Európa gazdaságai bajban vannak. Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány tépázott meg több fontos ágazatot, akadályozta az ellátási láncokat, tett munkanélkülivé rengeteg embert. Jelenleg a február 24-e óta dúló háború, az orosz támadásra válaszul adott hibás szankciós politika miatt kialakuló gazdasági- és energiaválság, valamint a magas infláció következményeit nyögik Európa népei, és ki tudja, mi jön még. Az EU tagállamai még a koronavírus-járvány után sem tudtak talpra állni, de éppen ezért hozott létre a Bizottság egy helyreállítási alapot, hogy megkönnyítse a gazdaságok újraindítását.

Ebből a helyreállítási alapból minden uniós országnak jár egy bizonyos, előre meghatározott összeg. Mégis, van két állam, melynek nem hajlandóak kiutalni a forrásokat a brüsszeli bürokraták: Lengyelország és Magyarország. Ezt a két tagállamot meg akarják leckéztetni azért, mert az elmúlt években nem álltak be kérdés nélkül a sorba, ezért mindent kitalálnak, hogy hátráltassák a lengyeleknek és magyaroknak járó pénzek kifizetését. Pedig már június elején jött a hír, hogy Lengyelországgal sikerült megállapodni, a nyár folyamán pedig a Magyarországgal folyó tárgyalásokról is pozitív hírek érkeztek.

A lengyelek most kezdenek rádöbbenni, hogy csúnyán átejtették őket, annak ellenére, hogy eleget tettek a Bizottság kéréseinek. Ez intő példa lehet hazánk számára is. De mégis, ha már a brüsszeli testület azt kommunikálta, hogy minden rendben, mehet a pénz, miért tartják még mindig vissza? Talán nem okoz hatalmas meglepetést kedves Olvasóink számára, hogy a Soros-hálózat ebben a kérdésben is aktiválta magát.

Az uniós tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa ellen pert indítottak a Lengyelország 35 milliárd eurós COVID-helyreállítási tervének jóváhagyásáról szóló döntés miatt. A javaslatot négy, európai bírákat képviselő szövetség terjesztette elő. Az az érvelésük, hogy „a tanács határozata nem állítja helyre a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét, és figyelmen kívül hagyja az EU Bíróságának (EUB) korábbi döntéseit”. Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a pénzügyi jóváhagyás az egész közösséget veszélybe sodorja, tekintettel az EU-országok közötti többszörös, összetett jogi kapcsolatokra. A négy, bírókat tömörítő egyesület az Európai Bizottság ajánlása alapján idénjúniusban meghozott tanácsi határozat megsemmisítését kéria luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságától.

„Ez a döntés sérti az európai igazságszolgáltatás egészét és minden egyes európai bíró álláspontját” – írták a jogi lépést megtevő szövetségek augusztus végi sajtóközleményükben. „Minden egyes tagállam valamennyi bírája egyben európai bíró is, akiknek az uniós jogot kell alkalmazniuk egy kölcsönös bizalmon alapuló rendszerben” – tették hozzá föderalista véleményüket. De kik állnak a jogi támadás mögött?

Az akciót az Európai Közigazgatási Bírák Szövetsége (AEAJ), az Európai Bírák Szövetsége (EAJ), a Rechters voor Rechters(Bírák a Bírákért) és az Európai Bírák a Demokráciáért és Szabadságért (MEDEL) kezdeményezték, a The Good Lobby Profs akadémiai csoport támogatásával. 

• Az Európai Bírók Egyesülete számos alkalommal együttműködött már Soros Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának európai központjával és tagszervezeteivel. Éveken át delegált tagot például az Unió – akkor még tagjelölt – keleti tagállamainak bírói függetlenségét és a jogérvényesülést monitorozó testületébe, amelyben a Soros-egyetem, a Central European University is képviseltette magát, méghozzá a hírhedt Sajó Andráson keresztül. A szervezet hírleveleiből az is kiderült, hogy rendszeresen tartottak nemzetközi tréningeket a CEU-val együttműködésben az egyetem budapesti kampuszán.  A Nyílt Társadalom Alapítvány EU-csatlakozást monitorozóprogramjába pedig tanácsadó tagot delegáltak Ernst Markel személyében.

• A hollandiai székhelyű Rechteers voor Rechteers Twitter oldalán rendszeresen megosztja a sorosista Magyar Helsinki Bizottság posztjait, mindemellett pedig szinte megállás nélkül Magyarországgal és Lengyelországgal van elfoglalva. Honlapjukon külön fület is szenteltek hazánknak, ahol az első felugró hírben az Amnesty International szerepel. 

• A MEDEL Facebook oldalán számtalan írást megosztott a Magyarországról negatív hangnemben több cikket is közzé tevő Verfassungsblog honlapjáról. Ezen kívül idén júniusban Bordeaux-ban tartott rendezvényükön foglalkoztak a lengyel és a magyar jogállamiság helyzetével is.

• A Good Lobby Profs a Good Lobby nevű szervezet kezdeményezése. Az őket pénzügyileg támogató szervezetek között ott találjuk a Nyílt Társadalom Alapítványt, amely az intézményi költségeiket fedezi. Projekt-alapú támogatást pedig az Európai Parlamenttől kapnak, tehát a mi adónkból. Nem túlzás azt állítani, hogy a mi pénzünkből küzdenek azért, hogy az EU ne utalja ki a magyaroknak joggal járó uniós forrásokat. Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk velük, de álljon itt néhány ismerősen csengő név a „professzorok” közül: Kim Lane Scheppele, Daniel Kelemen és Rui Tavares.

Amikor egy liberális azt állítja, hogy „nincs hálózat”, mindig jusson eszükbe: ha valaki nyitott szemmel jár, és tudja, merre keresgéljen, pillanatok alatt megtalálhatja az összeköttetési pontokat a magukat civilnek álcázó sorosisták és milliárdos kenyéradójuk között. Ezek az emberek és szervezetek jelenleg azon munkálkodnak, hogy Lengyelország és Magyarország ne tudjanak érvényt szerezni jogos követeléseiknek. Reméljük, hogy nem járnak sikerrel.

Mindeközben az USA-ban: Soros György bemutatta legújabb tervét, mellyel megtiltja Trumpnak, hogy újból ringbe szálljon az elnökségért

Egy másfajta jogi trükközésről számol be az Egyesült Államokban egy konzervatív közéleti portál. Sokan úgy látják, Donald Trump 2024-ben indulni szeretne az elnökválasztáson, a demokraták azonban minden eszközt be fognak vetni, hogy ezt megakadályozzák.

Soros felfedte beteges tervét, hogy miként kívánja 2024-ben távol tartani Trumpot az elnöki poszttól. A demokraták úgy vélik, hogy a 14. módosítás 3. szakasza a kulcsa annak, hogy megtiltsák Donald Trumpnak, hogy ringbe szálljon a hivatalért.

A fenti szakasz a Konföderáció volt tisztségviselőinek azt a jogát korlátozza, hogy szövetségi hivatalt viseljenek. Úgy fogalmaz, hogy aki egyszer hivatali esküt tett arra, hogy az Egyesült Államok Alkotmányát védelmezni fogja, majd később segítséget nyújtott az Egyesült Államok ellenségeinek, az nem viselhet hivatalt a szövetségi államapparátusban. A Kongresszus szükség esetén kétharmados többséggel felmentést adhat a korlátozás alól.

Noah Bookbinder – aki a Soros György által finanszírozott Citizens for Responsibility and Ethics elnöki tisztségét tölti be Washingtonban – azt mondta, hogy az alkotmány ezen kitétele megakadályozhatja, hogy Trump 2024-ben induljon.

„Hatalmas mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre Trump vonatkozásában a választások megdöntésére tett erőfeszítések valamint a január 6-i támadás felbujtása kapcsán. Nagyon úgy tűnik, hogy a fent említett szakasz vonatkozhat a volt amerikai elnökre.” – mondta.

„Ha mégis úgy dönt, hogy indul a tisztségért, készen állunk arra, hogy több államban is megtámadjuk a 14. módosítás 3. szakasza szerinti jogosultságát. Nehéz más következtetésre jutni, mint arra, hogy az alkotmány 14. módosítása értelmében kizárják a közhivatalból.”

Azon erőfeszítések, hogy a 14. kiegészítéssel megakadályozzák Trump indulását, erős lendületet vettek, amikor egy új-mexikói bíró eltávolította Couy Griffint Otero megye biztosi posztjáról, mert elítélték egy rendőrbarikád átlépése miatt annak ellenére, hogy egyszer sem lépett be a Capitoliumba január 6-án. Az a bírói ítélet, amely Griffint felkelőnek bélyegezte és elmozdította hivatalából volt az első példa arra, hogy a kormány a polgárháború óta alkalmazza a 14. módosítás 3. szakaszát. Ez pedig reményt keltett a baloldaliakban, hogy esetlegesen el tudnak érni egy hasonló döntést, amellyel megtilthatják Trumpnak, hogy 2024-ben elinduljon az elnökségért.

Forrás:Tűzfalcsoport