XVI. Benedekről úgy szerettem volna írni, mint Szent Péter apostol utódjáról, aki Szent János apostoli szívvel élt. Szent János volt az egyetlen az apostolok közül, aki látta Jézus kereszthalálát. Ebben az órában Vele volt. Ezt a megfogalmazást, ezt a címadást indokolta az is, hogy XVI. Benedek pápa első enciklikája a szeretetről szól, címe az, hogy „Az Isten szeretet” (Deus caritas est), és Jézus szeretett tanítványa János apostol volt. Az enciklikában is a legtöbbet János apostolt idézi a pápa. De néhány nap gondolkozás után eszembe jutott, hogy a Szentírás Újszövetségi részében a szeretetről Pál apostol ír himnuszt – olyan költeményt, amelyhez foghatót azóta a világirodalom nem termett. (1 Kor, 13) Talán túl hosszan vezettem be azt, amiről szólnom kell, de világossá akartam tenni, hogy Szent II. János Pál szeretett bíborosa, miért lehetett a szeretet egyik pápája.

Szabadon, ha szabatosan

Az Isten szeretet kezdetű enciklika két fő részét úgy szokták bemutatni, hogy van egy elméleti, és van egy gyakorlati fejezete. Első közelítésnek ez nem rossz, de közelebb jutunk a szöveg megismeréséhez, ha az első részről azt mondjuk, hogy fogalmi tisztázás révén, szabatos beszéd megalkotásával szabaddá teszi magát a szerző a szeretet kifejezés használtára. Tisztázza, hogy a szeretetre használt három görög (majd latin) kifejezés melyike mit tartalmaz. A három görög szó jól ismert: erosz, phília, agapé. Nagyon leegyszerűsítve az erosz a szerelem szava, a phília magyar megfelelője a kedvelés, az agapé pedig az embertársi és keresztényi szeretet.

Ezeket a szavakat gyakran eredti jelentésükből kiforgatva használják. A hittan géniusza azonban nem csak azért végez fogalmi tisztázást, hogy megértesse az enciklika olvasójával, hogy mi a különbség a három szó között, hanem azért is, hogy a későbbiekben a szeretet társadalmi vonatkozásairól szabadon írhasson.

A szeretet és a társadalmi igazságosság

XVI. Benedek első pápai körlevelének legfőbb kérdése, hogy hogyan lehet ezt a világot jobb hellyé tenni. Annak ellenére ez a legfőbb kérdés, hogy ez a banális pár szó föl sem jön a szövegben. Viszont kapunk egy tömör összefoglalást arról, hogy hogyan válaszolt az egyház a szegénység és betegség problémájára kétezer éven át. Láthatjuk, hogy koronként más eszközökkel, de ugyanazzal a szívvel éltek a hívek és papok.

Ami bennünket legközelebbről érint

Mi, a Védett Társadalom Alapítvány munkatársai a nem rég elhunyt pápától enciklikája révén biztatást kapunk. XVI. Benedek ugyanis (többek között) ezt írja: „Az egyház nem képes az állam helyére állni, és nem is szabad megtennie. De nem képes és nem is szabad kimaradnia az igazságosságért való küzdelemből.” Ezt a részvételt pedig egyrészt úgy valósítja meg az egyház, hogy életben tartja és védi az emberi lelkiismeretet. Másrészt a hívek szeretetet védő és szolgáló tevékenysége által. Mert: „Aki a szeretetet meg akarja szüntetni, arra törekszik, hogy az embert mint embert szüntesse meg.” És nem erre törekednek, akik kétségbe vonják, hogy az ember férfi és nő?

Kimondott hála

Amit ebben a 2 részesre sikerült méltatásban leírtam, nagyon kevés. A január 5-én temetett pápánknak annyi mindent köszönhetünk! Így hát hálásan köszönjük Istennek, hogy ilyen pápát kaptunk Tőle. A többi szó töredékes…

Rákóczi Piroska