Az Európai Parlament törvényhozói joggal rendelkező uniós testületként – a Szerződések értelmében – demokratikus felügyeletet gyakorol az EU tevékenysége felett, ugyanakkor a saját működését lazább belső szabályozottság, nem kellő külső kontroll és elszámoltathatóság jellemzi. Az elmúlt időszak hatalmas korrupciós botránya, a Qatargate is ezt támasztja alá, egy olyan politikai skandalum képében, amelyben megalapozottan állítható, hogy az európai parlamenti képviselőkre és az Európai Parlament tisztviselőire, lobbistáira és családtagjaikra tartósan befolyást gyakorolhattak EU-n kívüli országok kormányai.
Míg a Qatargate-botrány egyik főszereplője, Eva Kaili görög EP-képviselő – 2014 óta az Európai Parlament tagja – az EP nemrég, a botrány kirobbanása nyomán felmentettalelnökeként egy magasszintű pozíciót foglalt el, addig más érintett (vagy potenciálisan érintett) politikusok alacsonyabb szinten helyezkedtek el a hatalmi gépezetben. A konkrét személyek korrupciós szerepe jellemzően az EP Külügyi Bizottságát (AFET) vagy az Emberi Jogi Albizottságot (DROI) érintik, amely azt mutatja, hogy ezek az EP-testületek különösen nagy korrupciós kockázatot hordoztak, illetve hordoznak a mai napig.
A botrányban érintett José Ramón Bauzá Diaz, spanyol liberális európai parlamenti képviselő a Renew Europe frakciójából, aki egyben a már említett Külügyi Bizottság tagjának neve a napokban ismét előkerült.
Bauzá most annak az EP-Katar baráti csoportnak a munkáját függesztette fel, amelynek ő maga elnöke volt. A spanyol politikusképviselőként számos alkalommal szólalt fel az Öböl-menti országok érdekében, a többi között Katar előrehaladását méltatva.
A Qatargate-botrány kirobbanása után Bauzá igyekezett „leszedni” korábbi ilyen nyilatkozatait a közösségi oldalairól. Bauzá emellett nem számolt be a korábbi katari utazásairól sem, illetve ismeretes, hogy a Baleár-szigetek autonóm közösség (egyben spanyol tartomány) egykori elnökeként, katari politikai és üzleti körökhöz kapcsolódó befektetéseket szorgalmazott. Az elmúlt évek során legkevesebb négy alkalommalrepült Katarba, és mint kiderült, az utazásokat Katar állam teljes egészében kifizette, beleértve a luxusszállodákban (a Sheraton és Ritz-Carlton hotelekben) történő megszállást is. Spanyol és olasz lapok szerint Soros Györgyhöz köthető NGO-k gyanús ügyletei kapcsán is felmerült a neve.
Hivatalos nyilatkozatai – saját gazdasági helyzetéről – többször is hiányosak voltak. 2011-ben, nem számolt be arról, hogy saját tulajdonú pincészete, gyógyszertára, és még egy kozmetikai gyára is van, márpedig a Baleár-szigetek elnökévé való megválasztása előtt mégvezette ezeket a vállalkozásokat. Továbbá Diaz 2019-ben nem számolt be arról, hogy a Gas2Move spanyol energiavállalatban partnerként működik, amiről utóbb azt mondta, hogy szerinte „mindegy”, miután az energiaügyeket az Európai Parlament olyan bizottsága kezeli, amelynek ő nem tagja, valamint úgy vélekedett, hogy az ő üzletrésze nem igazán jelentős. Érdekes tény azonban, hogy ez a vállalat csak 2020-ban 10 millió euró közösségi támogatástnyert.
A „feledékeny” EP-képviselők sorába tartozik a román jobboldali, az ÉPP frakciójában ülő Cristian-Silviu Bușoi is, aki ellentmondásba keveredett annak kapcsán, hogy 2020 elején Katar finanszírozta a business osztályú repülőjegyét, valamint négy éjszakát részére a dohai Ritz Carlton szállodában. Az ő esete is mutatja, hogy az Európai Parlamentben többen nem tartják be a rájuk nézve kötelező érvénnyel megfogalmazott szabályokat, és súlyosan megszegték az EP-képviselők magatartási kódexében foglaltakat. Busoi mindmáig az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának (ITRE) elnöke.
Az Európai Parlament képviselői korlátozott mentelmi joggal rendelkeznek, melynek révénúgy dolgozhatnak, fejthetik ki véleményüket és szavazhatnak az EP-ben a szabad elhatározásuk, meggyőződésük alapján, hogy nem kell félniük a letartóztatástól vagy a politikai üldöztetéstől. Ha az illetékes nemzeti hatóság egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri az Európai Parlamenttől (vagy egy EP-képviselő vagy volt képviselő mentelmi jogának fenntartását), az EP elnöke a plenáris ülésen bejelenti, hogy ilyen kérelem érkezett be, és a kérelmet az illetékes bizottsághoz, azaz a Jogi Bizottsághoz utalja. A Jogi Bizottság zárt ülésen fogadja el arra vonatkozó javaslatát, hogy a Parlament egésze elfogadja vagy elutasítsa-e a kérelmet, azaz felfüggessze vagy fenntartsa-e az érintett európai parlamenti képviselő mentelmi jogát. A bizottsági határozatot követő plenáris ülésen a Parlament egyszerű többséggel határoz.
2023 januárjában Roberta Metsola parlamenti elnök bejelentette, hogy az EU eljárást indít két, a folyamatban lévő korrupciós botrányban érintett EP-képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére, de nem nevezte meg a korrupciós és pénzmosási ügyben érintett képviselőket. Metsola azt mondta, hogy a belga rendőrség kérésére tette meg a lépést. Tudni kell azonban, hogy továbbra is megtarthatja a mandátumát az a képviselő, akinek a mentelmi jogát adott esetben felfüggesztették. A képviselő mandátuma ugyanis nemzeti mandátum, amelyet más (külföldi, illetve szupranacionális) hatóság nem vonhat vissza, a felfüggesztés tehát csak lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás megkezdje vizsgálatát, illetve elindulhasson a bírósági tárgyalás. A büntetőügyben vétkesnek kimondott képviselő mandátumának megszűnéséről végül a tagállami hatóság dönt.
A Qatargate-botrány akár egy jéghegy csúcsa is lehet, mivel az Európai Parlament súlyos, akár rendszerszintű gondjait is jelezheti az ügy. A Der Spiegel német hetilap több mint 1300 dokumentumhoz kapott hozzáférést a belga nyomozásból, és amit eddig tudunk, az az, hogy adokumentumok tanúsága szerint az EP „Panzeri-csoportja” (az érintett képviselők)készpénzes kifizetéseket kaptak Katarból, Marokkóból, Mauritániából és valószínűleg Szaúd-Arábiából is. (Antonio Panzeri szocialista EP-képviselőt, Kaili közeli munkatársát már tavaly év végén letartóztatták a korrupcióval és vesztegetéssel kapcsolatos nyomozás részeként.)José Ramón Bauzán vagy Eva Kailin kívül mások is lehetnek, ami közép- és hosszú távon az Európai Parlament tekintélyét áshatja alá. Azét a testületét, amely hét évtizeddel ezelőtt a Tanács Parlamenti Közgyűléseként, az európai nemzeti parlamentek képviselőnek közösségeként kezdte meg a működését, és amelynek akár a szerepe, súlya és befolyása is változhat az ilyen botrányok nyomán.
Forrás:Tüzfalcsoport
