• Kemény tél miatt aggódnak a németek.

A kormány és a szolgáltatók szépítik a gázhiányt. De jaj, ha kemény tél jön Németországra, és a sötét, szélcsendes időszakban a szél- és a napenergia is kiesik. Gázvészhelyzet lesz a vége – fogalmaz a Tichys Einblick.

Az ősz hűvös éjszakáin sok helyen újra teljes gőzzel működnek a gázfűtések. Most már nemcsak meleg vízre van szükség, hanem sok hőre is a házakban, irodákban és üzemekben.

A német gáztárolók azonban ritkán voltak ilyen alacsony töltöttségi szinten. Ráadásul a katasztrofális zöld energiapolitika a megújuló energiaforrásokkal télen, amikor kevés a szél és a nap, inkább súlyosbítja a helyzetet, mint hogy megmentené.

A gázellátási válság elkerülhetetlennek tűnik.

A gáztárolóink töltöttségi szintje mindenesetre aggasztóan alacsony a tél kezdete előtt, különösen mivel az őszi fűtési időszak már megkezdődött. Ez azt jelenti, hogy a német gáztárolók október óta ürülnek.

Ha megnézzük a gáztárolók elmúlt évekbeli legmagasabb és legalacsonyabb szintjeit, akkor a német fogyasztóknak még egy olyan tél esetén is, mint az előző években, rekordalacsony, 10 százalék alatti maradék töltöttséggel kell számolniuk a tárolókban.

Ez nemhogy szinte üres szintet jelez, hanem jó 20 százalékponttal kevesebb, mint valaha. És a német gáztárolók valószínűleg még soha nem voltak ilyen üresek.

Tavaly ősszel a gáztárolók még viszonylag normális, 95,05 százalékos töltöttségi szinttel rendelkeztek.

Idén tavasszal azonban, a fűtési szezon után, április 1-jén elértek a mélypontot, csupán 28,83 százalékos töltöttségi szinttel. Csak összehasonlításképpen: 2022-ben a német gáztárolók töltöttségi szintje október 19-én 96,59 százalék volt, 2023-ban november 6-án pedig akár 100 százalék, és a fűtési szezon után, 2024. május 1-jén a mélypont még mindig 67,21 százalék volt. Erről az energiaszolgáltatók és a gázfogyasztók a jövőben csak álmodozhatnak. Ha azonban minden klímaideológiával ellentétben ismét hideg tél érkezik Németországba, akkor a német gázfogyasztóknak fel kell öltözniük.

Az AfD képviselője szerint a német energetikai döntéshozatal úgy működik, mint a legrosszabb tőzsdeügynök.

Ráadásul a cikk szerzője megemlíti, hogy miközben az Északi Áramlat 2-t felrobbantották, és nem érkezhet olcsó gáz az országba, addig Németország közel 400 millió eurónyi segélyt folyósított az ukrajnai energetikai rendszer helyreállítására.

Vagyis miközben a németek nem vehetnek olcsón gázt Oroszországtól és gázválságra kell készülniük, addig adófizetői pénzekkel támogatják azt az államot, ahová az Északi Áramlat 2 felrobbantásának szálai vezetnek.