Németország legnagyobb városai több száz millió eurót költenek arra, hogy több ezer migránst szállodákban helyezzenek el, mivel a helyi hatóságok nem tudják biztosítani a szükséges szociális bérlakásokat és a sürgősségi szálláshelyeket. Bár a menedékjog iránti kérelmek összességében csökkentek, az ukrán menekültek beáramlása – akik jogosultak elsődleges elhelyezésre – arra kényszerítette a városvezetéseket, hogy a magánszektorhoz forduljanak.

A Bild beszámolója szerint Németország tíz legnagyobb városa – valamint Essen, Drezda, Potsdam, Hannover, Chemnitz és Rostock – június végén összesen 11 809 migráns szállodai és panziós elszállásolásáról adott hírt. A kiadások 2025 első felében meghaladták a 193 millió eurót.

A legsúlyosabban érintett város Hamburg, ahol 5303 embert helyeztek el 55 intézményben, köztük egy négycsillagos szállodában. A helyi szociális hivatal fejenként és éjszakánként 83 eurót fizetett – amely magában foglalta az ellátást, a szállást és a biztonsági szolgálatot is –, így a város január és június között 86,2 millió eurót költött. 

A második helyen Berlin áll, mintegy 3340 migránssal, ami hat hónap alatt közel 37 millió euróba került. Köln 12,3 millió eurót jelentett 1307 ember elhelyezésére, Düsseldorf 5,5 millió eurót 758 emberre, Frankfurt 2,8 millió eurót 622 főre. München 4,9 millió eurót, Hannover 527 ezer eurót költött, míg Lipcse 120 embert helyezett el korábbi szállodákban.

Több település – köztük Dortmund, Potsdam, Bréma, Chemnitz, Drezda és Rostock – ellenállt annak, hogy szállodákat alakítsanak át ideiglenes menedékhellyé. Mások, például Stuttgart és Essen, nem közöltek adatokat.

A számok alapján egy migráns elszállásolása a szállodai modellben hat hónapra körülbelül 16 300 euróba, vagyis évente mintegy 32 500 euróba kerül. A tisztviselők hangsúlyozzák, hogy ezek átmeneti megoldások, de a tartós szálláshelyek hiánya miatt a gyakorlat várhatóan 2026-ban is folytatódik

– írja a The European Conservative.

Más számítások sokkal súlyosabb képet festenek: a 2023-ban érkezett 57 ezer illegális migráns befogadása állítólag mintegy hárommilliárd eurót emésztett fel, ami a sürgősségi szolgáltatásokat is beleszámítva több mint ötvenezer eurós fejenkénti költséget jelentett.

Németország gazdasági gondokkal küzd, miközben százmilliókat költ a migránsok elszállásolására és ellátására. Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: a Willkommenskultur politikája súlyos társadalmi, gazdasági és közbiztonsági problémákhoz vezetett, és Berlinnek alig maradt ideje a fordulatra.

A szakértő szerint Németországban 2025 második negyedévében 0,3 százalékos gazdasági visszaesést mértek, és immár harmadik éve nem képes növekedést felmutatni az ország: 

A német gazdaság most már a harmadik évben nem tudott növekedést produkálni, és ennek nemcsak konjunkturális, hanem mérhető strukturális okai is vannak

 – mondta lapunknak Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója. Hozzátette: miközben a német kormány 850 milliárd euró adósságot halmozott fel infrastrukturális és hadi kiadásokra, továbbra is hatalmas összegeket fordít a menedékkérők elszállásolására és ellátására.

A Bild nemrég arról számolt be, hogy csak Hamburgban akár egymilliárd eurót költhetnek évente menedékkérők elhelyezésére. 

Joggal teszik fel a német állampolgárok a kérdést: miért nincs több pénz az oktatásra, az egészségügyre vagy az adócsökkentésre?

A válasz egyszerű: mert a migráció költségei elnyelik az állami forrásokat – mutatott rá Bauer.

Az igazgató szerint mindez nem új jelenség. Angela Merkel 2015-ben meghirdetett Willkommenskultur politikája még széles társadalmi támogatással indult, de rövid időn belül világossá váltak a következményei: lakhatási gondok, munkaerőpiaci feszültségek, a szociális ellátórendszerek túlterhelése és súlyos közbiztonsági problémák. – A migráció nemcsak az ellátórendszereket terheli, hanem alapjaiban alakítja át Németország demográfiai és társadalmi szerkezetét. Már most a diákok negyven százaléka migrációs hátterű, és ha holnaptól senki sem érkezne, az ország összetétele akkor is visszafordíthatatlanul megváltozott – hangsúlyozta Bauer.

A baloldali–zöld kormánykoalíció szerinte nemhogy fékezte volna a folyamatot, hanem ideológiai alapon még ösztönözte is a bevándorlást. – Bevezették a nagyvonalú szociális juttatásokat, három év után állampolgárságot lehet szerezni, Afganisztánból pedig tízezreket hoztak repülővel. Ez a politika tovább erősíti a migrációs nyomást – mondta.

A CDU/CSU ugyan felismerte, hogy változtatásra van szükség, ám Bauer szerint a kormányzati kompromisszumok miatt képtelenek hatékony fordulatot végrehajtani. – Az idő azonban fogy. Ha most, ezekben a hónapokban nem történik határozott változás, a problémák végleg kezelhetetlenné válhatnak – figyelmeztetett.

Bauer Bence összegzésként kiemelte: a migráció nem csupán politikai kérdés, hanem a mindennapok biztonságát, a gazdaság működését, az oktatás színvonalát és a társadalom kohézióját is fenyegeti. – A német városokban gettók alakultak ki, a közbiztonság romlik, a tisztaság és a rendezettség eltűnik. Ez mind a hibás migrációs politika következménye – fogalmazott.