A tengerentúlon 2008-ban a közösségi média tette, jövőre már a mesterséges intelligencia változtathatja meg a választások lefolyását. Az új technológia megjelenése ellenére a szakértők azonban továbbra is a külföldi választási befolyásolás letörését sürgetik, amelyre azonban nem mutatkozik érdemi politikai akarat.

„A következő amerikai választás a mesterséges intelligencia versenye lehet. Amennyiben a pártok az új technológiát, vagyis a hipercélzott hirdetéseket, a nagymértékben skálázható és személyre szabható tartalomkészítéseket, a célzottabb ellenzéki kutatást és egyéb fejlesztéseket sikeresen használják, előnyre tehetnek szert a riválisokkal szemben és növelhetik a forráshiányos kampányok hatékonyságát” – vélekedett Tom Newhouse, a Convergence Media digitális marketingért felelős alelnöke és a Nemzeti Republikánus Kongresszusi Bizottság (NRCC) korábbi digitális igazgatója a Fox News amerikai hírcsatornának írt véleménycikkiben.

A Fox News Newhouse írása alapján pedig az Egyesült Királyságra tereli az amerikai törvényhozók figyelmét, kiemelve, hogy brit választási szabályozók már arra sürgetik a politikusokat, hogy fogadjanak el új törvényeket a mesterséges intelligencia (MI) választásokon való korlátozására, valamint új követelményeket az MI által generált tartalmak azonosítására.

Ex-Google CEO says 2024 elections 'will be a mess' because of AI and misinformation https://t.co/bdgiArH9X6

— Fox News AI (@FoxNewsAI) June 27, 2023

Ahogy azt a csatorna is kiemeli, noha két évtizeddel korábban a tengerentúlon a politikai kampányok szárazak és sablonosak voltak, a közösségi média széles elterjedésével, az online hirdetésekkel és adatgyűjtésekkel a kampányok innovatívvá váltak. Szakértők szerint – egyéb tényezők mellett – Barack Obama és Donald Trump korábbi elnökök is nagyban köszönhették választási győzelmüket a közösségi média térhódításának.

Az MI új probléma, a külföldi beavatkozás pedig egy régóta fennálló

Az Egyesült Államokban az MI választásokon való megjelenése azonban csak egy újabb problémát vet fel a választások „tisztaságának” a fenntartása érdekében, ugyanis 2016-tól különösen, nem telik el úgy voksolást a tengerentúlon, hogy ne hallanánk csalásról vagy még inkább a külföldi beavatkozás vádjáról.

Mindezt annak ellenére, hogy a külföldi ügynökök azonosítását szolgáló 1938-as törvény (FARA) előírja azon külföldi állampolgárok nyilvántartásba vételét, akik külföldi megbízó nevében politikai tevékenységet folytatnak, politikai tanácsadóként működnek vagy hozzájárulásokat és adományokat gyűjtenek, mindezt 250 ezer dolláros pénzbüntetéssel és akár öt év börtönbüntetéssel is sújtva.

Sőt 2018-ban Donald Trump a 13 848-as elnöki rendelet révén, egy jutalomrendszert is kiépített olyan külföldi személyek vagy szervezetek azonosításához vagy felkutatásához vezető információkért, akik vagy amelyek tudatosan részt vettek a választások befolyásolásában. Ideértve: a szavazathamisítást, adatbázisokba való behatolást, befolyásolást, dezinformációs kampányt, és bármilyen kapcsolódó rosszindulatú kibertevékenységet. Ezen elnöki rendelet, Joe Biden regnáló elnök tavaly szeptemberben további egy évre meghosszabbította.

Do you have info that can help us find Abdullahi Osman Mohamed?

Submit a tip. You may be eligible for a reward. pic.twitter.com/QnpPcCnAsB

— Rewards for Justice (@RFJ_USA) June 14, 2023

A jelen jogszabályok ellenére számos szakértő további szigorítást sürgetne, hiszen a rendszer számos kiskaput rejteget. Noha a szenátus élt törvényjavaslattal a külföldi beavatkozást szigorítva és a választások védelmében javasolt ellenséges dezinformációs rendszerek ellen (DETER Act.) is, ezek eddig nem kerültek hatályba.

A hackelés csak a jéghegy csúcsa

Mindezt annak ellenére, hogy például a Campaign Legal Center (CLC), amerikai független szervezet szerint a nem megfelelő választási átláthatósági törvények és a Szövetségi Választási Bizottság (FEC) tétlensége együttesen teszi lehetővé a külföldi szereplők számára, hogy észrevétlenül befolyásolják az amerikai választásokat. Hiszen a FEC úgy értelmezi a törvényeket, hogy az csak a választási hivatalokért folyó versenyre vonatkozik, így a külföldi érdekeltségek dollármilliókat ölhetnek állami és helyi szavazási kampányokba. Mint hozzáteszik: 

az elmúlt évtizedben csaknem egymilliárd dollárnyi titkos, úgynevezett sötét pénzt költöttek az amerikai választásokra, amelyek forrása ismeretlen

A CLC szerint a szövetségi kormány nem cselekszik, helyi szinten is be lehetne zárni a kiskapukat.

Ezek közül a leggyakoribb: a választási rendszer hackelése, a külföldiek által fizetett online hirdetések, az átláthatatlan csoportokon keresztül politikai szereplőkhöz juttatott külföldi pénzek, a külföldi tulajdonú vállalatok amerikai leányvállalatain keresztüli források, és a külföldi szereplők által fizetett lobbistákon keresztüli befolyásszerzés.

Noha a 2016-os amerikai elnökválasztás után a demokraták azt hangsúlyozták, hogy az orosz befolyásolás miatt nyert Donald Trump, az ezt vizsgáló Mueller-jelentés lényegében az orosz hackertevékenységeket állapította meg. Sőt, tavaly Joe Biden maga is elismerte, hogy bár külföldi hatalmak történelmileg mindig is igyekeztek kihasználni Amerika szabad és nyílt politikai rendszerét, eddig nem volt bizonyíték arra, hogy külföldi hatalom megváltoztatta volna az Egyesült Államok bármelyik választásának eredményét.

Továbbá egyesek szerint az orosz hackerekkel kapcsolatos jelentés lényegében Kína vagy Irán esetében is megállapítható lenne.

 Hiszen ahogy azt számos szakértő is aláhúzza, valamennyi nagyhatalom igyekszik beavatkozni minden olyan választásba, ahol az érdekei szerint szeretné alakítani a politikát – és ez alól az Egyesült Államok sem kivétel.

Mindazonáltal a 2016-os amerikai választásokba való állítólagos beavatkozásban játszott szerepük miatt, 2018-ban 12 orosz katonai hírszerző tiszt ellen emeltek vádat.

Választói bizalom versus kampánypénzek

Az amerikai választásokba történő külföldi beavatkozás nagyobb szigorítása nemcsak a választások tisztaságának megóvása miatt lenne fontos, hanem a választók politikai intézményekbe vetett bizalmának a megtartása érdekében.

Ám ez a bizalom nemcsak az elmúlt években, hanem már 1968-ban Richard Nixon elnökválasztási kampánya során a dél-vietnámi kormánnyal, 1979-ben Jimmy Carter elnök és Irán között, vagy 1996-ban Bill Clinton adminisztrációja idején, a Chinagate néven elhíresült kínai kampányfinanszírozás kapcsán is megtörténhetett.

1/3
Remember Chinagate?

Why was Bill Clinton allowed to declassify 11 million pages of nuclear weapons data, loosen up security at nuclear weapons labs, and sell ballistic missile technology to China?https://t.co/53pykcmci5 pic.twitter.com/gv1c47PTON

— Richard Poe 🇺🇸 (@RealRichardPoe) August 17, 2022

A Council on Foreign Relations (CFR) amerikai agytröszt szerint noha az amerikai választások soha nem lesznek teljesen védettek a külföldi beavatkozástól, annak eltűrése kevéssé indokolható. A CFR szerint már néhány milliárd dollárral jelentős eredményeket lehetne elérni, mégis a kongresszus nem mozdította elő a jogszabályokat, gyakran látszólag a Fehér Ház utasítására.

Mindez azért lehet, mert a tetemes összegeket felemésztő harcok során a politikusoknak minden, akár kétes és külföldi eredetű segítségre is szükségük lehet székük elnyeréséhez. Nem véletlen az sem, hogy egyes elemzők az amerikai választási rendszer finanszírozásának újragondolását sürgetik, ám úgy tűnik, ez nem áll a két nagy párt érdekében.

Forrás:Magyar Nemzet