Amióta 2021-ben lemondott, Merkelt azzal vádolják, hogy túlságosan visszafogott volt Oroszországgal szemben, így Németország veszélyesen függ az olcsó orosz gáztól, és nyitott ajtók migránspolitikájával káoszt, a közbiztonság jelentős romlását, az antiszemitizmus megnövekedését, civilizációs súrlódásokat és a radikális jobboldal térnyerését váltotta ki.

Miután évekig nem állt a nyilvánosság elé, többször adott interjút a médiának, és elmélkedett a keletnémet kommunizmus alatti gyermekkoráról, valamint a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Trumppal való feszült találkozásokról. 

Menekültáradat

Kritikusok azzal vádolták, hogy azzal, hogy Merkel elutasította, hogy nagyszámú menedékkérőt visszafordítson az osztrák határon, több mint egymillió bevándorló érkezett az országba, mely rengeteg új problémát szült.

Merkel, aki annak idején egy szíriai menekülttel pózolt egy szelfi erejéig, memoárjában kijelentette, még mindig

„nem érti, hogyan feltételezheti bárki, hogy egy barátságos arc egy fotón arra ösztönözheti az embereket, hogy tömegesen meneküljenek hazájukból”.

Miközben megerősítette, hogy Európának „meg kell védenie külső határait”, hangsúlyozta, hogy „a jólét és a jogállamiság mindig is kívánatos célponttá fogja tenni Németországot és Európát”,

a gyorsan öregedő Németországban a szakképzett munkaerő hiánya pedig „elkerülhetetlenné” teszi a rendszeres bevándorlást.

Akkori nyilatkozata – németül „wir schaffen das”, azaz „meg tudjuk csinálni” – „egészen hétköznapi mondat” volt, amely „a problémák megoldására, a kudarcok kezelésére, a mélypontokon való túllépésre és új ötletekre való elszántságot” jelezte – mondja.

Orosz kapcsolatok

Merkel védelmébe vette Putyinnal való kapcsolatát is. Úgy jellemezte az orosz államfőt, mint aki „folyamatosan keresi a vele szemben tanúsított becsmérlő magatartás jeleit, ugyanakkor mindig készen áll arra, hogy tisztességtelenül bánjon másokkal”.

Mindazonáltal kijelentette:

„Helyesen tettem, hogy hivatali időm végéig fontosnak tartottam, hogy megőrizzük kapcsolatainkat Oroszországgal, hiszen Oroszország az Egyesült Államokkal együtt a világ két vezető atomhatalmának egyike, és az Európai Unió földrajzi szomszédja”.

Megvédte azt a döntését is is, hogy egy 2008-as bukaresti csúcstalálkozón ellenezte Ukrajna NATO-csatlakozását, illúziónak titulálva azt a gondolatot, hogy a tagjelölti státusz megvédte volna az országot Putyin agressziójától.

A memoárban visszaemlékezett arra is, hogy a csúcstalálkozóról hazarepülve aggódott amiatt, hogy „a NATO-nak nincs koherens stratégiája Oroszországgal szemben”.

Energiapolitika

Oroszország 2022-es Ukrajna elleni támadása majd az Északi Áramlat vezetékeket érő szabotázsakció elzárta Németországot az olcsó orosz gáztól. Merkel azonban visszautasította a balti-tengeri vezetékek engedélyezésével kapcsolatos kritikákat, rámutatva, hogy az Északi Áramlat 1-el kapcsolatos megállapodást elődje, Gerhard Schroeder, Putyin régóta barátja írta alá.

Az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatban, amelyet a Krím 2014-es annektálása után hagyott jóvá, azzal érvelt, hogy akkoriban

nehéz lett volna rávenni a vállalatokat és a gázfelhasználókat Németországban és számos EU-tagállamban, hogy elfogadják, hogy drágább cseppfolyósított földgázt kell importálniuk más forrásokból.

Merkel szerint a gázra átmeneti energiaforrásként volt szükség, mert Németország a megújuló energiaforrásokra való átállást és az atomenergia fokozatos kivonását tűzte ki célul Japán 2011-es fukusimai katasztrófája után.