A spanyolországi Ceutában kialakult migrációs válság már nemcsak Madrid és Rabat kapcsolatát terheli, hanem az Európai Unión belüli törésvonalakat is látványosan felszínre hozta. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kezdeményezésére augusztus 4-én rendkívüli egyeztetést tartanak az uniós belügyminiszterek, miután több tagállam még Spanyolország schengeni tagságának ideiglenes felfüggesztését is felvetette.

Tízezrek jutottak át Ceutába

A Marokkóból érkező migrációs hullám során mintegy 60 ezer ember jutott be illegálisan Ceutába, miközben nyugati sajtóforrások 50 ezer, tengeren át érkező migránsról írtak. A többségüket azóta visszaküldték Marokkóba.

Madrid szerint a spanyol hatóságok kevesebb mint 48 óra alatt helyreállították a határellenőrzést, humanitárius segítséget nyújtottak az érkezőknek, és gyakorlatilag valamennyi illegálisan belépő migránst visszafordították.

A határ közelében ugyanakkor tragédia is történt. A spanyol rendőrség egy 500 méter hosszú úszó akadályt telepített, és az Izvesztyija beszámolója szerint 90 ember vesztette életét a határátkelési kísérletek során: voltak, akik megfulladtak, mások a parton kialakult tumultusban vagy a hullámtörő romjai alatt haltak meg.

Madrid szerint magára hagyták Spanyolországot

Pedro Sánchez Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek és António Costának, az Európai Tanács elnökének írt levelében rendkívüli egyeztetést sürgetett.

A spanyol kormányfő szerint az EU külső határainak védelme valamennyi tagállam közös felelőssége, nem kizárólag azoké az országoké, amelyek az unió külső határán fekszenek.

Sánchez különösen élesen bírálta azokat a tagállamokat, amelyek felvetették Spanyolország ideiglenes kizárását a schengeni övezetből. Szerinte ezek a követelések előítéleteken, hamis információkon vagy belpolitikai érdekeken alapultak, és ellentétesek az európai szolidaritás elvével.

Olaszország lépett a legkeményebben

A válság hamar európai politikai konfliktussá alakult. Az Izvesztyija szerint Csehország, Finnország, Dánia és Olaszország is felvetette a schengeni szabályok ideiglenes felfüggesztését Spanyolországgal szemben.

A legélesebben Giorgia Meloni olasz kormánya reagált, amely egy hónapra felfüggesztette a schengeni megállapodás alkalmazását Spanyolországgal szemben. Az olasz jobboldal emellett belpolitikai témává is tette a ceutai eseményeket, arra figyelmeztetve, hogy hasonló helyzet alakulhatna ki Olaszországban egy baloldali kormány hatalomra kerülése esetén.

Sánchez válaszul a Frontex adataira hivatkozott, amelyek szerint Spanyolország az EU egyik legkevésbé átjárható külső határával rendelkezik, és az elmúlt öt évben feleannyi illegális belépést regisztráltak ott, mint például Olaszországban.

A migráció újra szétszakíthatja az EU-t

A ceutai válság önmagában valószínűleg nem jelent egy, a 2015-öshöz hasonló új európai migrációs hullám kezdetét. Politikai következményei azonban jóval tartósabbak lehetnek.

A történtek ismét megmutatták, hogy az uniós migrációs reformok ellenére továbbra sincs valódi egyetértés arról, hogyan kellene megosztani a külső határokra nehezedő terheket. Miközben az EU új migrációs és menekültügyi paktuma szolidaritási mechanizmust hozott létre, a déli tagállamok továbbra is úgy érzik, hogy a válságok közvetlen következményeit elsősorban nekik kell kezelniük.

Az idei szolidaritási alap 420 millió euróból gazdálkodik, és a tervek szerint 21 ezer menedékkérő áthelyezését finanszírozzák belőle. Spanyolországot Görögországgal, Ciprussal és Olaszországgal együtt olyan országnak tekintik, amely jelentős migrációs nyomás alatt áll.

Marokkó szerepe egyre fontosabb lehet

Brüsszel számára az egyik lehetséges megoldás a harmadik országokkal kötött megállapodások további bővítése lehet. Az EU korábban Törökországgal, Tunéziával, Egyiptommal és Mauritániával is kötött olyan megállapodásokat, amelyekben pénzügyi támogatásért és más kedvezményekért cserébe az érintett országok erősítették saját határvédelmüket és akadályozták az Európa felé tartó migrációt.

Marokkó ezért még fontosabb partnerévé válhat az Európai Uniónak. Az ország már szerepel az uniós biztonságos származási országok listáján, ami lehetővé teszi a marokkói állampolgárok menedékkérelmeinek gyorsított elbírálását és az elutasított kérelmezők egyszerűbb visszaküldését.

Ursula von der Leyen közben már a fizikai határakadályok megerősítéséről és az embercsempész-hálózatok elleni fellépés fokozásáról beszélt.

A legnagyobb kérdés a bizalom

A szakértők szerint a válság legfontosabb tanulsága nem feltétlenül maga a migrációs hullám, hanem az, hogy a tagállamok továbbra sem bíznak egymásban annyira, hogy egy hasonló válság idején automatikusan közös választ adjanak.

A 2015-ös migrációs válság után több mint egy évtizeddel így ismét ugyanaz az alapvető probléma került előtérbe: az Európai Unió közös határokról és közös felelősségről beszél, válsághelyzetben azonban a tagállamok gyorsan visszatérnek saját nemzeti érdekeikhez.

Az augusztus 4-i rendkívüli belügyminiszteri találkozón ezért nem pusztán Ceutáról lesz szó. A tét az is, hogy egy következő migrációs válság idején működőképes marad-e az európai szolidaritás – és vele együtt a schengeni rendszer.