Ül egy ember egy ócska széken. Ül az ÁVÓ börtönében. Felette magasan egy csapból, félpercenként egy vízcsepp cseppen. Ki ez az ember?

Minszenty József pere

Igen. Ez történt Mindszenty bíborossal. Kínozták. A fő csapásokat nem a testére, hanem az idegrendszerére, a pszichéjére mérték. A cél az volt, hogy az Egyház mondjon le minden hitéleti és közösségi tevékenységéről, adja fel minden társadalmi befolyását és ne buzdítsa a híveket semmilyen hit béli cselekedetre. De miért?

Miért üldözték az egyházakat a kommunisták?

Mindszenty József a szabad nyugat számára ezt a magyarázatot adta: „A szovjetszerű vallásszabadságban nincs benne az Egyház kulturális, társadalmi és karitatív tevékenységének engedélyezése, ahogyan mi azt Nyugaton ismerjük. A magyar kommunisták, akik ismerték a moszkvai elméletet és gyakorlatot, azt itthon a magyar Egyház akkori helyzetének megfelelően azt hangsúlyozták, hogy nem szándékuk az Egyházat eddigi működési területeiről kiszorítani .. szűkebb pártkeretekben természetesen a marxi tétel volt érvényes: a vallásos ideológia felépítmény, az elnyomott és kizsákmányolt nép elbutítását szolgálja. Csak párttagoknak adták elő Lenin tanait arról, hogy a marxizmus minden vallást és az összes egyházakat valamennyi vallási intézménnyel együtt a polgári reakció szervének tekinti.”

A kommunistákat, tehát, értjük. De miért nem zavarták el a papokat úgy, ahogy a szerzeteseket. Egyszerűen mindenki menjen amerre lát. Miért folytak perek?

Miért volt szükség koncepciós perekre?

Egy kommunista évfolyamtársamtól hallottam, hogy a politikai gonoszságok forrása „a hatalom édes íze.” De a koncepciós perek egy másik jelzős szerkezetben is leírhatók. Ezek az eljárások kirakatperek voltak. a Szovjetunióban, a 20-as évek elején kellet egy bűnbak, aki felelős a bolsevik rendszer gazdasági csődjeiért. A magyarországi koncepciós perek lefolytatása a Szovjetunióban „született” „megoldás” átvétele volt. A fő cél az volt, hogy minden magyar embert visszatartson bármilyen egyházi tevékenységtől. Magyarán: senki ne merjen templomba járni.

Mi volt az elrettentés eszköztára?

Kínzás, megvesztegetés, zsarolás, megtévesztés és a félelemkeltés. A folyamat, egy-egy újabb eljárás szinte mindig azzal indult, hogy Révaitól megjelent egy cikk a Szabad Népben. Ebből derült ki, hogy ki nem lesz szabad. Utána meggyötörték és nem létező bűnök beismerésére kényszerítették a kiszemelt áldozatokat. Az egész egy átlátszó jogi függöny mögött zajlott, de sokszor még azt is elmondták, hogy a kommunistáknak ahhoz is joguk van, hogy jogtalanul járjanak el.

„Jogi kérdésben a Mindszenty – perben a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) – Jankó Péter tanácselnök elnöklete alatt – nyíltan megfogalmazta a jogellenes magatartás nélküli bünetőjogi bűnösség tételét, ami a büntetőjog halálát jelentette: „Tűrhetetlen volna, hogy a demokratikus haladást biztosító államrendet és államformát reakciós erők szervezkedése akár jogellenesnek nem minősíthető eszközökkel is veszélyeztesse.” (Forrás: https://www.kommunizmusbunei.hu/publikaciok/tagjaink/22-dr-kahler-frigyes/45-dr-kahler-frigyes-vallasueldoezes-a-kommunista-partallamban-avagy-koncepcios-perek-magyarorszagon-a-katolikus-egyhaz-tagjai-ellen )

A Mindszenti-perben felhozott vádak

A pert maga Rákosi Mátyás irányította. A tárgyaláson a magát megtörtnek nevező főpap ellen három komoly vádpontot hoztak fel. Ezeket mi ide, az Eucharisztikus Kongresszus honlapjáról vesszük át, ahol a következőket olvassuk.

– “Egyrendbeli az 1946: VII. tc. (1) bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette.

– Egyrendbeli folytatólagosan elkövetett az 1930: III .tc. 58. §-ában meghatározott és egyrendbeli folytatólagosan elkövetett az 1930: III. tc. 60. §-ának (3) pontjában meghatározott és az 1934: XVIII. tc. 2. §-ának (2) bekezdése szerint minősülő hűtlenség bűntette.

– Egyrendbeli folytatólagosan elkövetett a 800/1948. ME. számú rendelet 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és annak a 2. bekezdése szerint minősülő, valamint az 1922: XXVI. tc. 1. §-ának (1) pontjába ütköző és a 8800/1946. ME. számú rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint minősülő fizetési eszközökkel elkövetett bejelentés elmulasztása, üzérkedés bűntette.”

– Az első vádpontot – a vádhatóság állítása szerint – azzal valósította meg a bíboros, hogy “a felszabadulás után azonnal akcióba lépett, hogy olyan szervezetet hozzon létre, amely a Habsburgok uralmát Magyarországon visszaállítja.” “…a demokratikus államforma megdöntése után… a hatalmat átveszi.” “…állandó összeköttetésben maradtak az amerikai követtel, akinek segítségét igyekeztek megnyerni abból a célból, hogy Amerika beavatkozása útján a köztársasági rendet megdöntik… tisztában voltak azzal, hogy a demokratikus köztársaság megdöntése csak háború útján lenne lehetséges, ezért Mindszenty az amerikai politika különböző vezetőihez írt leveleiben ilyen értelmű fellépést sürgetett.”… „A köztársaság megdöntésére irányuló akciójuk részét képezte az is, hogy a magyar királyi koronának külföldön való visszatartását biztosítsák.”… „A demokratikus államrend megdöntésére irányuló további cselekménye, hogy Lénárd Ödön dr., az A. C. kulturális titkára által terjesztett, az iskolák államosítása kapcsán izgató tartalmú körleveleket Mindszenty fogalmazta és ellenőrizte és terjesztésükre adott utasítást.” E körben említette még a vádirat a „népi demokráciánk legfontosabb alapintézménye a földreform ellen irányuló akciója”-ként, hogy Mindszenty „…a földbirtok visszaállítását tervezte…”

– A második vádpont elsősorban Schoenfeld Arturral és Selden Chapinnel az USA követeivel fennállott kapcsolatot ítélte bűncselekményt megvalósítónak, mert abból a célból lépett érintkezésbe – a vád állítása szerint – a követséggel, hogy „az Amerikai Egyesült Államok kormányát Magyarországgal szemben ellenséges cselekményre, a magyar kormány erőszakos befolyásolására, sőt a legitimista céloknak hatalmi beavatkozás útján való megvalósítására bírja.” Így 1947 januárjában a svábok érdekében kérte a követ interveniálását, 1947. június 12-i levelében Truman elnökhöz fordult „a demokratikus kormány intézkedéseinek eltorzításával, hazug állítások felsorakoztatásával kívánta rábírni arra, hogy az amerikai kormány erőszakos beavatkozásával vessen véget a magyar köztársasági rendnek”. Felrótta a vádirat, hogy Mindszenty József „…a magyar politikai és gazdasági helyzetről, a demokratikus pártokról tudomására jutó és a papjain keresztül befutó adatokat Chapin követnek továbbítani fogja.” „…külhatalom kormányával és külföldi szervezettel érintkezésbe bocsátkozott avégett, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja és kényszerintézkedésre indítsa, valamint birtokába jutott …titkokat illetéktelen személlyel közölt.”

– A harmadik vádpont összesen „141.000 USA-dollár és 15.000 svájci frank összeget 4.800 USA-dollár kivételével bejelenteni elmulasztotta”… „10.000 dollárt püspökei között osztott szét, 3.000 dollárt missziós papoknak adott át, akik külföldre vitték, 2.000 dollárt a Münchenben működő fasiszta magyar papoknak juttatott. A fennmaradt dollár és svájci frank összeget pedig….25-40 forintos zugárfolyamon értékesítette.” (Forrás: https://www.eucharisztikuskongresszus.hu/KF_Mindszenty_26.html )

Miért írunk erről ma?

Az ördög nem alszik. Ördögi tettek ma is vannak. A másik pszichéjét ma is kifinomult módszerekkel tudják gyötörni, akik ebben örömüket lelik. Például egy utcafórumot tartó politikus fülébe trombitálnak egy órán keresztül. Például 30 centiről veszik mobiltelefonra egy parlamenti képviselő arcát és elmondott mondatait.

Ezeknek a gonoszságoknak az áldozatai azonban nem hiába valók. Ezeket az embereket általában az irigyeik támadják. Irigység pedig ott van, ahol teljesítmény van. S hiába húznak időnként jóság paravánt a gonoszság elé, Isten mindent lát.

Írta:
Rákóczi Piroska