🇪🇺🇩🇪🇺🇦🇷🇺”Az Európai Bizottság elnöke szeptemberben a brit Financial Timesnak adott interjút, ebben Ursula von der Leyen a többi között arra utalt, hogy az európai fővárosokban „meglehetősen pontos tervek” készülnek a háború után Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, és ezek részeként katonai alakulatok esetleges telepítéséről, a bizottság elnöke szerint erről egyértelmű terv készült.‼️
Ehhez képest nem meglepő, hogy Friedrich Merz szövetségi kancellár hétfőn más európai állam- és kormányfőkkel együtt vállalta, hogy „multinacionális csapatot állít fel Ukrajna számára”. A katonák ezzel is támogatást nyújthatnának Ukrajnának, ha Oroszország újra támadást indítana. Érdekesség ugyanakkor, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter lényegesen visszafogottabb: amikor a német katonák esetleges kiküldetéséről szóló nyilatkozatról kérdezték, Pistorius kedd délelőtt kijelentette, hogy ő „nem vett közvetlenül részt” a döntéshozatalban. A miniszter ugyan azt mondta, hogy „alapvetően jónak” tartja az eredményeket, de egyértelművé tette: „Milyen formában és milyen konkrétan” tudna Európa felelősséget vállalni, „azt ma még senki sem tudja megmondani”. Ehhez olyan kérdések kapcsolódnak, „mint a Bundestag mandátuma, (…) milyen parancsnokság alatt, hol és milyen keretek között történik valójában mi?”.
⚠️ A csapatok háború esetén is támogathatják Ukrajnát?
A Bild értesülései szerint Merz kancellár mellett több európai állam (többek között Franciaország, Dánia, Lengyelország) vezetője által is aláírt nyilatkozatban egy „multinacionális csapat” szerepel, amely Kijevet többek között a hadsereg újjáépítésében és a légtér biztosításában, valamint „Ukrajnán belüli műveletekkel” támogatná. Ezenkívül az állam- és kormányfők „jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalást” ígérnek, „amelyet egy jövőbeli fegyveres támadás esetén kell teljesíteni”. Ez több lehetőségből állhat, többek között diplomáciai intézkedésekből, de „fegyveres erők bevetéséből” is. Ezek a kötelezettségvállalások azoknak a biztonsági garanciáknak a részét képezik, amelyeket az európai államok Ukrajnának kívánnak nyújtani a békés viszony biztosítása érdekében Oroszországgal. Eddig az orosz rezsim nem hajlandó befejezni a támadó háborút Ukrajna ellen, és fájdalmas engedményeket követel Kijevtől, többek között a Donbasszban fekvő, vitatott területek átadását. Ukrajna attól tart, hogy Oroszország egy megállapodás után újra támadhat, ezért biztonsági garanciákat követel Európától és az USA-tól. Amerikai jelentések szerint az amerikaiak szintén biztonsági garanciákat ajánlottak Ukrajnának, és azt követelik, hogy Ukrajna gyorsan fogadja el a megállapodást. Ellenkező esetben, úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök visszavonná a biztonsági garanciákra vonatkozó ajánlatot.
⚠️ A jelenlegi német szabályozás nem akadály
(ParlBG) egy német szövetségi törvény, amely azt szabályozza, hogy a Német Szövetségi Parlamentnek (Bundestag) milyen szerepe van a Bundeswehr külföldi katonai bevetéseinek engedélyezésében. A törvény kimondja, hogy a német fegyveres erők külföldi, fegyveres bevetéséhez a Bundestag előzetes jóváhagyása szükséges. Ez a szabály a „parlamenti előjogot” (Parlamentsvorbehalt) konkretizálja, vagyis azt az alkotmányos elvet, hogy katonai bevetésekről demokratikusan, parlamenti ellenőrzés mellett kell dönteni. Ez az elv a Német Szövetségi Alkotmánybíróság 1994-es döntéseiből ered, a törvény pedig ezt ülteti át részletes jogszabályi formába.
A törvény szerint csak akkor elegendő a Bundestag utólagos jóváhagyása, ha közvetlen veszély áll fenn, vagy embereket kell menteni különleges veszélyhelyzetből. A parlamenti részvételi törvény részletesen előírja, hogy a kormányzati kérelemnek milyen információkat kell tartalmaznia. A szövetségi kormánynak tájékoztatnia kell a Bundestagot a bevetési megbízásról, a bevetési területről, a bevetés jogi alapjáról, a bevetésre kerülő katonák maximális számáról, a bevetésre kerülő fegyveres erők képességeiről, a bevetés tervezett időtartamáról, valamint annak várható költségeiről és finanszírozásáról. Ha a tervezett bevetés nem csak kis intenzitású és hatókörű (ebben az esetben egyszerűsített jóváhagyási eljárás jöhet szóba), akkor a Bundestagban kiterjedt tanácskozások kezdődnek a kérelemről. A tanácskozások befejezése után a parlament vagy teljes egészében elfogadja, vagy elutasítja a szövetségi kormány kérelmét. A kérelemben azonban nem tehet változtatásokat.
