Az ukrán gabona tilalmát eredetileg az év elején vezette be több európai uniós ország, hogy megvédje a helyi gazdálkodók megélhetését.

Bár Lengyelország az orosz-ukrán háború kezdete óta mindig is támogatta Ukrajnát, most az ukrán gabonaimport körüli vita miatt mégis bejelentette, hogy leállítja a fegyverszállítást Ukrajnának a két ország közötti növekvő vita közepette az ukrán gabonaimport ideiglenes tilalma miatt – adta hírül a CNN.

Már nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, mert most Lengyelországot fegyverezzük”

– írta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a közösségi médiában.

Lengyelország régóta Ukrajna egyik legszilárdabb támogatója, mióta Moszkva megszállta szomszédját, több korábbi keleti blokk nemzete mellett, akik attól tartanak, hogy ők lehetnek a következők, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök expanzionista háborúja sikeres lesz.

Most Kijev és Varsó áll szemben

Az ukrán gabona tilalmát eredetileg az év elején vezette be több európai uniós ország, hogy megvédje a helyi gazdálkodók megélhetését, akik aggódnak az ukrán gabona alacsony árai miatt. A múlt héten az EU bejelentette, hogy felfüggeszti a tilalmat. Három nemzet – Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – azonban azt mondta, hogy nem ért egyet a döntéssel, és hogy fenn kívánják tartani a korlátozásokat. Ez tiltakozásokat váltott ki Ukrajnából, amely ezen a héten pert indított mindhárom ország ellen az ügy miatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán szintén felszólalt a tilalom ellen, amikor az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédet, mondván: 

riasztó látni, hogy egyesek Európában, néhány európai barátunk szolidaritást játszanak egy politikai színházban – thrillert csinálva a gabonából”.

Hozzátette, hogy az érintett nemzetek „úgy tűnhetnek, hogy saját szerepüket játsszák, de valójában segítenek előkészíteni a terepet egy moszkvai színésznek”. Zelenszkij megjegyzései azonnali elítélést váltottak ki Lengyelországból, a külügyminisztérium beidézte Ukrajna varsói nagykövetét, hogy kifejezze „erős tiltakozását”. Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter azt mondta Ukrajna nagykövetének, hogy Zelenszkij állítása „valótlan”, különösen azért, mert Lengyelország „a háború első napjai óta támogatja Ukrajnát”.

Hozzátette, hogy „a Lengyelországra gyakorolt nyomás multilaterális fórumokon vagy a panaszok nemzetközi bíróságokhoz küldése nem megfelelő módszer az országaink közötti viták megoldására” – áll a minisztérium közleményében.

Egy televíziós interjúban Morawiecki miniszterelnök azt mondta, hogy nem kockáztatja a lengyel piac destabilizálását az ukrán gabonaimport elfogadásával, de nem akadályozza meg a Lengyelországon való áthaladást – jelentette a PAP lengyel nemzeti hírügynökség. „Természetesen fenntartjuk az ukrán áruk tranzitját. Lengyelország nem viseli az ebből eredő költségeket. Éppen ellenkezőleg, azt lehet mondani, hogy keresünk vele” – mondta Morawiecki a PAP szerint.

Morawiecki azzal is vádolta az ukrán oligarchákat, hogy „a lengyel piacra tolták a gabonájukat” anélkül, hogy törődtek volna a helyi gazdákkal, és azt mondta, hogy Lengyelország most arra összpontosít, hogy „a legmodernebb fegyvereket” szállítsa saját céljaira.

Ha meg akarod védeni magad, akkor kell valami, amivel védekezhetsz”

 – mondta Morawiecki.

Varsó vezető szerepet vállalt a NATO-szövetségesek között Kijev nehézfegyverekkel való ellátásában. Tavasszal Lengyelország lett az első NATO-ország, amely vadászgépeket küldött Ukrajnába – hónapokkal megelőzve az Egyesült Államokat, amely csak a múlt hónapban egyezett bele az F-16-os vadászgépek átadásának jóváhagyásába, amíg az ukrán erők befejezik a kiképzést.

Lengyelország korábban több mint 200 szovjet típusú harckocsit küldött Ukrajnába. A legtöbb nyugati katonai felszerelés és egyéb felszerelés Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, és az ország 1,6 millió ukrán menekültet fogad be az ENSZ szerint.

A Kieli Intézet nyomkövetője szerint Lengyelország 4,27 milliárd eurót (mintegy 4,54 milliárd dollárt) ajánlott fel, amely katonai, pénzügyi és humanitárius segélyek kombinációja. Andrzej Duda lengyel elnök szerdán nagyobb egységre és cselekvésre szólított fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amelynek Oroszország állandó tagja.

„Ha ma nem cselekszünk szolidárisan, hogy megvédjük a nemzetközi jog alapvető értékeit, holnap már túl késő lehet” – mondta, hozzátéve, hogy az Oroszország ukrajnai invázióját követő „stratégiai változás” nem átmeneti.

A bizonytalanság új korszakában élünk”

 – mondta Duda.

Forrás:Mandiner