Twitter milliárdos tulajdonosa is kiállt Trump mellett. A mikroblogon mint kifejtette:
Úgy tűnik sokkal több érdek fűződik Trump elítélése mellett, mint a politika más szereplői ellen. Fontos, hogy az igazságszolgáltatás megcáfolja a végrehajtási eljárásokban vélt szubjektivitást, máskülönben elveszítik a közbizalmat.
Nem inog meg Donald Trump népszerűsége
Noha a vádemelés további erőforrásokat von el Trumptól, hogy a 2024-es elnökválasztási kampányával foglalkozhasson, a The Hill, washingtoni székhelyű politikai portál szerint nem világos, hogy a vádak elegendőek lehetnének ahhoz, hogy jelentősen megváltoztassák a támogatottságát a republikánus táboron belül. Sőt az egykori elnök ellen felhozott korábbi vádak után több millió dollár adományt és további támogatókat is gyűjtött, tehát még növelte is a népszerűségét.
A FiveThirtyEight, közvélemény-kutatásokat összegző portál pénteki adatai szerint a republikánusok körében Donald Trump 53,8 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, míg Ron DeSantis 21,3 százalékot, Mike Pence 5,4 százalékot, Nikki Haley 4,5 százalékot, Vivek Ramaswamy pedig 3,5 százalékot – két további jelölt a három százalékot sem éri el.
Forrás:Magyar Nemzet
