Olyan pénzét venné el a magyaroknak Brüsszel, amivel évek óta tartozik, ráadásul ismét igen felháborító indokkal.

Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: Európa csúcsállama állt Magyarország mellé Ukrajna ügyében – és nem is egyedül érkezett. A napokban ugyanis kiderült: Olaszország és Szlovákia sem támogatja, hogy a nyugati fegyverekkel oroszországi területekre csapjon le az ukrán hadsereg, sőt, Magyarországgal együtt azt is megakadályozta, hogy az Európai Unió külügyminiszterei kiálljanak a kurszki offenzíva mellett.

Az olasz La Repubblica a témában írt cikkében azt is megjegyezte, hogy ezt az álláspontot Nyugaton Olaszországon kívül csak Magyarország képviseli.

Brüsszelben Olaszország és Magyarország nemcsak a fegyverekre vonatkozó korlátozások eltörléséről szóló megállapodást akadályozta meg, hanem azt is, hogy a külügyminiszterek kiálljanak a kurszki ukrán támadás mellett

– áll a cikkben.

Az olasz lap egyébként azt feltételezi, hogy Giorgia Meloni kormányfő a közvélemény-kutatások alapján hoz döntéseket Ukrajna támogatásával és a migrációval kapcsolatban – a szerző érezhetően nem örül annak, hogy Meloni a választói akaratnak megfelelően cselekszik.

De mintha a baloldali olasz lap szerzőjéve értene egyet Brüsszel is, ugyanis egy-két nappal a cikket követően robbant a hír: Brüsszel újra megzsarolta Magyarországot: már nemcsak visszatartja, de csökkentené is a hazánknak járó forrásokat.

Mint arról ugyanis lapunk is beszámolt: az Európai Bizottság bejelentette, hogy ha nem fizeti ki Magyarország a migráció megállítása miatt kiszabott 200 millió eurós bírságot, akkor a zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget. Brüsszel bejelentésével párhuzamosan az Európai Számvevőszék sürgetné a zárolt péntek egy részének felhasználását is.

Az EU bírósága azért szabott ki példátlanul súlyos büntetést Magyarországgal szemben, mert nem engedtük be az illegális bevándorlókat.

A júniusi ítélet szerint kötelezettségszegés, amely egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül. A bíróság 2020 decemberében megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. E kötelezettségszegés a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég világossá tette a magyar kormány álláspontját: a bel- és az igazságügyi tárca vezetője megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ha Brüsszel továbbra is olyan szabályozást akar kikényszeríteni, amely nem teszi lehetővé a migránsok feltartóztatását, akkor 

minden migránsnak ajánlják fel a magyar határon, hogy az európai eljárásrend betartását követően önkéntesen és ingyenesen Brüsszelbe szállítjuk őket.

Korábban Bakondi György, a miniszterelnök főtanácsadója is egyértelművé tette: a magyar kormány az ítélet ellenére sem változtat a migrációs politikáján.

Érdekesség: Brüsszel Budapestet, Luxemburg pedig Brüsszelt támadja

Az Európai Bizottság bejelentése a zárolt uniós pénzek csökkentéséről gyakorlatilag egybeesett a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék legfrissebb jelentésének közzétételével, amelyben aggodalmukat fejezik ki amiatt, mert több tagállam – köztük Magyarország – mindeddig nem tudta felhasználni a Covid-19 járvány utáni helyreállítást és az európai gazdaságnak lökést adó helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) eszköz forrásait – írja az Euractiv.

A 2020-ban jóváhagyott, több mint 700 milliárd eurós csomag célja eredetileg az lett volna, hogy a tagállamok a nekik járó összegből olyan beruházásokat hajtanak végre, amelyek elősegítik a járványt követően a gazdaságuk, így végső soron az EU gazdaságának újbóli gyors növekedését. 

Magyarországnak 5,8 milliárd euró járt, amelynek túlnyomó részét továbbra is visszatartja Brüsszel, noha hazánk már teljesítette a feltételeket. A jelentős vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kölcsönök formájában hazánknak járó pénz elköltésének határideje ráadásul 2026 végéig van lehetőség. Brüsszel emellett visszatart jelentős összegű kohéziós forrást is, ezeknek csak egy egy részét szabadította fel tavaly decemberben.

A pénzek elköltése ugyanakkor nem csak hazánkban késik. Több tagállam is különböző akadályokkal küzd, egyes tagállamokban pedig nem úgy költötték el az RRF forrásait, hogy az érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. Így végső soron a számvevőszék arra jutott, a Covid-19 járványra adott európai uniós gazdasági csomag nem érte el a célját, vagyis nem segítette elő az uniós gazdaság gyors növekedését.