Hogy miért nem beszél egy magyar filmben a Magyar királyság területén, egy katolikus magyar zászlósúr románul? A válasz nyilvánvaló – mondta a Demokratának a Hunyadi regényeket Bán Mór néven jegyző Bán János író.

Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM Cannes premierjén, Cannes-ban mutatják be a Bán Mór regényfolyama alapján készült Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel. Az Adevărul című napilapba Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza írt egy cikket a Hunyadi Jánosról készült filmről, A magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel, amely a román kultúra kisajátításával vádolja meg a magyarokat. Mivel a sorozat szereplői az anyanyelvükön beszélnek – például a szultán törökül, a Habsburgok németül – a román szerző szerint ennek ellenére a filmben Hunyadi János nem románul fog beszélni, pedig közismert, hogy román volt.

– Hogy miért nem beszél egy magyar filmben a Magyar királyság területén, egy katolikus magyar zászlósúr románul? A válasz nyilvánvaló. Ugyanazért, amiért Petőfi sem szerb vagy szlovák nyelven mondta el a Nemzeti Dalt. Amiért Zrínyi a magyar főurakkal magyarul beszélt, és nem horvátul. Amiért József Attila magyarul írta a verseit. Nagyapám mindig azt mondta, egy kicsit mindenkinek igaza van. De nekünk a mi igazunk a legfontosabb. Mi abban hiszünk – mondta a Demokratának Bán János, a Hunyadi regénysorozatot Bán Mór néven jegyző író, reagálva a román vádakra.

A szerző szerint neuralgikus pontról beszélünk, hisz magyar szempontból Trianon óta keserűen tapasztaljuk, hogy nem csak a területeinket, a városainkat rabolták el, de ezzel együtt az utódállamok igényt tartanak a múltunkra, a történelmünkre is.

– A románok, a szlovákok elsősorban, de a szerbek és horvátok is azonnal hozzáláttak a magyar történelmi múlt kisajátításának, mintegy ezzel is újabb érveket gyűjtve területi követeléseik, az „ősi román, szlovák, stb.” földek jogosságának igazolásához.

Így lett szlovák nagyúr Csák Máté, a magyar trónon ülő Mátyás király román, szlovák nemesember Benyovszky Móric, és sajnos folytathatnánk a sort.

Az a magyar ember, akinek nem szorul ökölbe a keze, ha Trencsén, Árva, Pozsony, Vajdahunyad várának ormán a szlovák vagy román zászlót lát, az ebből a fájdalomból persze semmit sem ért – mondta Bán Mór.

A múlt kisajátítása tehát bő száz éve kezdődött el igazán, de a Hunyadi írója szerint lehet, hogy sokkal régebb óta zajlik.

– Annak idején egy interjúban elmondtam, hogy

ha mi nem készítünk Hunyadiról filmet, akkor előbb-utóbb majd a románok fognak.

A most bemutatásra kerülő tv-sorozat után valószínűleg észbe is kapnak. Két párhuzamos narratíváról beszélünk, és nem is az a kérdés, hogy a Hunyadi család valójában milyen származású volt, hanem, hogy magyaroknak vagy románoknak tartották-e magukat. A románok most azon pörögnek, hogy odahaza Hunyadon miért nem románul beszélnek egymással a családtagok, amikor a sorozatban a különböző nációkhoz tartozó karakterek többé-kevésbé a saját nyelvükön szólalnak meg. Először is, nincs ember, aki félezer év távlatából biztos választ tudna adni arra a kérdésre, hogy vajon Hunyadi anyja, akinek nevét egyetlen oklevél, korabeli írásos forrás sem említi, milyen nyelven szólt fiacskájához. Innentől pedig hitvitáról beszélhetünk. Mi, magyarunk abban hiszünk, hogy magyarul. A románok szeretnék azt hinni, hogy románul – fejtette ki a szerző, aki szerint a szocialista évtizedekben a magyar kultúrpolitika görcsösen tiltotta, irtotta a magyar nemzeti szemléletet.
Kevésbé közismert, hogy Bibó Istvánnak fennmaradt egy feljegyzése, melyben arról ír, hogy milyen jó lenne, ha készülne végre film Hunyadi Jánosról, de ha készül, nagyon vigyázzunk, nehogy túlzottan magyarnak tűnjön.

– Ismerős ez a mentalitás. Bibó még azt is javasolta, hogy például ortodox módon vessen Hunyadi keresztet a filmben.

A románok imádták volna azt a változatot, ha elkészül

– mondta Bán Mór.

A regényíró szerint a Hunyadiak származása nem fordítható le a mai értelemben vett nemzeti hovatartozásra, ugyanis ennek a XV. században még nem volt ilyesfajta jelentősége.

– Arról nem is beszélve, hogy nekem úgy tűnik,

a mai értelemben vett román nép sem létezett a nem is olyan régen még Kunországnak nevezett területeken.

Magukat sem románnak nevezték, hanem vlachnak. No, de akkor mi lehet fogódzó az ősi vita eldöntésére? Egy biztos, cselekedetei mutatják meg az ember nemzeti hovatartozását. Márpedig Hunyadi János és fia, Mátyás király is szívvel-lélekkel magyarként cselekedtek, ha kellett, a havasalföldi és moldvai oláhokkal szemben is. Hunyadi katolikus magyar úr volt, Magyarországot és a keresztény Európát védelmezte. Akkor is, amikor a havasalföldi oláhok a török oldalán jöttek perzselni, pusztítani Erdélyt, amiről persze most, utólag már, mint román területről beszélnek, gondolkodnak – szögezte le az író.

Bán Jánossal pár éve címlapos interjút készített a Magyar Demokrata. Ekkor megkérdeztük az alkotót, hogy vajon a sorozat kapcsán nem kezdődik el a Hunyadi-rablás, hisz mi van, hogyha hirtelen eszükbe jut a románoknak, szerbeknek vagy éppen másoknak, hogy Hunyadi valójában az ő hősük, a magyarok csak elbitorolták?
Az író ezt már akkor is elképzelhetőnek tartotta.

Az interjúban többek között arról beszélgettünk az íróval, hogy

• vannak-e jelenbeli áthallásai a sorozatnak
• a történelmi filmek reneszánszát éljük-e vagy sem
• miért kell elmesélnünk a győzelmeinket, vereségeinket a világnak

A teljes interjút itt lehet elolvasni