2024.november 22.
Cecília, Filemon
Hírek 🔊

Próbáljunk meg kilépni Budáról – rendhagyó beszélgetés a zugligeti templomban

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
image0

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Nem ős-zugligeti lakosként sokszor hallottam, hogy a rendszerváltozás környékén még nagy hagyománya volt a jobboldali-konzervatív politizálásnak a Szent Család plébánia közösségében, de ez a közéleti szerepvállalás Kozma Imre atya távozásával fokozatosan átalakult: a politikai vélemények felvállalása már nem nyilvánosan zajlik, s közben egyre erősebbek lettek a jobboldali kormányt kritizáló hangok. Ezt a látszólagos csendet törte meg a “4G” formáció két tagja, Bese Gergő atya és Szilvay Gergely újságíró, amikor március 27-én a zugligeti templomba látogattak. Miután Bese Gergő atya celebrálta az esti misét, előadást tartottak és beszélgetést kezdeményeztek az egyházpolitika és a gyermekvédelem témájában.

Bese Gergő atya a mise végén így vezette fel az azt követő beszélgetést: „A tékozló fiú után aktuálisabb témákról lesz szó. Jövő héten választás lesz, mindenki menjen el és lelkiismerete szerint szavazzon. Hadd szóljak külön az ifjúságnak is: ne most lázadjatok szüleitek és nagyszüleitek ellen. Ez most nem az a helyzet, most kemény világ van, és a ti bőrötökre megy a vásár. Én már kifutó széria vagyok, hozzám már nehéz alkatrészt kapni, de a ti jövőtök tétje miatt fontos ez a választás, és az, hogy több jó X-et betegyetek. Figyeljetek oda, nagy a tét.” Bodor György plébános pedig így vezette fel a programot: „A mai este nagyon fontos témákat vet fel. Lehet, hogy sokan képben vannak velük, de talán sokan vagyunk úgy, hogy olyan információkra vágyunk, amelyek kiegészítik az ismereteinket, a tudásunkat, a látásmódunkat, hogy valóban a jövőt építsük Magyarország és a keresztény életünk számára, és egy valódi keresztény álláspontot tudjunk képviselni, egy olyan világban, ami nagyon összetett és nagyon megosztott. Isten hozott benneteket!”

Az atya először röviden bemutatta a “4G” formációt (melynek tagja a jelenlévők mellett Czuczor Gergely politikus és Vágvölgyi Gergely újságírók), majd ismertette: míg a gendertémában jártas Szilvay Gergőnek majd a népszavazással kapcsolatos kérdéseket lehet feltenni, ő az egyház feladataira, ezzel kapcsolatos kényes kérdésekre, vagyis a választás egyházpolitika aspektusaira kívánja felhívni a figyelmet. Próbáljunk meg kilépni Budáról, hiszen a világ – és Magyarország – nemcsak Budapestből áll – indított. Elmondása szerint ő gödöllői születésű, tehát „agglomerációs gyerek”, de szolgált már Kiskunfélegyházán, Pannonhalmán, Budaörsön, Jánosházán és most van három faluja – Tass, Dunavecse és Szalkszentmárton – így teljesen másképp látja a választást tétjét, mint látná azt a XII. kerületből. Próbáljunk meg kimozdulni abból, hogy az ország egyik legmenőbb helyén lakunk – kérte újra a résztvevőket, majd átadta a szót Szilvay Gergőnek, aki elárulta: újdonsült zugligeti lakosként felemás helyzetben van, ezért először szeretné elmagyarázni, miért is van ő itt. Mint elmondta, a Pázmányon doktorált politikaelméletből, doktorijának témája a melegházasság volt, második könyvének témája a genderelmélet kritikája; nagyon sokszor adott elő és rengeteg cikket írt e témában, legutóbb például prof. Bagdy Emőkével, nemrég pedig a közéleti viták kereszttüzébe került MPT (Magyar Pszichiátriai Társaság) kérte fel egy tanulmány írására ebben a témában.

Nem titok, hogy jövő héten választások lesznek, és már mindenkiben megérlelődött a döntés; én is el fogok menni szavazni, de nemcsak magamat viszem, hanem lélekben azokat is, akik ránk vannak bízva – adta meg előadásának felütését Bese Gergő atya, aki végig erre a gondolatra fűzte fel mondanivalóját. Elsőként azokat említette, akik hit- és erkölcstant tanulnak az iskolákban, szembeállítva a jelennel azt a 2013 előtti időszakot, amikor az egyház nem jutott be az állami iskolák tantestületébe, illetve órarendjébe, ezért az atya elmondása szerint rengeteget küzdöttek azzal, hogy gyerekeket halásszanak a különórák helyett/mellett a hittanórákra. Most viszont jelen vagyunk, 2013 óta bent vagyunk az iskolákban, egyek vagyunk a kollégákkal – mondta, hozzátéve: óriási dolog ez, mert missziós országként ez missziós terep, közvetlenül meg tudjuk szólítani őket és rajtuk keresztül a szülőket is. A gond viszont az – folytatta, hogy az egyik választási csomagban – amit egy házasságkötéskori döntéshez hasonlított, amikoris nemcsak párunk két szép szemét, hanem anyját és az elődöktől örökölt magas vérnyomását is választjuk – szerepel a heti egy hit- és erkölcstan óra megszüntetése, a gyerekek túlterhelésére hivatkozva. „Papként három diplomával úgy élek vidéken, hogy ha nincs hit- és erkölcstanoktatás, akkor a három falunak nincs papja. Szalkszentmártonban a templomba járó 20 embertől 2000 forintnál több perselypénz még sosem jött össze, miközben ki kell fizetni a 8000 forintos áramot. Három diplomával sincs meg a diplomás minimálbérem, 28 órában tanítok, de ha ezt elveszik tőlem, akkor fel kell adnom a három falut. Hasonlóan, az esperesi kerületünkben 10 plébániából kettő marad, a többit fel kell adni, csak vasárnapi misére és temetésekre tudunk majd kimenni, mert csak azt tudjuk kifizetni. Nagyon kemény világ van Budán kívül, de ha a pap is elhagyja a fedélzetet, akkor ki marad a 8000 emberrel? A kérdés tehát számomra az, hogy dolgozhatunk-e tovább Isten ügyéért, vagy mindazt, amit eddig építettünk és akiket elértünk eddig, azokat mind elengedjük”fogalmazott.

Szilvay Gergely először egy külföldi törvényjavaslatból idézett: “Az iskolakörzetek nem bátoríthatják a tantermi beszélgetést a szexuális orientációról és a genderidentitásról alsó tagozatban olyan módon, hogy az nem megfelelő a diákok életkorának és fejlődésének.” Ugyanez a javaslat előírja: kötelező tájékoztatni a szülőket arról, hogy áll a gyerekek pszichoszexuális fejlődése – tette hozzá, majd elárulta: a most elfogadott floridai törvényjavaslatról van szó, amely a kormányzó aláírására vár, és amely megírásához a magyar gyermekvédelmi törvényt is felhasználták. (Florida után egyébként Georgia is hasonló gyermekvédelmi lépésre készül.) Az újságíró elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat mögött egy magát fiúnak gondoló, kétszeres öngyilkossági kísérletet elkövetett lány esete állt, ahol a szülők beperelték a transzneműséget a szülők ellenében is támogató, sőt előlük eltitkoló iskolarendszert. Ennek kapcsán röviden ismertette, hogyan működik ma az ún. Schools in Transition nevű iskolai útmutatót elfogadó amerikai iskolarendszer: mindenkit annak kell elfogadni, aminek érzi magát, így például egy magát lánynak érző fiú identitását nem szabad megkérdőjelezni, be kell engedni őt az iskolai lány vécébe, az iskolai kiránduláson a lányok szobájába aludni. Továbbá: ha valaki 3-4 évesen (!) nemi identitászavarral küzd, vagyis a biológiai nemétől eltérő neműnek érzi magát, akkor meg kell erősíteni őt az általa választott nemiségében. Így zajlik tehát Amerikában a 18 éves kor után megengedett nemváltó műtéteket megelőző átmeneti időszak, amelynek első lépése az ún. társadalmi átmenet, azaz a személyes dokumentumok átírása, amelyet követően a magyar Transvanilla Transznemű Egyesület útmutatásai szerint többé nem szabad az illetőt a korábbi, “halott nevén” szólítani. Ezután, 9-12 évesen jönnek a hormonblokkolók, később pedig, 12-16 évesen az ellenkező nemű hormonkezelések, és végül maga a műtét. Az előadó tisztázott néhány tévhitet is: nemet nem lehet váltani, csak plasztikai műtétet lehet végezni, hiszen minden sejtünk női vagy férfi; transzgyermekek nem léteznek, hiszen ha nem avatkozunk be a gyerekek nemi fejlődésébe, akkor – 11 nemzetközi kutatás szerint is – a nemi diszfóriával küzdő gyerekek 85-90%-ánál elmúlik ez a probléma a pubertás kor végére; akinél pedig nem, számukra léteznek az előadó szerint jól működő, mégis legalább 19 amerikai államban, továbbá Kanadában és nemrég Franciaországban is betiltott ún. konverziós, a biológiai nemhez visszavezető utat segítő terápiák.

Ezt követően Bese Gergő felhívta a figyelmet a választási csomag másik veszélyére: a jelenlegi egyházi iskolákban tanulók helyzetére. Az atya elárulta: nyolc évig premontrei diákként tanult és nagyon büszke arra, amit ott kapott: muníciót, ami segített eligazodni az életben, mert nagyon jó tanárai és paptanárai voltak. Ismertette: míg 2010-ben a diákok 5%-a tanult egyházi intézményben (ami a rendszerváltás előtti hat egyházi iskolához képest nem rossz, de a kommunizmus előtti helyzethez képest már az), mára ez az arány 17%-ra növekedett. “Ez is egy nagyon kemény út, mert nem egyik napról a másikra lesz egy Radnótiból Szent Balázs Iskola; legalább nyolc évnek kell eltelnie, amire kifut az előző évfolyam és az intézmény lelkülete igazán egyházi lesz, s az ott tanulók azt magukénak is érzik. Rengeteg munka, pénz és energia egy oktatási intézményt infrastrukturálisan és közösségileg is egyházi miliőjűvé alakítani” – jelentette ki, majd hozzátette: ugyanakkor fantasztikus végigkövetni ezt az intézményi átalakulást. Elárulta: több iskola – Kiskunfélegyháza, Balatonfüred, Pannonhalma – átvételénél jelen volt és elmondása szerint csodálatos élmény volt látni, ahogy a hajnali misék, a zarándoklatok és a lelki programok beszippantották a gyerekeket és a nagyszülőket azokban a családokban is, ahol a szülők korábban nem is akartak hallani minderről. „Kialakult a cserkészet, a szívgárdisták, a betlehemezés – mindaz, ami közösséget épít, ahova a gyerekek eljárhatnak, és nem otthon kockulnak. Sok papkolléga van bent ezekben az iskolákban iskolalelkészként, és rengeteg gyümölcsöt látnak: például van olyan diák, államtól átvett egyházi iskolából, aki már papi szemináriumban tanul. Látható, hogy Krisztus dolgozik, Istennek szándéka van ezekkel az intézményekkel”.

Ezek után az atya rátért arra, hogy a választáson az egyik csomagban benne van az az ötvenes éveket idéző gondolat, miszerint minden településen, aminek egyetlen iskolája egyházi, azt államosítani kell. Elmondása szerint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében nyolc ilyen intézmény van, az államosítás oka pedig az állítólagos szegregáció. “Jöjjenek el egy borsodi Don Bosco iskolába, nézzék meg, mennyire folyik ott elitoktatás és szegregáció” – mondta, majd felhívta a figyelmet arra is: az említett csomag része a vatikáni magyar szerződés felfüggesztése, amely azt jelentené, hogy az eddig egyforma állami támogatás juttatás helyett az egyházi iskolák kevesebbet kapnának, mint az államiak, és elvárnák tőlük, hogy tegyék hozzá a maguk részét. “Egyházi iskoláink fennmaradása, léte, működése is a tét, amikor választunk, én őket is magammal viszem a szavazófülkébe. És viszem magammal az egyház által eltartott szociális otthonban lakókat, azt a sok tízezer embert, akikkel ezekben az intézményekben foglalkozunk, hisz nem tudom mi lesz a sorsuk. Jelenleg ők is egy-egy arányban kapják az állami támogatásokat, de ha a vatikáni szerződéshez hozzányúlnak, akkor az őket is érinti, és az ilyen módosításokból nem szoktunk jól kijönni” – figyelmeztetett.

Szilvay Gergely következő megszólalásában számos konkrét külföldi példát sorolt fel: megemlítette JK Rowling meghurcolásának és az általa kitalált sport átnevezésének történetét (az írónő szerint csak nők szülhetnek, szoptathatnak, az átműtés nem lehetséges; és kiállt egy hasonló nézeteket valló angol kutatónő mellett, akit beperelt a munkahelye, ahol a tárgyaláson a bíró így indokolt: “ilyen abszolutista nézetek nem valók egy demokráciába”). Ismertette azt a legújabb amerikai szövetségi törvényt, miszerint a magukat férfinak képzelő nők (műtét nélkül!) elindulhatnak a nők között a sportversenyeken, valamint a most készülő ún. Global Respect Act-et, amely szerint eltilthatják az országba való belépéstől azt, aki kritikát fogalmaz meg az LMBTQ ellen, azaz szerintük homofób vagy transzfób. Végül elmesélte, hogy Kanadában például Robert Hoogland azért került börtönbe, mert nem volt hajlandó a lányát az által kitalált fiúnéven szólítani.

Azért fontos ezekről a fejleményekről beszélni, mert mindaz, ami Nyugaton történik, pár hónap csúszással megérkezik hozzánk, egyrészt az internet miatt, másrészt mert azok számára, akik Egyesült Európában gondolkodnak, Amerika követendő példa – tette hozzá Bese Gergő atya. Példaként említette, hogy amikor karácsonykor a Hupikék törpikéket bekapcsolta a gyerekeknek, végig kellett nézniük a Háttér Társaság a Melegekért reklámját. Megemlítette azt is, hogy jó pár önkormányzati fenntartású óvodában megengedték a szexuális érzékenyítő foglalkozások tartását. Lengyelországban pedig egy ismerős család kislányának azt magyarázta a óvónéni: “az a zebra, aki zsiráfnak képzeli magát, az zsiráf”, mire a kislány édesanyja kénytelen volt azt mondani, hogy “nem kell mindent komolyan venni, amit a óvónéni mond”, amin viszont a kislány még jobban összezavarodott, hiszen addig azt hallotta: ha nincs mellette az édesanyja, akkor az óvónénire hallgasson, ő a pótanyja. Ez az igazi veszély, így vész el a pedagógusokba fektetett teljes bizalom – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: az összezavaráshoz nem is kell bemenni az óvodákba, elég csak bekapcsolni a mesefilmeket. Ha ezt óvodás-kisiskolás korban elrontjuk, akkor a küzdelmet elvesztettük, hiszen a gyerek  „az óvodában még formálható puszta kézzel, utána smirglivel, kamaszkorban pedig már csak stílfűrésszel”.

Ezek után az újságíró európai példákkal folytatta. Amikor a Vox nevű spanyol jobboldali párt politikusa kiírta, hogy csak a nők tudnak szoptatni, a Twitter lekapcsolta, fiókját törölték. 2014-ben egy finn férfi az Európai Bírósághoz (EIEB) fordult, hogy mondja ki: a melegházasságot (ami akkor még nem létezett Finnországban) kötelező elismerni, amit elutasítottak azzal, hogy ez állami hatáskör. A férfi indoka: nőként szeretett volna élni, de mivel 30 éve házas volt, és nem akarta magát átműttetni sem, de nőként akart élni és okmányait eszerint módosíttatni. Mikor megkérdezték, miért nem akart elválni, a válasza: “a vallása tiltja”. Szilvay Gergely idézett a magyar Labrisz Leszbikus Egyesület oktatási-nevelési segédanyagából is: “A lányok és fiúk kettéosztása erősíti azt a nemeket egymással szembeállító, dichotóm, heteronormatív szemléletet, amelyben egy transznemű, vagy nemi identitásában bizonytalan, vagy a kettéosztást tudatosan elutasító fiatal nem fér bele”, majd hozzátette: az anyagbeli illusztrációk és szövegek azt próbálják alátámasztani, milyen nehéz a transzneműek élete még egy elfogadó oktatási intézményben is: “Különösen nehéz lehet egy LMBTQ diáknak egy hierarchikusan berendezett tekintélyelvű közegben, ahol a hagyományos keresztény-konzervatív család-, és párkapcsolati modell a követendő minta“. Emlékeztetett: ők adták ki a hírhedt mesekönyvet (Meseország mindenkié), amelyhez általános iskolásoknak szóló segédanyagot is készítettek, melyben az óvodás-kisiskolásokkal kapcsolatban azt ajánlják: „beszélgess az óvodás gyerekkel, miért ne lehetne genderkreatív”, a középiskolásoknak szóló kötetben pedig konkrét szexuális technikákat ajánlanak.

Az előadó a már említett Transzvanilla Transznemű Egyesület “Mit ne tegyél egy transzneművel” című anyagából is idézett, ahol a transzfóbia esetei között fel van sorolva a randizás elutasítása olyan azonos neművel, aki másik neműként érzi magát. Ami pedig a keresztény körökben is gyakran megkérdőjelezett genderlobbi létét illeti, Szilvay ismertette a magyar és az európai LMBTQ mozgalom szerkezetét és működési mechanizmusát, felhívva a figyelmet arra, hogy tevékenységeik között vállaltan szerepel a lobbizás, és ebben támogatja őket számos amerikai alapítvány, a német és a holland nagykövetség. Kijelentette: a transzmozgalom szélsőségei ma a fősodort alkotják Amerikában, és egyre inkább Nyugat-Európában is. Van, ahol annyira „túltolták” már, hogy kiváltottak szülői ellenmozgolódásokat is, amelyekről csak remélni lehet, hogy sikerrel járnak. Hangsúlyozta: e probléma még nem akkora itthon, mint külföldön, ezért a mi célunk a megelőzés kell legyen; a népszavazás pedig egy olyan politikai eszköz, ami súlyt ad ennek a kérdésnek.

Bese Gergő atya utolsó felszólalásában a hatalmas barokk templomok fenntartásáról és megőrzéséről beszélt, amely óriási kihívást jelentenek az egyházközségeknek. Az azokat építtetőknek még volt bevételi forrása, de ezeket államosították, a rosszul kiszámolt, infláció által elvitt rendszerváltozás utáni kárpótlással nem tudtak ezen az állapoton segíteni, átütő erejű felújításokra pedig külföldi segélyekből sem jutott, legfeljebb “ráncfelvarrásokra” – fejtette ki, majd így folytatta: ezek a templomok nem az egyházközségeké, hanem a nemzet ékkövei, amelyek nemcsak Isten dicsőségét hirdetik, hanem megőrzik a közösségeket is. Emlékeztetett, a Magyar Falu programon keresztül kivirultak a települések: óvodák, bölcsődék, utak, temetők, játszóterek, közintézmények, templomok és közösségi házak épülnek, illetve újulnak meg. “Ha mi nem adunk helyet a kultúrának, más sem fog, pedig ezek hozhatják el a lelki gyarapodást és a feltámadást vidéken. Bennük van a jövőnk, a vidék ereje“– foglalta össze, majd szembeállította egy ellenzéki politikusnő kijelentésével, miszerint: “A templomok ennek a kormánynak az új stadionjai. Nincs rájuk szükség, a közösség tartsa fenn, újítsa fel, ne az adófizetők fizessék.” Végül felhívta a figyelmet arra is: három hónapja nincs eső, s ha megint lefagy a barack, Bács-Kiskun megyében éhen halnak családok, s az állattartók is csődközelben vannak. Ki fogja megoldani a krízist most, amikor a háború még keményebb helyzetet teremt; az, aki látott már zűrt, vagy aki hétfelé szalad, hogy egyeztessen mindenkivel – tette fel végül a kérdést.

Szilvay Gergő pedig utolsó felszólalásában a transznemű műtétek veszélyeiről (hormonháztartás felborulása, szívinfarktus növekvő veszélye) és visszafordíthatatlanságáról, illetve a megbánók és detranzícionálók növekvő számáról beszélt. Mint mondta, a John Hopkins egyetem genderklinikájának bezárását kezdeményező szakértő állítja: “Senkiről nem lehet megállapítani, hogy ki fogja megbánni és ki nem.” Példaként említett egy férfit, aki 30 évig nő akart lenni majd elment pszichológushoz, aki elküldte hormonterápiára, de közben rájött, ő mégsem szeretne nő lenni. Végül néhány nyugati számadatot és jelenséget sorolt fel: Amerikában a magukat fiúknak érző kamaszlányok aránya 4400%-al nőtt, Angliában hasonlóan riasztóak a számok; s ezt a hatalmas növekedés környezeti hatásokkal lehet magyarázni, például a popkultúra, a kortárs közeg hatásával. Az amerikai iskolákban, ahol állandó pride-hónap van, lassan ciki heterónak lenni, a homoszexualitás is „billeg”, a menő a transzneműség. Louisiana államban pedig egész osztályok tartják magukat transznak. Hozzátette: ezek a mozgalmak azon dolgoznak, hogy ez az állapot hazánkban is megvalósuljon, ezért ún. stratégiai pereskedést végeznek: ügyvédet adnak azoknak, akik beleállnak bizonyos ügyekbe, például a vécék használatával vagy melegek örökbefogadásával kapcsolatban.

(Szerzői megjegyzés: egyetlen magyar vonatkozású fontos jelenséget nem említett meg az újságíró: az ELTE Tanító- és Óvónőképző Kara által „Szexuális nevelés születéstől serdülőkorig” címmel indított online kurzust. Két pedagógus résztvevő egy tízrészes sorozatban osztja meg ezzel kapcsolatos tapasztalatait a VDTA blogon, amelyből kiderül, hogy az ELTE miként próbálja meg a gyermekvédelmi törvényt kikerülve bevinni a gender-ideológiát immár a pedagógusokon és a szülőkön keresztül az oktatásba és a mindennapi életbe.)

 

Antal-Ferencz Ildikó

(a szerző szabadúszó újságíró)

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek