2025. január elsejétől leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték működése – jelentette be a Noviny Live portálnak adott interjúban Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Egy esetleges leállás esetén az olajtermékek kiskereskedelmi árai jelentősen emelkednének, ha pótolni kellene a kieső mennyiséget. Az ukránok éves szinten a kőolaj-szállításért mintegy 200 millió dollárt kapnak, de a háború miatt emelkedtek a költségeik. Így felvetődik, hogy akár politikai, akár árképzési nyomásgyakorlás is lehet a mostani kommunikáció.
„Ha igaz, amit az ukrán elnök tanácsadója mondott és nem pusztán fenyegetéssel állunk szemben, akkor még annál is súlyosabb lesz a helyzet, mint amit a Testvériség földgázvezetéknek a december 31-i leállása jelenteni fog” – nyilatkozta a PestiSrácoknak Tóth Máté energiajogász. A szakértő rámutatott, hogy a különbség abból adódik, hogy amíg Magyarország a földgázszükségletét már nem a Beregdarócnál, a Beregovónál belépő Testvériség földgázvezetéken keresztül kapja (amit ugye az ukránok szintén le akarnak állítani), hanem déli irányból. Így az a lépés sokkal inkább a szlovák és az osztrák ellátást érinti, azonban az olaj tekintetében nem ez a helyzet.
Jelenleg Magyarországnak két függősége van az olaj tekintetében. Az egyik az Adria vezetéket jelenti horvát irányba, a másikat pedig a Barátság kőolajvezeték az ukrán irányba. A két függőséget egy függőségre cserélnénk ezután, ami elképesztő kitettséget jelentene. Valamint az uniós jog szempontjából is nagyon aggályos, ugyanis a horvátoknál láttuk, hogy már összesen ötszörösére emelték a tranzitdíjat, és innentől kezdve teljesen kiszolgáltatott lesz Magyarország
– fogalmazott Tóth Máté. A szakértő kiemelte, a gyakorlati ellátási probléma abban jelentkezik, hogy jelenleg a közép-kelet-európai finomítók (értve ezalatt a százhalombattait, a pozsonyit, a schwechatit is), nagymértékben ural típusú olajra vannak finomhangolva, noha folyik már ennek az átalakítása. Hozzátette:
Tehát itt nem mindegy, szemben például a földgáznál a metánmolekulával, hogy honnan és milyen típusú olaj érkezik. Vagyis ezzel a bejelentéssel az ukránok elképesztő és az ellátásunkat súlyosan érintő lépésre készülnek.
Tóth Máté megjegyezte, hogy ez a lépés leleplezi az elmúlt hónapoknak a narratíváját, amit a Lukoilnak az olajtranzitból való kizárása kapcsán hallhattunk mind az ukránoktól, mind az uniós szervektől, hogy nincs is semmi látnivaló. Ugyanis szerintük a Lukoil kizárása az a más tranzitot teljesítő cégek szállításait nem érinti.
Korábban Dombrovskis az EU gazdasági és kereskedelemért felelős biztosa cinikusan megjegyezte, hogy nincs itt semmi látnivaló. Hát most az ukránok továbblépése leleplezi, hogy igenis pontosan arról szólt az elmúlt heteknek vagy hónapoknak az akciója az olajvonalon, hogy tényleg megszorongassák Magyarországot és a környező országokat ellátásban, hiszen most újabb fokozatra kapcsolt az ukrán fél
– fogalmazott a szakértő.
Miért lőnék lábon saját magukat az ukránok?
Mihajlo Podoljak az interjúban azt is megjegyezte, hogy a vezetékek leállításával, illetve az orosz energiahordozók kizárásával Moszkva a legjobb piacát veszti el.
Európa megbízható és jó piac volt, az oroszok itt érték el a legnagyobb hasznot. Európában most mindenki azon dolgozik, hogy Oroszország ne játsszon szerepet a földrészen
– magyarázta. Tóth Máté azonban rámutatott, hogy ezzel a lépéssel az, aki lényeges bevételi forrástól esik el, most az Ukrajna. Ugyanis az ukránoknak, túl a direkt amerikai és európai uniós pénzügyi transzfereken, a legfontosabb költségvetési bevételi forrása az az olaj és a gáztranzit.
Na most az, hogy Ukrajna bejelenti a gáz, majd ezután az olajtranzitnak a megszüntetését, a tranzit bevételéről mond le, az lényegében leleplezi, hogy itt nem autonóm, szuverén ukrán döntésekkel állunk szemben, ahol az Európai Bizottság akár csak hallgatólagosan tudomásul veszi a lépést, hanem fordított az ok-okozat. (…) Hát ki az az őrült, aki a legszorultabb anyagi helyzetében, amiben Ukrajna van, az egyik legfontosabb bevételi forrásáról lemond. Nyilvánvaló módon ez csak akkor történik meg, ha egy lényegesen nagyobb hitelező mondatja ezt vele. Még békeidőben is nehéz lenne ezt értelmezni, nemhogy most.
A szakértő szerint azért álságos az ukrán elnök tanácsadójának fent idézett mondata, mert valójában nem Oroszország veszít piacot. Ugyanis az oroszok ugyanúgy el fogják adni az olajukat, ha kell, Európába is Indián keresztül, az ukránok pedig elveszítik a legfontosabb bevételi forrásukat.
Nehéz elképzelni, hogy nem parancsra kellene meglépniük ezt, úgyhogy én emögött egyértelműen az Európai Uniót, illetve az Európai Uniónál is nagyobb érdekeknek az érdekérvényesítését látom
– fogalmazott Tóth Máté.
Az ukrán villamosenergia-import majdnem fele érkezik hazánkon keresztül, de meddig?
„Az ukrán villamosenergia-import 42 százaléka jelenleg Magyarországon keresztül érkezik Ukrajnába, és a magyar állami vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az európai és az ukrán hálózatok szinkronizáltan tudjanak egymással működni” – mutatott rá korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Mindezen intézkedések nélkül Ukrajna villamosenergia-ellátása nem lenne biztonságban (.) És ennek ellenére kellett szembesülnünk azzal, hogy Ukrajna mind a magyar, mind pedig a szlovák energiaellátás biztonságával szórakozik” – tette hozzá.
Közben a Mol az Indexszel azt közölte, hogy a vállalat ebben a témában nem kapott semmilyen jelzést a vezeték leállításával kapcsolatban, pedig ha lenne változás, elsőként tájékoztatná a nyilvánosságot. Állítják, hogy ukrán féllel továbbra is meglévő és jó üzleti kapcsolatunk van, valamint a szállítások is folyamatosak. Az Index úgy tudja, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter emiatt az ügy miatt indult tárgyalni péntek reggel Szentpétervárra.
Tóth Máté az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarország végletesen udvariasan és úriemberként jár el Ukrajnával szemben.
Noha már a nulladik pillanattól kezdve mérgezik a viszonyt a kárpátaljai magyarokkal szembeni elképesztő ukrán jogalkotási hullám is. Ez nem akadályozta Magyarországot, hogy 2022. február 24-től, a háború kitörésének a pillanatától elképesztő humanitárius segítséget nyújtson Ukrajnának. Ez abban sem akadályozta Magyarországot, hogy mind a feldolgozott olajtermékek, mind a földgáz tekintetében ezen humanitárius segítségnyújtás mellett folyamatosan Ukrajna egyik legfontosabb ellátási iránya legyen.
A szakértő emlékeztetett, hogy a Beregdarócnál belépő gázvezetéken jelenleg reverz áramlás folyik, tehát nemhogy nem Magyarország vásárol a Testvériség vezetéken keresztül orosz földgázt, hanem pont, hogy visszaad Ukrajnának. Azon a vezetéken át áramlik Ukrajnába, Magyarországról a földgáz.
Itt érkezünk meg a villanyhoz
Magyarország jelenleg is 42 százalékát szolgáltatja három nagyfeszültségű vezetékvonalon Ukrajna villamosenergia importjának. Tóth Máté szerint ez valóban ad egy olyan pozíciót, hogy Magyarország, ha akarna, hasonló, nem elegáns módon
elzárhatná az áramot Ukrajna felé, aminek nagyon súlyos következményei lennének Ukrajnában.
A szakértő rámutatott, hogy következményei lennének mind feszültség, mind frekvenciaszabályozás szempontjából is. Tekintve, hogy Ukrajna nyugati körzete a nyugat-európai szabványokkal van finomhangolva, míg Ukrajna háromnegyedén orosz hálózat, technológia, frekvencia és feszültségszabályozás található, Ukrajnának egyébként is van nyugat felé technológiai kitettsége. Tóth Máté szerint
itt az ideje Magyarországnak megfontolni, hogy milyen további eszközei vannak ebben a helyzetben, ami magában foglalja azt is, hogy Magyarország hasonló lépést tegyen a villannyal.
Mit okozhat a hazai ellátásban az ukránok lépése?
„A MOL erőn felüli erőfeszítéseket tett és tesz, ami igaz az elmúlt két évre is, a különböző ellátási kockázatok, mind a mennyiségi, mind pedig az árban jelentkező kockázatoknak a kezelésére” – jelentette ki Tóth Máté. Az energiajogász szerint más nagy olajtársaságoknál ez a társadalmi felelősségvállalás korántsem jelenik meg így. Tehát nincs egy a közérdeket is figyelembe vevő magatartása egy piaci, pláne tőzsdén jegyzett nagy olajcégnek. Hozzátette:
viszont az eszközök végesek. És ilyen szempontból én már azért kezdenék aggódni. Amikor a Lukoilnak a tranzitból való kizárása történt, akkor elképesztő sebességgel és hatékonysággal sikerült más olajtársaságok beléptetésével egy áthidaló megoldást, szerződéses megoldást találni a tranzitra. Amennyiben viszont teljesen leáll a forgalom, akkor már ez sem segít.
Mint a szakértő rámutatott, megközelítőleg 90 napnyi tartaléka van hazánknak az MSZKSZ, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség kezelésében.
Tóth Máté elmondta, hogy egy időn túl nincs ráhatása sem a MOL-nak, sem a magyar államnak arra, hogy a nagykereskedők, ideértve az OMV-t és mindenki mást, aki itt az ellátási láncokban jelen van. Ezek a cégek kénytelen-kelletlen elkezdik majd beárazni a változó szállítási útvonalakat, a növekvő tranzitköltségeket, amit az Adria-vezeték, vagy esetleges más szállítási lehetőségek jelentenek (pl. Dunán uszályokkal történő olajszállításnak a költsége).
Tehát hosszú távon arra nincs varázsszer, nincs csodaszer, hogy ezeket az árfelhajtó hatásokat ki lehessen simítani. Innentől állami beavatkozás és más alternatív, de jogalkotói megoldásokkal lehet csak enyhíteni vagy elterelni azt az ársokkot, ami hosszú távon jelentkezhet. Tehát rövid távon nyilván ezek a vezető problémák. Hosszú távon viszont ez az ukrán lépés tényleg fenyegető, merthogy a gazdasági szerződések, újratárgyalási pozíciók ez ellen már nem tudnak védeni.