Szegény Szijjártó Péter egyre elkeseredettebben küzd azzal, hogy az Európai Unió politikai életében teljesen átvették az irányítást a gátlástalan hazudozók. Legújabban viszont őt hazugozzák, amiért emlékezteti az uniós vezetőket, hogy a háború gyorsabb lezárását ígérték az oroszellenes szankciók eredményeként. A magyar külügyminiszter még mindig egy úriember illedelmességével próbál jobb belátásra bírni egy egész seregnyi pszichopatát, miközben egyáltalán nem értékelik a gyógypedagógusi erőfeszítéseit. Kérdés viszont, hogy meddig érdemes, illetve muszáj ilyen kesztyűs kézzel bánni az emberi színvonalú együttműködésre alkalmatlanokkal. Ha ezt akarják, mártózzunk meg inkább mi is az európai értékekben!
Noha naponta többször hivatkozzák a progresszívek, még senki sem látta az európai értékek jegyzékének határozati javaslatát, nemhogy az egyhangúlag vagy legalább nagy többséggel elfogadott változatot. Ha ennek hiányában is ilyen erősen tartja magát az európai értékekre való hivatkozás, akkor lássuk, milyen példát mutat számunkra ebben az európai szalon!
1/ Hazudj! Sokat és folyamatosan!
Ez az összes többit is megalapozó legfontosabb európai érték. Emlékszünk, Gyurcsány Ferenc milyen makulátlan européer volt, amikor széthazudta a konvergenciaprogramot? Hazudni bármiről lehet, és ahogy látjuk, kell is, ha az igazság kicsit is kényelmetlen. Képzeljük el, hogy Szijjártó Péter teljesen komoly arccal belemondta volna a CNN stúdiójából okoskodó Krisztián Ambipur szemébe például azt, hogy nálunk a kiváló védekezésnek hála senki nem halt bele a koronavírus-járványba! Erre a műsorvezető erősködött volna, hogy „dehogynem, hát látjuk a statisztikákat”, mire a külügyminiszterünk gyermeki ártatlansággal meghazudtolta volna a tévést, közölve, hogy rosszul tudja, és ne hazudjon. Persze valami hasonló tényleg megtörtént, hiszen Amanpour gátlástalan hazudozással kezdte kettejük beszélgetését. Ha viszont az európai értékekhez igazodunk, akkor nincs értelme megállni az igazságnál, hanem hazudjunk hihetetlenül nagyokat! Arra se fognak rosszabbul reagálni, mint az igazságra, habár ha igazán megdöbbentőt sikerül hazudnunk, akkor hátha néhány pillanatra beleszorul a meleg levegő a megvádoltakba.
2/ Tagadd le a nyilvánvalót, akkor is, ha bizonyítható, akkor is, ha mindenki emlékszik rá!
A hazudozás minősített esete, amikor rátalálnak az emberre a leszúrt holttest fölött, véres késsel a kezében, ő mégis rezzenéstelen arccal közli, hogy valaki más az elkövető, esetleg nincs is itt semmi látnivaló. Amikor a nyugati hangadó politikusok a fültanúk és tengernyi hivatkozás tanúságával szembemenve közlik, hogy ők sose mondtak olyat, hogy a szankcióktól majd hamarabb véget ér a háború, akkor könnyen beláthatjuk, hogy itt az ideje más mederbe terelni a beszélgetést. Nem gyengül a forint. Orbán sálján nem volt Nagy-Magyarország. A Magyar Hangot is beengedték a Kormányinfóra. Hogy szerinted nem így van? Hogy bizonyítani is tudod? Na és? Mi így érezzük, tehát ez tény!
3/ Kérj számon másokon olyat, amit te magad csinálsz!
A minősített hazudozásnak is minősített esete ez – olyan vastag bőrt kell hozzá növeszteni az arcára az embernek, amihez nem vagyunk hozzászokva tájainkon. Épp ez a baj! Ezért követelik tőlünk joggal az európai értékekhez igazodást. Változtatnunk kell hát ezen is! Tanulhatunk Ausztriától, amely szárnyas kaput épített, és szívtelenséggel vádolt minket, mert mi meg határkerítést. Most tehát megdöbbenéssel látjuk, hogy Ausztria minden európai normának ellentmondva, rubelben fizet az orosz gázért! Rendkívül visszás, hogy Norvégia alig küld fegyvert a hősiesen védekező ukránoknak, akik helyettünk vívják a háborút. Aggodalommal figyeljük a hollandiai inflációt! A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha kellő magabiztossággal adjuk elő az ilyen elképesztő pofátlanságot, akkor a megvádolt félnek csak jóval később jut eszébe visszaszólni, hogy „a saját portádon söprögess, te fasz!”.
4/ Ígérj meg bármit, és szegj meg bármilyen megállapodást!
Sokszor beígérik a nekünk járó uniós pénzeket, aztán csak nem pittyen a mobil? Hollandia a szankciók értelmében nem üzletel és nem bankol az oroszokkal, KIVÉVE, HA… a hajórakomány humanitárius célt szolgál, illetve ha fontos Hollandia számára? Íme, az európai értékek szemet gyönyörködtető csillogása! Ugye értjük már, hogyan kell ezt csinálni? Magyarország tehát minden szankcióhoz hangosan csatlakozik, és nem vesz orosz energiahordozókat. Kivéve persze azokat az alkalmakat, amikor ez fontos nekünk. De ettől még nem veszünk tőlük semmit. Megígérjük, hogy támogatni fogjuk a szavazáson az EU által felveendő, majd egy az egyben Ukrajnának átadandó 7643959251 csillió eurós hitelt. Eskü, támogatjuk Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását. Aztán a szavazáson mégsem. Rögtön a szavazás után viszont megint újra teljes szívvel támogatjuk. Ha csak ennyi kell a tisztelet kivívásához, nincs mit tétováznunk.
5/ Lopd el mások pénzét vagy bármijét!
Nagyon-nagyon fontos, mondhatni örök európai értékről van itt szó, amely már akkor fényesen ragyogott, amikor a nyugat-európai államok hajókra szálltak azzal az előre megfontolt szándékkal, hogy kifosszák, kirabolják a világ területének mintegy 98 százalékát. Ennek az európai értéknek nagy fegyverténye volt az is, amikor Németország rengeteg vagonnyi élelmiszert és más árut vásárolt Magyarországtól 1945-ig, de az áru ellenértékének megfelelő 1,5 milliárd birodalmi márka (mai értéken nagyjából 5500 ezer milliárd forint) azóta se futott be a számlánkra. Ahogy nem bír befutni a számlánkra az a nagyjából 16 ezer milliárd forint sem, ami Magyarországnak járna a kohéziós alapból, a Covid-támogatásból és a Covid-helyreállítási eszközből. Eközben a területén átmenő orosz gázt évtizedek óta dézsmáló Ukrajnát az európai értékek bajnokaként ünnepli a haladó publikum. Sajnos eléggé híján vagyunk az efféle lehetőségeknek, de ha például Szlovákia vagy Ausztria rajtunk keresztül vesz a Balkáni Áramlaton át érkezett gázt, rögtön szalonképesebbek lennénk Nyugaton, ha kilopnánk belőle, amit jólesik. Aztán a szomszédaink ezirányú vádjaival szembesülve, felháborodottan közölnénk, hogy hazudnak, mi több, orosz propagandát terjesztenek. De ne szaladjunk ennyire előre!
6/ Minősítgess más országokat, és szabd meg, mit és hogyan kéne csinálniuk!
Az a baj a nemjogállamokkal, hogy nagyon sok van belőlük, mi pedig őszintén aggódunk az európai értékek és uniós normák megvalósulásáért. Mennyi a svéd és a dán minimálbér? Semennyi, mert nincs náluk olyan! Finnországban nincs alkotmánybíróság. Franciaország durván lebontja a fékek és ellensúlyok rendszerét azzal, hogy jelentős választói támogatással is alig látszik a parlamentben az ellenzék. A felsorolt súlyos jogállamisági problémák kezelésére a legjobb megoldás, ha független megfigyelők és jelentéstevők segítségével felmérjük ezeknek a rezsimeknek a visszásságait, majd részletes javaslatokat fogalmazunk meg számukra, hogy szerintünk milyen berendezkedést kéne választaniuk. Ha az európai országok családjához akarnak tartozni, akkor be kell tartaniuk a szabályokat.
7/ Moralizálással tornászd fel a saját terméked értékét!
A norvég gáz és olaj nem számított valami egetverő különlegességnek, amíg számolatlanul áramlottak Európába az orosz energiahordozók. Norvégia azonban lelkesen támogatta az orosz energiahordozók szankciózását, mert így az ő gáza és olaja lett a legközelebbi, ráadásul morálisan kifogástalan gáz és olaj a környéken. Az emiatt felszaladó árak nagyon kellemes pluszbevételt eredményeztek a norvég kasszában, miközben még a végtelenül Jó Ember szerepében is tetszeleghetnek ezek az ördögszülte kufárok. Nem tudom, mi lehetne ilyen termékünk, de az európai értékekhez mindenképpen ragaszkodnunk kellene, hogy ne nézzenek ki minket morálisan a klubból. Esetleg mindenféle mondvacsinált morális hivatkozásokkal legombolhatnánk irdatlan összegeket a Nyugatról inkább hozzánk költöző németekről, hollandokról és egyéb germánokról. Lehetne például sokszínűségadó vagy toleranciahozzájárulás. A morál mindig drága!
8/ Érzelmektől túlfűtve politizálj!
„Add már a támogatást, a kurva anyád! Hát ne legyél már surmó, hogy kérnem kelljen!” Manapság már így megy ez. Ha nem így csinálja egy állam vezetője, akkor a többiek még a végén nem veszik komolyan, és nem fognak járni hozzá, hogy megölelgessék. Az államközi kapcsolatokból is kiveszik már a mesterkélt diplomáciai nyelv, ahol a kötelező formulák közt óvatosan elejtett félszavakból meg gesztusokból derül ki a valós helyzet. A politika iránya egyértelműen a kocsmapult hangneme felé halad. Ha egy másik országgal éppen ellentétesek valamiben az érdekeink, vagy csak simán nem szimpatikus az ottani miniszterelnök, nem szabad finomkodni. Bátran minősítgetni, alázni kell. Ajánlott az olyan kifejezések fokozott használata, mint rezsim, zsarnok, diktátor, szívtelen, elvetemült, gonosz, korrupt!
9/ Bármilyen stiklidet, merényletedet vagy balfékségedet fogd rá az oroszokra!
Rossz helyre dugta be valaki a dugót a parlamentben, amitől lehalt az informatikai rendszer, és nem lehetett szavazni? Orosz hackerek kibertámadása! Valaki felrobbantotta az oroszok gázvezetékét? Ki más lehetett volna, mint az oroszok! Iszonyúan megdrágultak az energiahordozók? Csakis az oroszok tehetnek róla! Emberöltők, évszázadok, évezredek teltek el úgy, hogy azt hihettük, mire legkésőbb a kamaszkor végére kinövi az ember ezt a hozzáállást, utána már inkább kínos. Ma azonban, a progressziónak hála, már tudjuk, hogy nem így van. Ez nem kínos, hanem üdvözlendő európai érték. Zárkózzunk hát fel hozzá! Késett az ételfutár? Az oroszok tehetnek róla! Lassú a Facebook? Megtámadtak az orosz hackerek! Belement egy szálka az ujjadba? Az oroszok már a spájzban vannak! Veszíti az értékét a forint? Eszedbe se jusson orbánozni emiatt, hiszen ezt is az orosz hackerek okozzák! Keveset keresnek a tanárok? Bizonyára nem kell bizonygatni a sokat látott progresszív közönségnek, hogy az oroszok hibája. Emberhiány van az egészségügyben? Ugye tudod már a választ…?
10/ Bármilyen, számodra kellemetlen közlést minősíts összeesküvés-elméletnek vagy orosz propaganda terjesztésének!
Ha politizálásra adja az ember a fejét, időnként szembesülnie kell kellemetlen helyzetekkel, ellentétes véleményekkel. Például ha ő maga hullajt rakétát egy másik országra, lesznek olyan elvetemültek, akik azt állítják majd, hogy ő tette. De ennek vége! Az európai értékek szerint nincs az az ellenvélemény, amelyet köteles lennél elviselni, csak mert egy embertársad mondja. Ha jobban belegondolunk, nem is igazán ember az illető, hiszen nyilvánvalóan orosz propagandát terjeszt. Ez megbocsáthatatlan! Az ilyen figuráknak nincs helyük a közéletben! Nem szabad rájuk hallgatni, ki kell őket rekeszteni, el kell némítani, és ellentmondást nem tűrően rájuk kell pirítani: ez összeesküvés-elmélet! Orosz propaganda!
Forrás:Pesti Srácok
