Seymour Hersh oknyomozó újságíró egy vitatott kutatást tett közzé az Északi Áramlatra történt támadásról.

Seymour Hersh oknyomozó újságíró olyan kutatást tett közzé, amely szerint az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadást az amerikai kormány szervezte Norvégia támogatásával. Hersh megkeresésére az amerikai kormány és a CIA cáfolta a tényleírását. Számos médium azzal vádolta Hersh-t, hogy nem hozta nyilvánosságra névtelen forrását, így állításai ellenőrizhetetlenek. Kritika fogalmazódott meg azt illetően is, hogy a kutatás nem volt koherens. Fabian Scheidler berlini publicista a Berliner Zeitung számára beszélgetett Seymour Hersh-sel.

Hersh úr, kérem, részletesen ismertesse megállapításait. Az Ön forrása szerint mi történt pontosan, kik vettek részt az Északi Áramlat elleni merényletben, és mik voltak az indítékok?

Ez egy olyan történet, melyet a nyilvánosság elé kell tárni. 2022 szeptemberének végén feltehetőleg nyolc bombát élesítettek a Balti-tengeren lévő Bornholm szigetének közelében, amelyek közül hat robbant fel, egy olyan területen, ahol elég sekély a víz. Ezek az Északi Áramlat 1 és 2 négy fő vezetékéből hármat tönkretettek. Az Északi Áramlat 1 vezeték hosszú évek óta nagyon olcsó földgázzal látja el Németországot és Európa más részeit. Aztán felrobbantották, az Északi Áramlat 2-t is, és a kérdés az volt, hogy ki tette és miért. 2022. február 7-én, alig több mint két héttel azelőtt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, Joe Biden amerikai elnök az Olaf Scholz német kancellárral tartott fehér házi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az USA le fogja állítani az Északi Áramlatot.

Biden szó szerint azt mondta: “Ha az orosz csapatok bevonulnak, nem lesz többé Északi Áramlat 2, véget vetünk a projektnek”. És amikor egy riporter megkérdezte, hogy pontosan hogyan tervezi ezt megtenni, tekintve, hogy a projekt elsősorban német irányítás alatt áll, Biden csak annyit mondott: “Ígérem, hogy képesek leszünk rá”.

Külügyminiszter-helyettese, Victoria Nuland, aki mélyen érintett volt a 2014-es Majdan-forradalom eseményeiben, néhány héttel korábban hasonlóan nyilatkozott.

Ön azt mondja, hogy a csővezeték leállításáról szóló döntést még ennél is korábban hozta meg Biden elnök. Ön azt írja jelentésében, hogy 2021 decemberében Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó összehívta a vezérkari főnökök egyesített bizottságából, a CIA-ból, a külügyminisztériumból és a pénzügyminisztériumból újonnan alakult munkacsoportot. Azt írja: “Sullivan azt akarta, hogy a csoport dolgozzon ki egy tervet a két Északi Áramlat-vezeték megsemmisítésére”.

Ezt a csoportot eredetileg azért hívták össze, hogy tanulmányozza a problémát. Egy nagyon titkos irodában találkoztak. Közvetlenül a Fehér Ház mellett van egy irodaház, az Executive Office Building, ez a föld alatt egy alagúttal kapcsolódik a Fehér Házhoz. És a legfelső szinten van egy titkos külső tanácsadói csoport irodája, amelyet President’s Intelligence Advisory Board (Elnöki Hírszerzési Tanácsadó Testületnek) hívnak. Ezt azért említettem, hogy jelezzem a Fehér Házban dolgozóknak, hogy információval rendelkezem. Azért hívták össze a találkozót, hogy megvizsgálják, mit tennénk, ha Oroszország háborút indítana.

Ez három hónappal a háború előtt volt, 2021 karácsonya előtt. 2021-ben ez egy magas szintű csoport volt, amelynek valószínűleg más neve volt, én egyszerűen csak ügynökségközi csoportnak hívtam, nem tudom a hivatalos nevét, ha volt is ilyen. A CIA és a Nemzetbiztonsági Ügynökség, megfigyeli és lehallgatja a kommunikációt, a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium, a pénzt biztosítja. És valószínűleg még néhány más szervezet is részt vett benne. A vezérkari főnökök is képviseltették magukat. Az elképzelés az volt, hogy ajánlásokat tesznek arra vonatkozóan, hogyan lehet megállítani Oroszországot, akár visszafordítható intézkedésekkel, például további szankciókkal és gazdasági nyomással, akár visszafordíthatatlan, “kinetikus” intézkedésekkel, például robbantásokkal.

Nem szeretnék itt további részletekbe bocsátkozni, és nem szeretnék konkrét találkozóról beszélni, mert védenem kell a forrásomat. Nem tudom, hányan vettek részt, érti, mire gondolok?

A cikkében azt írta, hogy a CIA munkacsoportja 2022 elején jelentést tett Sullivan “ügynökségközi csoportjának”, és azt mondta, idézem: “Megvan a módunk a csővezetékek felrobbantására”.

Volt rá módjuk. Voltak ott olyan emberek, akik kiismerték magukat abban, amit Amerikában “aknás hadviselésnek” nevezünk. Az Egyesült Államok haditengerészeténél vannak olyan egységek, amelyek tengeralattjárókkal foglalkoznak, van egy nukleáris egység is. És van egy aknatelepítési csapat is. A víz alatti aknák területe nagyon fontos, és erre képzett szakembereink vannak. A kiképzésük központi helye egy Panama City nevű kis üdülőváros a semmi közepén, Floridában. Nagyon jó embereket képezünk ki és vetünk be. A víz alatti aknákkal foglalkozó szakemberek nagyon fontosak, például a kikötők elzárt bejáratainak megtisztításához és az útban lévő dolgok felrobbantásához. Egy adott ország víz alatti olajvezetékeit is fel tudják robbantani. Nem mindig jó dolgokat csinálnak, de teljesen titokban dolgoznak.

A Fehér Házban lévő csoport számára világos volt, hogy fel tudják robbantani a csővezetékeket. Van egy C4 nevű robbanóanyag, ami hihetetlenül erős, különösen abban a mennyiségben, amit használnak. Távolról irányítható a víz alatti szonár eszközökkel. Ezek a szonár eszközök alacsony frekvenciájú jeleket küldenek. Tehát lehetséges volt, és ezt január elején közölték a Fehér Házzal, mert két vagy három héttel később a külügyminiszter-helyettes, Victoria Nuland azt mondta, hogy meg tudjuk csinálni. Azt hiszem, ez január 20-án volt. Aztán az elnök, amikor 2022. február 7-én sajtótájékoztatót tartott a német kancellárral, szintén azt mondta, hogy meg tudjuk tenni.

A német kancellár akkor nem mondott semmi konkrétumot, nagyon homályosan fogalmazott. Egy kérdést szívesen feltennék Scholznak, ha én vezetném a parlamenti meghallgatást: Joe Biden beszélt önnek erről? Elmondta önöknek akkor, hogy miért volt olyan magabiztos abban, hogy meg tudja semmisíteni a vezetéket? Nekünk, amerikaiaknak akkor még nem volt kidolgozott tervünk, de tudtuk, hogy képesek vagyunk rá.

Ön azt írja, hogy Norvégia szerepet játszott. Milyen értelemben vett részt az ország – és miért tennének ilyet a norvégok?

Norvégia egy nagy tengerésznemzet, és vannak energiaforrásaik a mélyben. Emellett nagyon szeretnék növelni a Nyugat-Európába és Németországba irányuló földgázszállításaikat. És ezt meg is tették, növelték az exportjukat. Miért ne szövetkezhetnének tehát gazdasági okokból az USA-val? Norvégiában is kifejezett ellenségesség van Oroszországgal szemben.

A cikkében azt írja, hogy a norvég hírszerzés és a haditengerészet is részt vett ebben. Azt is írja, hogy Svédországot és Dániát bizonyos mértékig tájékoztatták, de nem tudtak meg mindent.

Nekem azt mondták: tették, amit tettek, és tudták, hogy mit tesznek, és megértették, hogy mi folyik, de talán soha senki nem mondta ki, hogy “igen”. Sokat dolgoztam ezen a kérdésen azokkal az emberekkel, akikkel beszéltem. Mindenesetre ahhoz, hogy ez a küldetés megvalósuljon, a norvégoknak meg kellett találniuk a megfelelő helyet. A Panama Cityben kiképzett búvárok nehéz felszerelés nélkül le tudtak merülni 100 méter mélyre. A norvégok találtak nekünk egy olyan helyet a Balti-tengeren Bornholm szigeténél, amely csak 260 láb (kb. 80 méter) mély volt, így ott tudtak tevékenykedni.

A búvároknak lassan kellett visszatérniük felfelé, volt dekompressziós kamra, és egy norvég tengeralattjáró-vadászt használtunk. A négy csővezetékhez csak két búvárt használtak. Az egyik probléma az volt, hogy hogyan kezeljük a Balti-tengert felügyelő embereket. A Balti-tengert nagyon alaposan megfigyelik, rengeteg szabadon hozzáférhető adat áll rendelkezésre, ezért mi gondoskodtunk erről, három vagy négy különböző ember volt erre a feladatra. És amit akkor csináltunk, az nagyon egyszerű. A Földközi- és a Balti-tengert is ellenőrző hatodik flottánk 21 éve minden nyáron gyakorlatot tart a NATO haditengerészeteinek a Balti-tengeren (BALTOPS, a szerk.). Ezekre a gyakorlatokra egy repülőgép-hordozót és más nagy hajókat küldünk. És a történelemben először a Nato balti-tengeri műveletének új programja volt. Ez egy tizenkét napos gyakorlat lett volna aknák ledobására és felderítésére. Számos nemzet küldött ki aknacsapatokat, az egyik csoport ledobott egy aknát, egy másik aknacsapat pedig elment megkeresni és felrobbantani azt.

Volt tehát egy időszak, amikor a dolgok felrobbantak, és ez idő alatt a mélytengeri búvárok működhettek, akik az aknákat a csővezetékekre erősítették. A két csővezeték egymástól körülbelül egy mérföldre fut, kicsit a tengerfenék iszapja alatt vannak, de nem nehéz elérni őket, és a búvárok begyakorolták. A bombák elhelyezése mindössze néhány órát vett igénybe.

Tehát ez 2022 júniusában volt?

Igen, a gyakorlat vége felé csinálták. De az utolsó pillanatban a Fehér Ház ideges lett. Az elnök azt mondta, hogy félt megcsinálni. Meggondolta magát, és új parancsot adott, így bármikor képesek voltak távolról felrobbantani a bombákat. Egy normál szonárral, ami egyébként egy Raytheon termék, átrepül a helyszín felett és ledob egy hengert. Ez egy alacsony frekvenciájú jelet küld, olyan mint egy fuvola hangja, különböző frekvenciákat lehet beállítani.

A félelem azonban az volt, hogy a bombák nem fognak működni, ha túl sokáig maradnak a vízben, ami valójában két bombával történt volna. Tehát a csoporton belül aggodalomra adott okot a megfelelő eszközök megtalálása, és valójában más hírszerző ügynökségekhez kellett fordulnunk, amiről szándékosan nem írtam.

És aztán mi történt? A robbanószerkezeteket elhelyezték, és megtalálták a módját, hogy távolról irányítsák őket.

Joe Biden úgy döntött, hogy nem robbantja fel őket júniusban, öt hónappal a háború kezdete után. De szeptemberben elrendelte, hogy tegyék meg. Az operatív törzs, azok az emberek, akik az Egyesült Államok “kinetikus” dolgait végzik, azt teszik, amit az elnök mond, és kezdetben úgy gondolták, hogy ez egy hasznos fegyver, amit a tárgyalásokon használhat. De egy bizonyos ponton, miután az oroszok bevonultak, majd amikor a művelet befejeződött, az egész dolog egyre inkább ellenszenvessé vált azok számára, akik ezt csinálták. Ezek az emberek a hírszerző szolgálatok vezető pozícióiban dolgoztak, és jól képzettek voltak. A projekt ellen fordultak, őrültségnek tartották.

Röviddel a támadás után, miután megtették, amire utasították őket, az érintettek között nagy volt a harag a művelet és az elutasítás miatt. Ez az egyik oka annak, hogy olyan sokat tudtam meg. És mondok még valamit. Azok az emberek Amerikában és Európában, akik csővezetékeket építenek, tudják, mi történt. Elmondok Önnek valami fontosat. Azok az emberek, akiknek csővezetékeket építő cégeik vannak, ismerik a történetet. Én nem tőlük hallottam a történetet, de gyorsan megtudtam, hogy ők tudják.

Térjünk vissza a tavaly júniusi helyzethez. Joe Biden elnök úgy döntött, hogy nem teszi meg azonnal, és elhalasztotta.

Antony Blinken külügyminiszter néhány nappal a vezetékek felrobbantása után egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Putyintól egy fontos hatalmi tényezőt vontak meg. Szerinte a vezetékek megsemmisítése óriási lehetőség volt – egy esély arra, hogy elvegyék Oroszországtól azt a képességét, hogy fegyverként használja a vezetékeket. A lényeg az volt, hogy Oroszország ne tudjon többé nyomást gyakorolni Nyugat-Európára, hogy az támogassa tovább az USA-t az ukrajnai háborúban. Félő volt, hogy Nyugat-Európa nem így fog cselekedni.

Szerintem ennek a döntésnek az volt az oka, hogy a háború nem ment jól a Nyugatnak, és féltek a közelgő téltől. Az Északi Áramlat 2-t maga Németország állította le, nem a nemzetközi szankciók miatt, és az USA attól tartott, hogy Németország a hideg tél miatt feloldja a szankciókat.

Ön szerint mi lehetett a támadás indítéka? Az amerikai kormány több okból is ellenezte a gázvezetéket. Egyesek szerint azért volt ellene, mert gyengíteni akarta Oroszországot, vagy gyengíteni akarta az Oroszország és Nyugat-Európa, különösen Németország közötti kapcsolatokat. De talán azért is, hogy gyengítse a német gazdaságot, amely az amerikai gazdaság versenytársa. A magas gázárak miatt a vállalatok az USA-ba költöztek. Mi a véleménye az amerikai kormány indítékairól?

Nem hiszem, hogy ezt alaposan átgondolták. Tudom, hogy ez furcsán hangzik. Nem hiszem, hogy Blinken államtitkár és néhányan mások a kormányban mélyen gondolkodók lennének. Az amerikai üzleti életben bizonyára vannak olyanok, akiknek tetszik az ötlet, hogy versenyképesebbé váljunk. A cseppfolyósított földgázt (LNG) rendkívül magas haszonnal adjuk el, rengeteg pénzt keresünk rajta.

Biztos vagyok benne, hogy voltak olyanok, akik úgy gondolták, hogy ez hosszú távon lendületet ad az amerikai gazdaságnak. De a Fehér Házban, azt hiszem, mindig is az újraválasztás megszállottjai voltak, és meg akarták nyerni a háborút, győzelmet akartak aratni, azt akarták, hogy Ukrajna valahogy varázsütésre győzzön. Lehetnek olyanok, akik azt gondolják, hogy talán jobb a mi gazdaságunknak, ha a német gazdaság gyenge, de ez őrültség. Úgy gondolom, hogy olyasmibe keveredtünk, ami nem fog működni, a háború nem fog jól végződni ennek a kormánynak.

Ön szerint hogyan végződhet ez a háború?

Nem számít, hogy én mit gondolok. Amit tudok, az az, hogy kizárt, hogy ez a háború úgy érjen véget, ahogy mi szeretnénk, és nem tudom, mit fogunk tenni, hogyha a jövőbe tekintünk. Megrémít, hogy az elnök hajlandó volt ilyesmire. És azok az emberek, akik ezt a küldetést végrehajtották, úgy vélték, hogy az elnök tisztában volt azzal, hogy mit tesz a német emberekkel, hogy megbünteti őket egy olyan háborúért, amely nem ment jól. És hosszú távon ez nem csak elnöki hírnevének fog ártani, hanem politikailag is nagyon káros lesz. Megbélyegzi az USA-t.

A Fehér Ház aggódott, hogy vesztésre áll, hogy Németország és Nyugat-Európa leállítja a kívánt fegyverek szállítását, és hogy a német kancellár újraindítja a vezetéket – ez nagy aggodalom volt Washingtonban. Scholz kancellárnak rengeteg kérdést tennék fel. Megkérdezném tőle, hogy mit tudott meg februárban, amikor az elnökkel volt. A művelet szigorúan titkos volt, és az elnöknek nem lett volna szabad senkinek sem beszélnie a képességünkről, de ő szeret csevegni, és néha olyan dolgokat mond, amiket nem kellene.

Az Ön történetéről a német média meglehetősen óvatosan és kritikusan számolt be. Néhányan támadták a hírnevét, vagy azt mondták, hogy csak egy névtelen forrása van, és az nem megbízható.

Hogyan beszélhetnék a forrásomról? Sok történetet írtam már meg nem nevezett források alapján. Ha valakit megneveznék, azt kirúgnák, vagy ami még rosszabb, bebörtönöznék. A törvény nagyon szigorú. Soha nem lepleztem le senkit, és amikor írok, természetesen azt mondom, ahogy ebben a cikkben is tettem, hogy egy forrásról van szó, pont. Az évek során az általam írt történeteket mindig elfogadták.

Hogyan ellenőrizte a tényeket?

mostani történetnél ugyanolyan tapasztalt tényellenőrökkel dolgoztam, mint amilyenek a New Yorkernél dolgoztak. Természetesen sokféleképpen lehet ellenőrizni a velem megosztott homályos információkat. Ráadásul az engem ért személyes támadások nem a lényeget érintik. A lényeg az, hogy Biden úgy döntött, hagyja a németeket megfagyni ezen a télen. Az Egyesült Államok elnöke inkább megfagyasztja Németországot, minthogy Németország esetleg abbahagyja Ukrajna támogatását, és ez számomra pusztító dolog erre a Fehér Házra nézve.

A lényeg az is, hogy ez nemcsak Oroszország, hanem a nyugati szövetségesek, különösen Németország elleni háborús cselekménynek is felfogható.

Én egyszerűbben fogalmaznék. Az akcióban részt vevő emberek azt látták, hogy az elnök rövid távú politikai céljai érdekében Németországot akarja megfagyasztani, és ez elborzasztotta őket. Olyan amerikaiakról beszélek itt, akik nagyon lojálisak az Egyesült Államokhoz. A CIA-nál, ahogyan a cikkemben fogalmaztam, a hatalomért dolgoznak, nem pedig az alkotmányért.

A CIA politikai előnye az, hogy egy elnök, aki nem tudja keresztülvinni a terveit a Kongresszuson, elmehet sétálni a Fehér Ház Rózsakertjében a CIA igazgatójával, és megtervezhet valami titkosat, ami sok embert érinthet az Atlanti-óceán túloldalán – vagy bárhol a világon. Mindig is ez volt a CIA egyedi értékesítési pontja – amivel problémáim vannak. De még ez a közösség is megdöbbent, hogy Biden úgy döntött, hogy kiteszi Európát a hidegnek, hogy támogasson egy olyan háborút, amelyet nem fog megnyerni. Ez számomra aljas dolog.

Ön azt mondta a cikkében, hogy a támadás tervezéséről nem számoltak be a Kongresszusnak, ahogyan az más titkos műveletek esetében szükséges.

Az ügyet a hadseregen belül sem jelentették sok helyen. Voltak olyan emberek más helyeken, akiket tájékoztatni kellett volna, de nem tájékoztatták őket. A művelet nagyon titkos volt.

Milyen szerepet játszik önnek a bátorság a szakmájában?

Mi a bátorság az igazság elmondásában? A mi feladatunk nem az, hogy féljünk. És néha csúnya dolgok történnek. Voltak olyan időszakok az életemben, amikor … – tudja, nem beszélek róla. De a fenyegetések nem a hozzám hasonló embereket érik, hanem a hozzám hasonló emberek gyermekeit. Szörnyű dolgok történtek. De nem kell aggódni emiatt, nem lehet. Csak azt kell tenned, amit teszel.

Forrás:berliner-zeitung